Az 1220-as években, de predioDemetris néven említik először.

Az 1330-as és 1345-ös években, oklevelek szerint Külső-Szolnokhoz tartozott, majd ezt követően Szilágy vármegyéhez csatolják. 1345-ben Külső-Szolnok vármegye alispánjai és szolgabírói gyűlést tartottak és Lelejzonukvármegye birtokáról döntöttek. 1389-ben Zewdemeteren Mária Királynő Sződemeteri Péter fia Jakab és István, továbbá Álmosdi Péter fiai kérésére minden csütörtökön vásárt engedélyez.

Kétség nem fér hozzá, hogy Siőd nevű falu alatt Sződemeter helyezkedett el, amelyet 1281-ben a tasnádiak megszállták, lakosait pedig elhurcolták Tasnádra.

1474-ben keltezett okirat szerint, amelyet a váradi káptalannak címeztek ÁlmosdiCsire István Drágfi Miklósnak és fiának Bertalannak adta a bírtokrészét.

1475 körül különböző adózási struktúrák voltak. 1477-ben Pocsaii Páli László fiai elzálogosítják a zeudemeteri bírtokrészüket mindössze huszonnyolc forintért Pocsaii Istvánnak, 1479-ben pedig a középszolnoki szentdemeteri bírtok kerül zálogosításra és ezáltal ÁlmosdiCsire Tamás tulajdona lesz. 1503-ba a középszolnoki Szent Demeter birtokba beiktatják Serédi Istvánt. A nagyváradi káptalannak 1538-ban keltezett levele szerint ÁlmosdiCsire Ferencz örökre eladta a Zewdemetheren levő részesedését Drágfii Andrásnak és Gáspárnak, amit János király átír és megerősít, ugyanígy téve Ferdinánd király is Prágában 1544-ben. Azonban ez ellen többen is tiltakoztak, akiket ezért a konvent beidézett. 1555 és 1784 között Sződemeter többször is gazdát cserélt.

A hadi segedelemhez való hozzájárulásra 1797-ben a községben összeírták a bírtokosokat. 1805-ben a Kis-, Teczka-, Szilágyi-, Bora- és Vajda családok fegyvermozgató tagjait írták össze, mint adózó nemeseket, összesen 12-t, őket lovasoknak vettőkfö. A Bideskúti- és Szombatfalvi családok tagjait gyalogosnak vitték. 

Az adózás következtében 1715 és 1720 között összeírták a földeket, melyek szerint 1715-ben 120 db. szántóföld volt, rét 39, szőlős 15. Az 1720-as évben pedig 553 köblös, 147 kaszás, 73 szőlős volt. Az 1895-ben a gazdaságainak száma 119, területe 3375 katasztrális hold, melyből szántóföld 1713, erdő 1239, legelő 122, kert 31, szőlő beültetve 5, terméketlen pedig 41 hold.

A trianoni békeszerződésig Szilágy vármegye Tasnádi járásához tartozott.

1890-ben 658 lakosa van. Ebből 164 magyar, 1 német, 1 tót, románok 485, egyéb 7. Házak száma mindössze csak 127.

1930-ban az összlakossága már 3002 fő. Ebből 1683 román és 1216 magyar lakosa van. Az 1956-os népszámlálási adatok szerint a lakosság lecsökkent 2906 főre, melyből 1674 román és 1176 magyar ajkú lakosa van. 1966-ban 2661 fős a község, melyből románok 1512-en és magyarok 1132-en maradtan. Az 1977-es népszámlálási adat szerint 2113 lakosa van, ebből román 1183 és magyar 868. Az 1992-ben végzett népszámlálás az 1576 fővel már jelentős csökkenést mutat, melyből románok 807-en és magyarok 642-en maradtak. A 2002-ben végzett felmérés szerint a lakosság száma 1468 fő, melyből román 745, magyar514, roma 208 fő. A 2011-es népszámlálást követően a lakosság 1376 fő, ebből a románok 622-en a magyarok pedig 416-an vannak jelen roma lakossága 288 fő. Jelenleg a lakosság 3,34%-nak az etnikai hovatartozása ismeretlen.

Ahogy a számadatok is mutatják magyarsága folyton apadóban van.

• Görögkatolikus templom (1720)
• Kölcsey Ferenc szülőháza, mely a görögkatolikus templom mellett álló parókia épülete.
• Emléktábla Kölcsey Ferencről, amelyet 1991-ben függesztettek fel a parókia felára.
• Közelben levő református templom kertjében látható a költő szobra.

Népviselet, népszokások

Sződemeteren a férfiak ünnepélyes alkalmakkor fekete posztóruhát viseltek, ezenkívül gubában jártak, az idősebb emberek bőrbekecsben. A nők fonták, szőtték és varrták a ruházatukat.

Kölcsey Ferenc 1790. augusztus 8-án született Sződemeteren és Szatmárcsekén 1838. augusztus 24-én hunyt el. A magyar költő politikus és nyelvújító is volt egyszemélyben valamint a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. A Kisfaludy Társaság megalapítását is neki tulajdonítják, valamint ő alkotta meg a nemzeti himnuszt is.

Édesapja a nemesi származású Kölcsey Péter halálát követően édesanyja Bölöni Ágnes Debrecenbe küldte tanulni. Édesanyja elhalálozását követően a család cselédje Panna néni viselte gondját neki és három kisebb testvérének.

A Debreceni Református Kollégiumba tanult 14 éven keresztül. 1803-ban bejutott a költészeti osztályba, azonban a latin versírásba nem jeleskedett. Ritka tehetsége csak 16 éves korában jelentkezett, amikor enciklopédiai tanulmányokat végzett. Az idegen nyelvek közül először a franciát tanulta meg később pedig a németet. Mindkét esetben egy-egy írónak köszönhetően sajátította el a nyelvet, a műveiken keresztül. Már 16 éves korában verseket kezdett írni.

1805-ben Csokonai temetésén megismerkedett Kazinczyval, melynek következtében levelezni kezdtek. Ezt követően Kazinczy lelkes tanítója lett Kölcseynek.

Tanulmányai befejezése után Pestre költözött törvénygyakorlatra, de ügyvédi vizsgára nem jelentkezett, mert szoros barátságot kötött Horvát Istvánnal, Vitkovics Mihállyal és Szemere Pállal ezek után már csak az irodalom érdekelte és visszautasította a tanári állást is Debrecenben. 1815-ben testvérével Csekére költözött, itt már csak az irodalomnak élt.

Pesten tartózkodása alatt Szemere Pállal megindította 1826-ban az Élet és Literatúra című folyóiratot. 1829-ben Szatmármegye tiszteletbeli aljegyzője lett. A Magyar Tudományos Akadémia 1830. november 17-én a nyelvtudományi osztály vidéki rendes tagjának nevezte ki. Pozsonyban 1832. december 19-én foglalta el helyét és megválasztották a négy kerületi jegyzők egyikévé, mely következtében számos felirat és üzenet szerzője lett.

Politikusként a reformok híve volt, hevesen küzdött Erdély visszacsatolásáért és a magyar nyelv jogaiért. Követi pályája 1834-ben ért véget. Hazatérte után költői dolgozataival és kritikáival újra magára vonta a figyelmet és ezek után kizárólag csak a költészetnek élt. Utolsó nagy műve a Wesselényi Miklós védelme.

Halála hírtelen következett be 1838. augusztus 24-én Szatmárcsekén.

Az egyház 1424-ben épült. A zeüdemi templom építését akadályozta Majádi Albert fiai János és György, akik ellen később eljárást indítottak. Az evangélikus és református egyházak régebbi történetéről nincsenek hiteles információk. A faluban a XVII. században a háborús időszak következtében kihaltak a reformátusok, őket később románok és oroszok váltották fel. Ebbe az egyházba 1655-ben a Debreczenbe tartott közzsinat Gidófalvi Andrást küldték papnak.

A jelenlegi egyházat 1760-ban építette Bydeskuthy Zsigmondné PechyJuliánna, majd később 1774-ben Bydeskuthy Ferenc saját költségén harangot is öntetett a templomnak. Az Egyház anyakönyve 1760-től szolgáltat információt. 1887-ben Kacsó Albert lelkész lemondott a papi állomásról ezért a pelei körlelkészséghez került át. 1733-ban 22 román családot jegyeztek fel, vallásuk görög-keleti volt. 1750-ben a görögkatolikusok száma elérte az 519 főt, templomuk 1720-ban épült. Az egyházközség 1773-ban egyesült, anyakönyve pedig 1824-től működik. 1890-ben a közösség vallási megoszlása: római katolikus 40, görög katolikus 489, református 96, unitárius 1, izraeli 32.

A község népessége 2002-ben 1468 fő, melyből a felekezeti megoszlása a következő: ortodox 448, katolikus 57, református 492, görög katolikus 409, baptista 42, más 14 és felekezeten kívüliek mindössze 6 személy.

Jelenlegi adatok szerint a község vallási megoszlása a következő: református 439, ortodox 415, görögkatolikus 355, római katolikus 55, baptista 35, Jehova 16, pünkösdista 3, más 4. Felekezeten kívüliek 3 fő. Akiknek ismeretlen a felekezeti hovatartozása 49 fő.

Polgármester: Marian Gheorghe
Alpolgármester: Hodoroc Sorin Pompei

Cím: Sződemeter, Fő út, 36. szám

Telefonszám: 0261-822865, 822875

http://nepszamlalas.adatbank.transindex.ro/?pg=felekezeti&id=2367

http://nepszamlalas.adatbank.transindex.ro/index.php?keres=sz%F5demeter&megye=0&x=0&y=0&pg=telepuleslista

http://www.wikiwand.com/ro/Comuna_S%C4%83uca,_Satu_Mare

https://library.hungaricana.hu/hu/view/NEDA_nemzetisegi_Erdely_1930_1992/?pg=227&layout=s&fbclid=IwAR2KuK6S0BT5nhvMiyEaNlZtk0BkVNm5VfBPTaWP345O7PhMsX3JsND-Ma8&query=sz%C5%91demeter

http://mek.oszk.hu/04700/04750/html/480.html