Mezőpetri (románul Petrești, németül Petrifeld) községközpont Szatmár megyében. Hozzátartozó falu: Kisdengeleg (Dindeştiu Mic). A trianoni békeszerződésig Szatmár vármegye Nagykárolyi járásához tartozott.
Földrajzi betájolás
Mezőpetri a környék két jelentős városát (Szatmár és Nagyvárad) összekötő főútvonal mentén fekszik. A megyeszékhelytől 48 km-re található a (DN19/E671 út mentén), Nagykárolytól 11 km-re délnyugatra fekszik. Szomszédos települések: Fény, Csanálos, Majtény, Erdőd, Kaplony. a Nagykárolyi Homokhát és az Érmellék találkozásánál
Mezőpetri nevét 1316-ban Mezeupetrinek írták.
A Szent Péter tiszteletére szentelt temploma 1399-ben már állt, és a Dengelegiek perlekedtek érte a Kaplon nemzetségbeliekkel, ekkor nevét az oklevélben Mewzewzenthpetry, 1419-ben pedig Petry alakban írták.
A település a Kaplon nemzetségbeli családok ősi birtoka volt. 1396-ig a Vadayaké volt, azután a Bagosi, Vetési, Csomaközi és Károlyi családok osztoztak rajta. 1419-ben a Károlyiak, 1420-ban a Vetésiek kaptak rá új adományt, és 1435-ben megosztoztak rajta. 1468-ban Károlyi László elzálogosította itteni birtokát Endrédy Nagy Ferencnek. 1552-ben Szennyesi Lukács kapott benne részt.
1610 körül, a török világban csaknem elpusztult a település. Amikor a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc a Szatmári békével 1711-ben befejeződött, Mezőpetri egy szinte teljesen elnéptelenedett falu volt. 1738-ban gróf Károlyi Sándor a Rajna mellől, Breisgauból sváb lakosokat telepített ide, gróf Károlyi Ferenc pedig 1748-ban nekik adta a református templomot. 17–18. században a Károlyi család birtoka volt. A Károlyi családon kívül 1810-ben a gróf Teleki, Bagosi, Mészáros, Menszáros, Pogány és Irinyi családoknak volt itt birtokuk. Az 1900-as évek elején nagyobb birtokosai a gróf Károlyiak, gróf Dégenfeld József és Boér Endre.
A 19.-században két katasztrófa sújtotta a települést: 1834-ben hatalmas földrengés, 1875-ben tűzvész pusztította el a falu nagy részét. A legnagyobb csapás 1945 januárjában érte a közösséget. 260 személyt hurcoltak malenkij robotra; a Szovjetunióba, kényszermunkára Donbasba meg Szibériába.
A falu a megye legnagyobb sváb központja. A Károlyi család által a Rákóczi-szabadságharc után a magyar lakosság pótlására telepített 23 sváb falu egyike, ahol sváb tájházat rendeztek be. A sváb lakosság mára nagyrészt elmagyarosodott. 1910-ben 1455, túlnyomórészt sváb lakosa volt. Gazdaság
A mezőpetri lakosok megélhetését ma is a mezőgazdaság biztosítja. A lakósság hétköznapi szükségleteit néhány szolgáltatói vállalkozás látja el. 2014-ben Európai Uniós források felhasználásával ipari parkot alakítottak Mezőpetriben.
Varga E. Árpád statisztikája szerint Mezőpetri lakossága 1880-tól kezdődően a következő:
Év | Összesen | Román | Magyar | Német | Más |
1880 | 1168 | 61 | 248 | 856 | 3 |
1890 | 1283 | 73 | 134 | 1076 | 0 |
1900 | 1409 | 51 | 137 | 1212 | 9 |
1910 | 1455 | 1455 | |||
1920 | 1518 | 142 | 1375 | 2 | |
1930 | 1588 | 41 | 70 | 1447 | 30 |
1941 | 1801 | 4 | 1278 | 519 | |
1956 | 2641 | 119 | 2102 | 367 | 53 |
1966 | 2848 | 109 | 2113 | 598 | 28 |
1977 | 2641 | 116 | 1447 | 1056 | 22 |
1992 | 1929 | 153 | 613 | 1069 | 94 |
2002 | 1683 | 199 | 794 | 530 | 160 |
2011 | 1588 | 199 | 745 | 434 | 210 |
2011-ben, a 210 más etnikumú közül 171 roma volt.
A helyi iskolában magyar és román tannyelvű oktatás folyik, német osztályok már nincsenek. Korszerű számítástechnikai szaktanterem is van az iskolában.
Dr. Vonház István Általános Iskola, Mezőpetri
Elérhetőség: Mezőpetri, Fú utca 549. Telefon: 0261-820002. Villámposta: scoalapetresti@gmail.com
Igazgató: Szilágyi József.
A községben kultúrotthon és helyi könyvtár működik.
A faluban fúvószenekar működik.
Sváb múzeum (tájház)
1881-ben épült, az útra merőlegesen elhelyezkedő ház négy szobából, két előszobából, két konyhából, két pincéből áll, melyhez egy istálló is tartozik. A ház egész hosszában faoszlopokra helyezett tornác húzódik, melynek talapzatát vasba rögzítették, és virágmotívumú fafaragások díszítik. A szobákat, a sajátos sváb kultúrára jellemző stilizált virág- és növénymotívumos fenyőbútorokkal rendezték be, melyeket a helyi mesterek készítettek. Megtekinthetjük a sváb háztartásra jellemző lakberendezési és használati tárgyakat, a hagyományos textilkészítés eszközeit: szövőszéket, guzsalyt, motollát, gerebent, stb. A gazdasághoz tartozik egy góré is, melyet nagyobb épületek követnek, valamint a mezőgazdasági eszközök raktározására szolgáló csűr. Alapítás éve: 1993.
Alapító neve: Nagy Mária. Működtető: Szatmár Megyei Múzeum.
Elérhetőség: Mezőpetri: Piskolti út 1. sz. Telefon: 0765-645415. Kapcsolattartó: Orosz Bernadett (0762-257788)
Rendezvények
Mezőpetri Falunap, augusztus első hétvége. Indult 1995-ben.
Mezőpetri Sváb Néptáncfesztivál – társrendezvény, 2013-tól. Erre hazajönnek a faluból elszármazott svábok is. A rendezvény keretében tartják a német-sváb tánccsoportok találkozóját is. A falunap műsorán lovas bemutató is szerepel.
Haller István (Mezőpetri, 1880 – Budapest, 1964. február 5.) újságíró, keresztényszocialista politikus, miniszter.
Vonház István (1881 – 1945) Mezőpetri szülötte, nyelvész és történész. Megírta a szatmári svábok betelepülésének történetét. A tanácsháza előtti parkban egy obeliszk emlékeztet rá.
Merli Rezső Rudolf (Mezőpetri, 1929 – Bubesheim, 2013): plébános, helytörténész. Megírta Mezőpetri történetét (1999), Mezőfény történetét (2001), átfogóbb munkája Harminckét település története, 2002. (Otthonom Szatmár megye sorozat, 16.).
Nagy László (Gencs, 1936 –) erdélyi magyar néprajzi szakíró, helytörténész. Mezőpetrin tanított.
Mezőpetri ősrégi plébánia, már az 1332-1333-es pápai tizedjegyzékben szerepel. I. Ferdinánd idején, 1550-ben keltezett okiratban tiszta magyar nevű mezőpetri jobbágyok soroltatnak fel, vagyis akkor római katolikus község és plébánia magyar nyelvű. Az 1610 körül részint a törökök, részint Báthory, Bethlen, Thököly hadai miatt nagy a pusztítás, a megmaradt rész protestáns vallású lett, a katolikus templom is az új hit birtokába jutott.
1738-ban gróf Károlyi Sándor a Rajna vidékéről Breisgau-ból sváb ajkú lakosokat telepített ide, és gróf Károlyi Ferenc 1738-ban a Szent Erzsébet tiszteletére épült régi templomot visszaadta a katolikus hívőknek. E templom 1777-ben a „Visitatio Canonica” szerint már a hívek számához képest kicsiny és siralmas állapotban is volt, azért annak helyén román stílusban nagyobb templomot építettek, mely 1786-ban készült el és ugyancsak Szent Erzsébet tiszteletére szentelték föl.
Az 1834-es országos földrengés e templom tornyát a fedélzetre döntvén, az egész templom hajóját romhalmazzá tette. 1839-ben a templomot helyreállították, de csak a szentély boltozata maradt meg eredeti formájában. 1859-ben magas tornyot építettek. 1869-ban a templomot felújították, de 1875. május 25-én egészen porrá égett és csak 1878-ban építettek föl. 1898-ban ismét javítják.
A 20. században is több javítás történt. 1983-84-ben tatarozták, belül pedig Bódi Sándor szatmári iparművész festette újra 1985-86-ban. A templomtetőt 1995-ben javították és festették. A 21. században ismét javították és festették a templomtetőt és a toronyórát is megjavították.
Elérhetőség: Mezőpetri, Fő utca. 67. Telefon: 0361-804988.
Plébános: Szinovácz György .
Polgármesteri hivatal
Elérhetőség: Fő utca 1. Telefon 0245-820063. Villámposta: primariapetresti@gmail.com Honlap: www.petrifeld.ro
Polgármester: Káradi Csaba (RMDSZ), 0740-126019
Alpolgármester: Marchiş Ottó
Jegyző/titkár: Fleisz István.
Helyi tanács: RMDSZ 7 (Békés Ferenc, Berártki Vilmos, Bertus László, Fastus Ervin, Nagy András, Sütő Lajos) Német Demokratikus Fórum 2, Nemzeti Liberális Párt / PNL 1.
Testvértelepülési kapcsolatok
Vezető: Tóga István
Szálláshely nincs.
A vendégeket egy jó hírű, sváb konyhát vezető étterem várja.
Szabadidőközpont: sportpályák (labdarúgó-, tenisz-, minigolf-, kézilabdapálya), tekecsarnok, nyári színház, játszótér, halastó, valamint másfél kilométeres bicikliút.