1341-ben a Lázári perben állt Németi városával, mert Lázár Jánostól el akarnak venni két ekényi földet. Ebben az okiratban két helynevet is megemlíthetönk, az Ér nevű folyót és a Kuczer falut, ami  Lázári és Pete között helyezkedett el, bár már elpusztult.

A XIII. Században a Káta nemzetség Lázári ágának birtoka volt, majd később ezek leszármazottai, a Lázáry, Vasváry, Csarnavoday, Surányi családok birtokolták. Ezt követően több család is birtokot szerzett benne.

A XV. században a Lázári család után rokonuk,egy bizonyos Csarnavoday család örökölte a birokot, amiből 1449-ben Szepessy Péter és Szepessy István is kaptak részt.

1459-ben a Csaholyaiak is szerepelnek, akik zálogba adták részüket a Parlagiaknak.

1493-ban beiktatták a Szepessy családot. Az ezt követő években a Csarnavoday család kihal.Igy Tárkányi László Derecsényi Péter, Ártándi Tamás és Vetési Márton kapták meg a birtokot. 1526-ban Anarcsy Péter szerzett benne részt.

Zapolya János király 1527-ben Lázárit a vele szomszédos Németi városának adományozta. Majd 1593-ban Felsőpulyai Bükk Farkas nevét is megemlítik mint résztulajdonost. Később, 1625-ben Lónyai János birtokolta. Rajta kívül az 1651-1652 években Csalay László, a Kállay lányok és Lónyai Zsigmond is részt kaptak a birtokban. 1696-ban meg a szatmári várhoz tartozott.

A XVII. Század végen, 1684-ben Szatmár megye főispánja Károlyi László is részbirtokos  lett a faluban. Ugyanebben a században a jezsuitáknak is volt telkük Lázáriban, ahol rendházat és kápolnát építettek, de tartozott az a szatmári várhoz is. Később az Eötvös, Nagy, Lengyel családok voltak a legjelentősebb birtokosai.

A XVIII. Században az Eötvös, Nagy, Daróczy, Szerdahelyi és Becsky családok birtokolták a területet. Majd mikor 1800-1850-ben  az Eötvös család kihal, őket követi Nagy Károly, Nagy Elek, Nagy Pál, Nagy András és Daróczy Zsigmond és Csűry Antal.

A XX. század elején Nagy Béla földbirtokos tulajdonában van a legnagyobb földterület, akinek az udvarháza ma is létezik a faluban. Mellette Lengyel Endre és Lengyel Alajos is birtokoltak területet.Nagy Béla kúriájában nagybecsű, igen értékes festmények voltak, melyeknek hollétét a történelem viharos eseményei következtében mai napig homály fedi. Pár évig mint orvosi rendelő szolgált az épület, napjainkra azonban újra lakják az egykori Nagy Béla birtokot, jogtalanul több roma származásu és más család bitorolja.

Népességége, 2666 fő , melyből a magyar lakosság 1945 fő.

Lázári Petőfi Sándor Általános Iskola

Legrégebbi építmény a falu területén egy református templom, mely eredetileg katolikusnak épült a XV. században. A templom gótikus stílusban épült, melyhez a torony csak 1810-ben csatlakozott. 1844-ben egy teljes renoválást követően szinte teljesen átépítették a régi szerkezetet. A katolikus hívek, Hám János segítségével új templomot építettek 1842-ben, melyet Szent László tiszteletére szenteltek fel.

Görögkatolikus templomot a hatóságok kijátszásával, engedély nélkül építették 1986-ban, egy régi épület „felújításának” ürügyén. Szent Mihály és Gábor arkangyalok tiszteltére szentelték fel.

A falu központjában lévő parkban 2001-ben emlékművet avattak, mely az ezeréves államiságot jelképezi, egy turulmadár jelképében.

• Lázári Szent László plébánia: 1334-ben szerepel a pápai tizedjegyzékben. A templom Hám János és Bíró László püspökök adományából épült, Sckultéty János építész vezetésével. 1842. december 2-án szentelték fel. Az oltárkép 1910-ben készült. 1971-ben állították fel a szembe-oltárt.
• Görögkatolikus templom
• Turulmadár emlékmű, mely az államiságot jelképezi

Itt született:

Tomori Szabó Sándor (Lázári, 1802. – Bicske, 1853. január 1.) református lelkész és főiskolai tanár. Lázáriban született, ahol apja Szabó János lelkész volt. 1817-ben lépett be Debrecenben a felsőbb osztályba, ahol nyolcadfél évig volt. 1824 nyarán a bicskei akadémiai rektóriára ment és itt két évet töltött. Tudományos utazása végeztével, a tiszántúli egyházkerületben szenteltette fel magát papságra, ahol 1827-től mint máramarosszigeti tanár, majd 1832 nyarától mint avas-újvárosi lelkész működött. 1833 őszén a kecskeméti főiskola tanszékét foglalta el. Baráti kapcsolatban állt Szilády Károly nyomdásszal, s feltehetőleg Szokolay Hártó János verses várostörténetének kiadását is segítette. Tizennégy évi tanárkodás után 1847-től a kiskunlacházi, majd 1849 májusától a dunapataji, végül 1852 tavaszától a bicskei egyház lelkipásztora lett. A dunamelléki egyházkerület tanácsbíróvá, majd első aljegyzővé választotta. Szatmár, Ugocsa és Máramaros táblabírája is volt.

Katolikus Plébános: Néma Sándor

Református lelkész: Képíró Gyula Jenő

Tel. 2100745-906878,0261 759 214

Email: kepirogyula@gmail.com,lazarirefegyhaz@citromail.hu

Polgármester: Lengyel István
Telefon : +40-742265795; +40-730118771
E-mail: primarlazuri@cjsm.ro, primaria@lazuri.ro

Testvértelepülései: Magyarországon: Balkány, Zajta,

Lengyelországban: Słopnice

• Szatmármegyei helyi munkatársak.szerk.: Borovszky Samu: Szatmár vármegye, Magyarország vármegyéi és városai sorozat, Budapest: Országos Monografia Társaság (1908)
• Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XV. század közepéig. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 1900–

http://refszatmar.eu/egyhazmegye/cimtar-3/http://econinfo.eu/hu/promotion/lazuri/