Szilágypér (románul Pir) falu és községközpont Szatmár megyében. A községhez még két falu tartozik: Peleszarvad (Sărvăzel) és Kispér (Piru Nou). Mindhárom település Közép-Szolnok vármegye területén feküdt, majd később Szilágy megyéhez tartozott, és csak 1968-ban a közigazgatási reform során kerültek Szatmár megye közigazgatási területére. Szilágypér a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Tasnádi járásához tartozott. 1610-ben oppidum, vagyis mezőváros. A község másik települését, Peleszarvadot 1329-ben említik először Zaruad néven. Újpér eredetileg Szilágypér része volt, csak a 20. század elején vált önálló településsé.
Szilágypér nevét az oklevelek 1205-ben említetik először Perl néven a váradi káptalan oklevelében. 1474-ben Perny, 1475-ben Peer, 1494-ben Per, 1560-ban Pér, 1565-ben Peérnek írták nevét. A 20. század elején még ismert régi helynevei: Ramos-halom, Ele-halom, továbbá az Ér ágai által körülvett Vár nevű hely.
Földrajzi betájolás
A megyeszékhelytől legtávolabbra, 71 km-re (DN19/E671 út mentén) dél-nyugatra fekvő község az Érmelléken. Nagykároly felől megközelítve a 108M, illetve 43-as úton haladva érhetjük el. A Pér és a Szarvad patakok által átszelt, elszigetelt községet két oldalról Bihar megye határolja, de a bihari Érszalaccsal is mindössze egy földút köti össze.
Szilágypér első ismert írásbeli említése 1205-ből származik. A falu a 13. századi említésénél sokkal régebbi emberi település nyomait is feltárták, számos lelőhelyről jelentős mennyiségű bronz tárgy került elő a területéről és egy bronzkori temetőt is feltártak. Az átvonuló tatár, török, kuruc hadak pusztították, ekkor pusztult el a szomszédos falu, Ete is. 1474 előtt Csire (Chyre) család birtoka és vámhely volt. 1538-ban a nagyváradi káptalan levele szerint Álmosdi Csire Ferenc itt lévő részbirtokait „örökre” eladta Drágfi Andrásnak és Gáspárnak. 1555-ben Peer birtokosa Chyre Hedvig, aki Csaholyi Péter özvegye, valamint leánytestvérei voltak. 1565-ben egy itteni részbirtokba beiktatták Teethi Györgyöt, fiát Jánost, nejét, Dersi Katalint, valamint leányait Barkóczi Lászlóné Klárát, Zsófiát és Annát. 1610-ben Peer (opidum) részbirtokba és más ehhez tartozó bihar-, szabolcs-, kraszna-, és Közép-Szolnok vármegyei javakba Beregnyói Daróczi Ferencet iktatták be. Vámszedő hely volt, már 1610-ben oppidumként említik. Az 1660 körüli tatárbetörések felbolygatták a vidék életét, részben vagy egészen elpusztítva az emberi településeket. Szilágypér sem volt kivétel, de nem pusztult el teljesen.
1765-ben három fogadó volt Szilágypéren – igen jelentős szám ebben az időben.
1797-ben készült összeírás szerint Péren nagyobb birtokosok voltak gróf Károlyi József, Bideskúti Imre, Sullyok György, Komáromi György, Diószegi Sámuel, Pogány Lajosné, Boronkai István, Köpéczi Imre, Tarczali Miklós, Gencsi Mészáros János. 1805-ben végzett összeíráskor mint adózó nemeseket írták össze Pérről a Várkonyi, Varsolczi, Gellért, Turbuly, Kecskeméti, Erdei, Király, és Kálmán családok tagjait.
A település kiemelkedő földbirtokosai a 19. sz. végén a Lórántffy, a Daraczi és az Ibrányi család. Ez utóbbiaknak még áll az 1594-ben épült kúriája, melynek nevezetessége építési idejéből származó kandallója. Az Eördögh család vásárolta meg és birtokolja ma is.
Gazdasági szempontból a falu megélhetési forrásai közül a legjelentősebb a mezőgazdaság. Növénytermesztésében a szántóföldi növénykultúrák mellett fontosak a gyümölcsök és a szőlő. Már a 17. században említik szőlőjét, az Érmelléki borvidék részét képezi ez a település is, mely a Kárpát-medence egyik leghíresebb fehérbor termelő vidéke volt. A filoxéra 19. század végi inváziója ezen a vidéken is elpusztította az ültetvények nagy részét, akkor telepítették be az amerikai fajtákat. Jelenleg újra feléledőben van borászata, borai egyre jobb minőségűek, az erdélyi borversenyeken érmekkel jutalmazzák azokat. Kisebb kereskedelmi és ipari létesítmények is működnek a községben. Horgásztavai kikapcsolódási lehetőséget nyújthatnak és befektetések révén gazdasági hasznot is hozhatnak a községnek.
2001-ben a faluban még kurblis telefont használtak.
1847-ben 848 lakosa volt, ebből 23 római katolikus, 195 görögkatolikus, 478 helvét, 152 izrarlita volt.
1890-ben 1849 lakosából 1442 magyar, 8 német, 381 román, 18 egyéb nyelvű lakosa volt, melyből 383 görögkatolikus, 142 római katolikus, 1090 református, 234 izraelita volt.
1930-ban 2667 lakos (994 román, 1465 magyar és 4 német), 1956-ban 2740 (1160 román, 1577 magyar), 1966-ban 2728 (1195 román, 1532 magyar és 1 német), 1977-ben 2208 (860 román, 1347 magyar és 1 német).
1992-ben 1910 lakós, román 647, magyar 1074, német 2, roma 190.
2002-ben 1769-en laktak a község 3 településén, ebből 644 román, 939 magyar, 156 roma. 2011-ben a község összlakossága 1614 fő, ebből román 589, magyar 861, roma 149.
Népességszáma szerint egyike a megye legkisebb községeinek nemzetiségi összetételét tekintve a község többségét magyarok lakják (54,77%), a románok aránya 36,4% míg roma nemzetiségűnek a lakosság 8,81%-a vallotta magát. Az egykor népesebb zsidó közösségének mára csak emléke maradt.
A községben működik a Szilágypéri Általános Iskola. Előkészítőtől negyedikig összesen 7 osztály működik, a román tagozaton két összevont osztály (az előkészítő a másodikkal és a negyedikkel, az első a harmadikkal), míg magyar tagozaton 5 osztály, azaz előkészítőtől negyedikig 1–1 csoport. Az általános iskolásokat román tagozaton az ötödiket a hetedikkel, a hatodikat a nyolcadikkal működtetik összevont osztályokként, míg magyar tagozaton minden évfolyam önálló osztályként működik. Az iskola mellett működik egy óvoda is, 1 román és 2 magyar csoporttal.
Elérhetőség: Szilágypér, Templom u. 279. Telefon: 0261-821714
Iskolaigazgató: Szász Endre.
A községben művelődési ház és községi könyvtár működik. A kultúrházat felújították. Itt rendezik a legfontosabb ünnepségeket.
A könyvtárat 1960 hozták létre, a Fő u. 54 alatt, a kultúrházban működik. Könyvtáros Tempfli Zsolt.
Rendezvények. A legtöbb rendezvény szervezője a polgármesteri hivatal, több esetben társszervező a református egyház.
Népviselet
Péren a 20. század elejének adatai szerint mind a magyarok, mind a románok sujtásos magyar dolmányt, nadrágot, csizmát és pörge magyar kalapot viseltek. Ünnepeken mindannyian kifogástalan, tiszta ruhát öltöttek. Télen a férfiak fehér vagy fekete gubát is viseltek. A fekete szűrt ekkor már kevesen hordták. A leányok többnyire kontyot viseltek, csinos csonthajtűkkel, leeresztett hajjal kevesen jártak. Az asszonyok leginkább báránybőrrel bélelt, rókaprémes posztóbundát (décz- vagy díszbundát) viseltek.
Református templom. Jelentős épülete, gótikus stílusban épült az 1440-es években. A középkori eredetű templom szentélye a hajónál keskenyebb, a hatszög három oldalával záródik. Barokk tornyát 1810-ban nyugati irányba bővítették, ablakait átalakították, az első tornyát is ekkor emelték, portikusza 1830-ban épült. Az 1832-es és 1834-es földrengések során a templom erősen megrongálódott, tornya is ledőlt, a károkat a 19. század végére javítják ki. Szentélyében van az Ibrányi család sírboltja, egyik tagjuk, Ibrányi Mihály váradi kapitány 1646-ban harangot adományozott a református egyháznak, melyet még ma is őriznek. Két harangja közül az egyik 1646-ból, a másik 1965-ből származik.
Az épület alatt kripta is van, a birtokos Ibrányi család temetkezett ide a 17. században. A helyi hagyomány a „veres barátokat” tartja a templom építtetőjének, kolostoruk feltételezett helyén alagutak bejáratait sejtik. Anyakönyve 1733-ban kezdődik.
Görög katolikus fatemplom, 1854-ben épült.
Ibrányi család kúriája. Még áll az 1594-ben épült kúria, nevezetessége az építési idejéből származó kandallója.
Emlékidézés:
Református egyházközség
A református közösség jelenleg 670 főt számlál.
Elérhetőség: Szilágypér 212. Telefonszám: 0261-821708.
Lelkipásztor: Szabó Sándor. Villámposta: szabosandor80@yahoo.com
Római katolikus egyházközség mindössze 70 tagot számlál, és az érszalacsi gyülekezet leányegyházának számít. A templom 2000-ben épült.
Plébános: Duma Ferenc, beszolgáló érszalacsi plébános. Mobil: 0740-891944. Villámposta:
Görög katolikus gyülekezet 1824-ben jött itt létre, első templomukat 1854-ban építették.
Ortodox temploma 1929-ben épült.
Polgármesteri hivatal: Szilágypér 51. Telefon: 0261-821702. Villámposta: primariapir@yahoo.com
Polgármester: Burlacu Ioan Florin
Alpolgármester: Kis Lóránd Endre, mobil: 0769-252946.
Jegyző/titkár: Ardelean Mihail Marius
Helyi tanács: RMDSZ: 4 képviselő (Kis Loránd Endre, Nagy József, Szász Endre Károly, Varga Sándor), Szociáldemokrata Párt (PSD) 4, Nemzeti Liberális Párt (PNL) 1 képviselő, Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) 1 képviselő.
Budai Ézsaiás Vegyeskar – a református egyház keretében működik.
Uszkai Árpád, Bokor Irén: Szilágypér község kismonográfiája, Szatmárnémeti, 2000.
Szilágypér. Kulturális és történelmi kalauz. Kiadja a Szatmár megyei Múzeum, 2008. http://www.muzeusm.ro/carti2008/pir.pdf