Civiltérkép

Mikola (románul Micula) falu és községközpont Szatmár megyében. A közigazgatási egységhez tartozó további falvak: Újmikola (Micula Nouă), Újberek (Bercu Nou).

Nevét 1339-ben már a mai alakjában írták, 1348-ban pedig Mykulaként.

Földrajzi betájolás

A közepes községek kategóriájába tartozó Mikola a megye északi részén, a megyeszékhelytől mintegy 13 km távolságra a Szatmári-síkságon található, a Túr (folyó) mellett. Innen a Sárerdőn keresztül aszfaltburkolatú modern közút (DN 19) vezet Mikolába. Ez a hajdan szatmári sikátornak is nevezett út feneketlen sártenger volt egészen 1975-ig. 2010-es években újították fel ismét. A települést érinti a Nagyvárad–Székelyhíd–Nagykároly–Szatmárnémeti–Halmi–Királyháza (Kárpátalja/Ukrajna) vasútvonal.

Szomszédjai: északon Halmi község és Ukrajna, nyugaton – Lázári község, délen és dél-keleten – Batiz község, keleten – Túrterebes község.

A latinosan Nicholaként emlegetett település nagyon régen lakott. 1216-ból már írásos emlék bizonyítja létezését – de joggal feltételezhető, hogy már a 9. században éltek itt orosz ajkú emberek. Ekkor a falu csak abból a pár házból állhatott, melyeket a település legmagasabb pontja, a mai református templom helyén létezett kápolna köré építettek. A kápolnát Szent Miklós kisázsiai püspökről nevezték el, szlávosan, Mikolának (a Miklóst Mikolának hívják a ruszinok).

A falu nevét 1339-ben írják először mai alakjában Mikolának, 1348-ban pedig Mykulának. A névadásra két feltételezés is van: vagy a falu legrégibb, Szent Miklósról elnevezett kápolnáról kapta a település a nevét, vagy pedig a család valamelyik Miklós nevű tagja után neveztetett el Mikolának.

Királyi adományozás folytán került a település a Mikola család birtokába. Bizonyíték erre II. András király (1205–1235), adománylevele, aki Merc comesnek (grófnak) vagy más néven Zothmar comesnek ajándékozta hű szolgálatának jutalmául. A Mikolay család maradt itt főbirtokos egészen a 19. század közepéig, rajtuk kívül a 17. századig csak a Báthoryak szereztek benne erőszakos foglalás útján egy részt, amit azonban 1500-ban vissza is adtak a Mikolayaknak. 1406-ban területi vita volt Mikola és Kis-Nempheti városa között. A vitás kérdést rendezni Zsigmond király Kelemen Zágráb fő esperest és udvari alkancellárt küldte. Vele tartott Ravasz Mihály, a nagyobb királyi kancelláriának jegyzője, valamint a Zathmár-Németi királyi városi bíró, András. Nekik mutatta be Mikolay Domokos II. András adománylevelét a már említett határjelekkel, amit azok el is fogadtak, azonban az ország szokása szerint Domokost hitletételre is kötelezték. Miután ő ennek eleget tett, Kelemen úr és Mihály mester a vitatott tulajdonú erdőt a Mikolayaknak ítélte oda.

1456-ból származik V. László királynak (1444–1457) az a levele, amelyben az áll, hogy nemes Mikolay Györgynek és Lászlónak a keresztény hit és a magyar haza védelmében a törökök ellen vívott vitéz és dicsőséges harcuk elismerése képben nemesi címert adományozott. A címer egy pajzson ezüst mezőben álló szarvast ábrázol, amint zöld ágat tart a szájában. A Mikolay családi birtok 1528-ban I. Ferdinánd király adományával, a Bihar vármegyei Hódos helységgel és a Kováchi pusztával gyarapodott, majd 1536-ban Zápolya ajándékozza Mikolay Ferencnek Szárazberket és Simát. Kétszer kapnak királyi megerősítést a birtokukra. Az első nova donatiot I. Ferdinánd adta Mikolay Zsigmondnak 1563-ban, majd száz évvel később, 1664. augusztus 13-án I. Leopold erősítette meg Mikola Boldizsárt birtokában.

A 1717. esztendőben egy tatársereg végigpusztította Mikola vidékét, feldúlta a falut, s ezreket vitt e tájról fogságba. A 19. század elején a családi birtok tovább aprózódott. Mikolay György neve mellett már megtaláljuk a leányági rokonokat is, akik között megosztódott az örökség. Az 1810-es feljegyzések 11 ilyen családról tudnak: Szodoray, Mándy, Csanáldy, Szirmay, Baros, Szarvady, Császy, Bogdány, Kövér, Nagy és Pap családokról.

A 19. századtól megjelennek a zsidók a településen. Kereskedői szellemüknek köszönhetően hamar a leggazdagabbakká válnak a településen. A bécsi Kormány segítségével vasútvonal épül. A gőzmalom a zsidók érdeme, a termálfürdőket az ősi birtokosok építették.
1921-ben épült posta és távírda részére az az épület, amelyben a Polgármesteri Hivatal működik.
1925-ben jött létre Új Mikula telep, ma Új Mikola falu.
1925-1940 között Benea Vasile, aki a község jegyzője (titkára) volt, a deportált zsidók házainak anyagából iskolát és óvodát építtetett Új Mikolában.
1932-ben jelennek meg a községben az első ruténok.
1961. február 10-én kezdik meg a község elektromos hálózatának építését.
1964/1965-ös tanévvel nyitják meg a mikolai általános iskolát, amelyet a község legnagyobb szülöttéről (Gellért Sándor tanár, költő, író) neveztek el.

Gazdaság

Az itt lakók a legrégebbi időtől kezdve földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak, bár termőföldje gyenge minőségű. Erre utal a faluban ismert gúnyos, de találó mondás: „Kenyeretlen Mikola, éhen hal ott a pulya.” A település gazdasági fejlődéséhez jelentősen járult hozzá az itt munkába állított gőzmalom is, melynek nagy híre volt, az egész Szamoshát idejárt lisztet őrölni és napraforgóolajt préselni.

Varga E. Árpád adatai szerint 1880-tól a falu lakossága a következők szerint alakult:

Év

1880

1890

1900

1910

1920

1930

1941

1956

1966

1977

Összes

1331

1579

1715

1896

1582

1988

2295

3053

3397

3858

román

3

9

1

502

293

524

1294

1362

1635

magyar

1305

1556

1694

1885

670

1173

1739

1565

1612

1640

német

2

2

21

10

278

4

1

1

ukrán

1

3

 

320

22

111

296

433

roma

     

61

74

93

148

1992-es népszámlálás: összlakosság 3606, román 1471, magyar 1439, ukrán 498, roma 208.

2002-es népszámlálás: összesen 3783, román 1454, magyar 1456, német 1, ukrán 621, roma 245.

A 2011-es romániai népszámlálási adatok alapján Mikolában 3659 fő lakik, ebből román 1180, magyar 1318, roma 317, ukrán 580.

A felekezeti megoszlás: ortodox 24,65%, római katolikus 15,52%, református 18,2%, pünkösdista 20,47%, görög katolikus 8,06%, adventista 3,77%, ismeretlen 7,1%, más 2,21%.

Kibővített iskolaépület – emeletet építettek rá 2008-2016 között, a feltételek igazán jók.

A helyi általános iskola Gellért Sándor költő nevét viseli.

Gellért Sándor Általános Iskola. Kéttagozatos: román és magyar. A magyar osztályok létszáma valamennyivel kevesebb. Az iskola mellett óvoda is működik, román és magyar csoportokkal.

Elérhetőség: Mikola, Fő utca 98. Telefon: 0261-828603.

Igazgató: Dobos Csaba

Igazgató helyettes: Maria Ștețcu

Mikolában a Kulturális és Turisztikai Központ (Mikola, Fő utca 270 sz. Telefon: 0261-828500) ad helyet a kulturális intézményeknek, rendezvényeknek – lakodalmaknak is.

A művelődést, kikapcsolódást kultúrház, könyvtár és sportpálya biztosítja. Könyvtáros: Oláh Tímea.

A helyi kulturális életnek fontos szereplői a helyi civil szervezetek (Hozomány Egyesület, a Noe Partium Egyesület, a Rákóczi Kulturális Egyesület). Helyi csoportok, együttesek: Mikolai Református Vegyeskar, tánccsoport (Gyöngyösbokréta néptánccsoport).

Rendezvények:

  • Vándortáncház – Mikolán is volt (2017 február)
-         Családi Nap (2013-ban először)
  • Hármashatári ünnepség (magyar-román-ukrán) 2012-ben volt az első, évente, a fő kezdeményező a szatmári Pro Európa Liga
  • az Ukrán kultúra napja – a helyi ukrán közösség
  •  
  • Református templom (Egyház fülnél részletes leírás)
  • Gellért Sándor emléktábla (2004, Bara István alkotása)
  • Gellért Sándor (1916-1988) tanár, költő, író, akinek nevét viseli a helyi iskola.
  • Mándy Laura (1904-1993) festő, grafikus.

Az első templom 1404 után épülhetett, Mikolay Ferenc kolozsmonostori apát kanonok idején. A második templomépítés éve 1517, kötődik a reformáció megindulásához, amikor Mikola csatlakozott a megtisztított valláshoz. 1657-ben Mikulai András harangot öntött, amelyen szerepel a család címere és ez ma is megtalálható a Református templom tornyában. A templom általános javítása (1660) Mikolay György és felsége nevéhez kötődik, a javítást ők fizették. Így járt el 1705-ben a fia, György is. 1814-ben a régi templom már omladozott, ekkor elhatározták az új templom építését. 1827-ben fakitermeléssel és fuvarozással teremtettek anyagi alapot a templomépítéshez. 1863-ban leégett a parókia és 224 épület, de a templomban nem esett kár, ezután 11 évig megint szünetelt a templom építése. 1906-ban a torony építésekor toronyórát is vásároltak, ami ritkaság volt abban az időben. A toronyórát Müller János Budapesti óra gyáros szerelte fel, ma már nem működik. A templomi orgonát 1905-be Kerekes István Debreceni orgonamester készítette.

Református Egyházközösség, telefon: 0261-828602. Villámposta: protmikrom@gmail.com.

Lelkész: Higyed István

 

Katolikus Egyházközösség

Már a középkorban volt plébániája, de a hitújításkor megszűnt. A 18. századtól Szatmárnémeti filiája, majd sorban Zajtának, Lázárinak, Kökényesdnek. 1947-től ismét önálló plébánia. A mostani templom 1926-ban épült Erdei Gyula szatmári építészmérnök tervei alapján. Ilosvay Lajos kanonok szentelte fel 1926. nov. 14-én. A templomot kívül felújították 2015-ben.

Szűz Mária Királynő plébánia

Elérhetőség: Fő utca 90. Telefon: 0261-427525.

Plébános: Antku István.

Mikola Polgármesteri Hivatal
Elérhetőség
: Fő utca 293. Villámposta: micula@cjsm.ro, primariamicula@yahoo.com,   

honlap: www.primariamicula.ro/

Polgármester: Dobos István, mobil: 0723-327821. Villámposta: primarmicula@cjsm.ro, primar@primariamicula.ro, cstimea1981@yahoo.com

Alpolgármester: Mădăras Dumitru, telefon: 0744-526506.
Jegyző/titkár: Lung Iacob.

Helyi Tanács: RMDSZ 7 mandátum (Bú Julianna, Csatári József, Dobos Csaba, Kállai Pál, Sándor Gyula, Süveg Sándor, Ungvári Erzsébet), Liberálisok és Demokraták Szövetsége / ALDE 2 mandátum, Szociáldemokrata Párt / PSD 2, Romániai Ukránok Szövetsége 1, Népi Mozgalom Párt / PMP 1 mandátum.

Testvértelepülések

Mikola és Cserna (Kárpátalja) között tervezték

  • Hozomány Kulturális Egyesület

Alakult 2003

Cél, tevékenység: a helyi kulturális élet segítése, hagyományok ápolása

Elérhetőség: Kulturális központ

Vezető: Ungvári Erzsébet.  

  • Rákóczi Kulturális Egyesület

Alakulás: 2014

Cél, tevékenység: a magyarság összefogása, közösségépítés, kultúra. Könyvtárt működtet. Filmvetítés.

Elérhetőség: Mikola, Fő utca 296. Telefon:

Vezető: dr. Barabás Katalin, mobil: 0773-856635. További számok: Ungvári Tibor: 0744-139610, Kállai Tibor: 0743-107950.

  • Noe Partium Egyesület

Alapítás: 2015

Cél, tevékenység: fogyatékkal élő személyen segítése, bárka-közösségek létrehozása.

Cím, elérhetőség: a régi óvodában működik, mobil: 0799-939188. Villámposta: noepartium@gmail.com. Honlap: www.noepartium.simplesite.com

Elnök: Katócz Irénke.

  • Turisztikai vonzerőt jelenthetnek a hagyományos parasztgazdaságok
  • Szállás: nincs adat.