Civiltérkép

Szatmárhegy, románul Viile Satu Mare. Öt településből tevődik össze: Szatmárhegy (2059 fő), Résztelek (620 fő), Meddes (276 fő), Csonkás (199 fő) és Tyirákpuszta (88 fő).

A kisebb-nagyobb dombokra épült Szatmárhegy híres volt szőlő- és gyümölcstermesztéséről, és máig sok szatmári család épít itt nyaralót magának.

Földrajzi betájolás

Szatmárnémetitől 22 km-re, a repülőtér irányában található, délre, az E81-es és a 193C úton megközelíthető. A Homoród patak mentén, a szatmári Bükk lábánál, Erdőd keleti szomszédjában fekvő település.

Szatmárhegy első írásos említése a 13. századból származik, amikor Szatmárhoz tartozó szőlőhegyként említik. A Rákóczi-szabadság idején, 1703-ban, a Szatmárnémeti körül folyó kuruc-labanc csatározások  alatt, a város felégetése miatt, a lakosság Szatmárhegyre  menekült. Ott pedig a szőlőhegyeken húzódtak meg. A harcok elmúlta után, sokan végleg oda telepedtek le és nem költöztek vissza Szatmárra. Egyesek, mint vincellérek, favágók, kőművesek maradtak ott.

A már megszaporodott lakosság, Szatmárhegyet önálló településsé nyilvánította a 18. század elején. A lakosság létszáma még nagyobb lett, mikor 1769-ben a Károlyi gróf birtokáról, a szomszédos Erdődről elűzték a református magyarokat. A menekülők nagy része Szatmárhegyen telepedett le. 1944-ben, a második világháború idején, Szatmárnémeti bombázásakor, a lakosság egy része megint ide menekült, később ide is telepedett le.

A népszámlálás adatok szerint, 1930-ban a községnek összesen 1 930 lakosa volt, ebből 1 835 román, 15 magyar és 1 német nemzetiségű. 1956-ban, az 5021 lakosból, 2836 románnak, 2108 magyarnak és 4 németnek vallotta magát. Az vehető észre, hogy a magyarok száma növekedett 2093-al. Ameddig 1966-ban, 4659-ből, 2612 román, 1976 magyar és 7 német lakott Szatmárhegyen, addig 1977-ben, 4411 személyből, 2463 román, 1866 magyar és 8 német élte itt napjait. 1992-ben, a lakosok száma elérte a 3244-et, ebből 1634 román, 1466 magyar és 20 német. Anyanyelv szerint: 1714 román, 1503 magyar és 18 német. Vallási megoszlás: 1348 ortodox, 107 római katolikus, 1375 református, 352 görög katolikus, 44 pünkösdista és 2 baptista.

A 2002-es népszámlálási adatok alapján 3242 lakosa volt. Ebből 1348 román, 1495 magyar, 379 roma, 2 ukrán, 15 német, 1 olasz és 2 más. Felekezeti megoszlás: 1266 ortodox, 109 katolikus, 1353 református, 49 pünkösdista, 416 görög katolikus, 24 baptista, 1 adventista, 16 más, 4 felekezeten kívüli, 1 ateista és 2 nem válaszolt. Anyanyelvi megoszlás: 1544 román, 1537 magyar, 153 roma, 2 ukrán, 3 német, 1 olasz és 2 más anyanyelvű.

2011-ben 3514-en laktak itt, ebből 1424 román, 1450 magyar, 470 roma, 17 német és 148 nem nyilatkozott. Felekezeti megoszlás: 1339 ortodox, 147 katolikus, 1321 református, 65 pünkösdista, 436 görög katolikus, 9 baptista, 16 adventista, 19 jehova és 159 nem nyilatkozott. Anyanyelvi megoszlás: 1733 román, 1604 magyar, 16 roma, 9 német és 149 nem nyilatkozott.

Iskola neve: Szatmárhegyi Általános Iskola (Scoala Gimnaziala Viile Satu Mare)

Az iskolában van magyar és román tagozat. Az iskolában magyar, román és roma gyerekek tanulnak.

Igazgató: Goia Simona Otilia

Aligazgató: Muntán Enikő

Cím: str. Republicii nr. 4, Viile Satu Mare

Telefon: 0261-754202

Fax: 0261-754202

A több magasabb, alacsonyabb domb tömegéből álló Szatmárhegy, mindig híres volt szőlő- és gyümölcstermesztéséről és máig sok szatmári család épít itt nyaralót magának. Hogy azonban mikor ültettek ide először szőlőt, nem lehet tudni biztosan, viszont már a XIII. században itt bort szűrtek.  Jelenleg a borászat még kialakulóban van Szatmárhegyen, viszont lehet találni néhány bórkészítőt, aki érti a dolgát. Pár éve egy borversenyt is szoktak szervezni tavasz környékén.

  • Református templom- július 22-én kezdés el építeni a ma is álló 800 ülőhelyes templomot, mely munka 24 évet vett igénybe. Az orgonát Országh Sándor készítette Budapesten 18884-ben, a toronyórát pedig Merk József 1900-ban Nagymajtényban. A kisebbik harangot Papp Antal öntötte Szatmáron, ennek súlya 650 kg. A Nagyobbikat ugyanott készítette Reismann Ernő 1957-ben, súlya 1270 kg. A tornya 30 méter magas. A templom, 1934-ben, nagy javításokon esett át.
  • és II. világháborús emlékmű– 2015. március 15-én avatták fel a református templom kertjében, a fronton elesett katonák megemlékezés céljából. Régebben már állt világháborús emlékmű, de azt 1985-ben a kommunista hatalom ledöntötte.
  • Páskándi Géza szobor – 2003-ban állították fel a központban, Erdei István szobrászművész alkotása. Egykori szülőháza helyén épült házon ma emléktábla van.

Itt született Páskándi Géza (1933–1995) költő, dráma- és prózaíró.

A településen élte utolsó éveit Krüzselyi Erzsébet (1875–1953) költőnő.

Itt halt meg Fülöp Lídia (Bálinc, 1925 – 2017) írónő.

Református egyház.

Szatmárhegy első református lelkipásztora Bodola Ferenc volt, akit Szatmáron szentelték. Ő volt az 1794-ben épült iskola tanítója is.

Jelenlegi lelkész: Kovács József

Cím: 447360 Viile Satu Mare str. Apostol nr. 1

Mobil: 0745-258697

Fix: 0261-754277

E-mail: elch@freemail.hu

Polgármesteri Hivatal 447360 Szatmárhegy/Viile Satu Mare, Köztársaság/Republicii utca 1 szám, Telefon: 0261-754224, 0261-754115, Honlap: www.viilesatumare.ro

Polgármester: Szűcs Szabolcs (RMDSZ), telefon: 0727-302631, e-mail: szabolcsszucs@yahoo.com

Alpolgármester: Tiberiu Pintea (?)

Titkár: Sava Eva

Helyi tanács: RMDSZ 7 mandátum (Burján Antal, Burján Sándor, Félegyházi Anikó, Huszti Gyula-Csaba, Muntan Anton, Szűcs Árpád, Tóth Barnabás Lajos).

http://www.frissujsag.ro/borverseny-szatmarhegyen/

http://refszatmar.eu/egyhazmegye/cimtar-3/

http://refszatmar.eu/szatmarhegyi-reformatus-gyulekezet/

https://www.szatmar.ro/Vilaghaborus_emlekmuvet_avattak_Szatmarhegyen/hirek/70891

https://library.hungaricana.hu/hu/view/NEDA_nemzetisegi_Erdely_1930_1992/?pg=225&layout=s&fbclid=IwAR1lFzl6axZk7EaNrOZPIVmxNWGUeqJ0nVJ1DiECtVLpIjsDX4iBWFzD6is&query=Szatm%C3%A1rhegyhttps://hu.wikipedia.org/wiki/Szatm%C3%A1rhegy

http://szatmarmegye.szatmar.ro/url/Szatmarhegy

http://nepszamlalas.adatbank.transindex.ro/?pg=telepuleslista&megye=6