Várát 1399-ben említik először, amit Kusalyi Jakcs György és testvérei építették saját birtokukon. Jelentősebb birtokosai közül megemlítjük a Kusalyi Jakcsokat, mely család tagjainak nevéhez fűződik a 14. század végén már oklevélben említett vár és a Szent László tiszteletére szentelt, jelenleg is létező gótikus templom építése is. Miután a Jakcsok férfiágon kihaltak a 16. század második felében, urai a Wesselényiek lettek, akik királyi adományként kapták várát és a hozzá tartozó 26 falut, és egészen az államosításig ők maradtak legjelentősebb birtokosai. Várának egykori helye nem ismert, a kutatók feltételezik, hogy a mai Wesselényi kastély (felső kastély) helyén állhatott. A 18. század végén már rom, köveit használták fel az említett barokk kastély építésekor, és ekkorról maradt meg a legutolsó ábrázolás is a romokban álló kapubástyáról.

A jelenleg a megyében periférikus helyzetben lévő községközpont egyike a legtöbb műemlékkel rendelkező vidéki településeknek. A középkorban fontos település volt, vásártartási joggal és kolostorral. Gyakran ülésezett itt Közép-Szolnok vármegye. 

1482-ben mezőváros. 1562. március 4-én itt győzte le, az egyébként vadkerti csatá-nak is nevezett hadadi ütközetben Zay Ferenc és Balassa Menyhért királyi serege az erdélyieket, de 1564-ben János Zsigmond 12 ezer katonával visszafoglalta várát. 

1584-től a Wesselényi család birtokolta lett. 1600-ban Basta szállta meg a falut. Ekkor a Rákóczi-szabadságharc alatt Wesselényi Pálné Béldi Zsuzsanna védte a várat a labancokkal szemben, de 1710-ben Csáky István feladta, majd 18. század első felében összedőlt.

A település népessége 887 fő, amiből 686 a magyar lakos.

1850-ben 1137 lakosából 622 volt magyar, 332 német, 125 román, 35 cigány és 21 zsidó nemzetiségű; 638 református, 328 evangélikus, 124 görögkatolikus, 26 római katolikus és 21 zsidó.
1900-ban 1830 lakosából 1451 volt magyar, 479 német és 189 román anyanyelvű; 1173 református, 507 evangélikus, 230 görögkatolikus, 167 zsidó és 42 római katolikus vallású.
2002-ben 912 lakosából 717 volt magyar, 72 román, 78 cigány és 44 német nemzetiségű; 692 református, 68 baptista, 56 ortodox, 56 pünkösdista és 13 római katolikus vallású.

2011-ben 887 lakosából 686 volt magyar, 48 román, 116 cigány és 18 német anyanyelvű

Wesselenyi általanos iskola: 1-8 osztály

• A falu feletti cserjésben láthatók egykori várának szerény maradványai.
• Református templom

A 15. században épült gótikus református templomban festett kazettás mennyezet található, szószékét Sipos Dávid készítette 1754-ben. Tornya 1900-ban épült. Az utóbbi években földcsuszamlás miatt a torony elvált a templomhajótól.

• Barokk evangélikus templom. (18. század)

A késő barokk Wesselényi-kastély a vár kibontott köveiből épült 1761 és 1776 között. Főhomlokzatán a család címerét Anton Schuchbauer szerepel. Ma a polgármesteri hivatal működik benne.

• Degenfeld-kastély (19. század vége)

Jelenleg táboroknak ad helyet

• Műemlék csűr, amely Wesselényi család kriptája.

• A falu feletti cserjésben láthatók egykori várának szerény maradványai.
• Református templom
• Barokk evangélikus templom. (18. század)
• Degenfeld-kastély (19. század vége)

Műemlék csűr- Wesselényi család kriptája

A 18. század második felében épült barokk Wesselényi kastély (melyben jelenleg a Polgármesteri Hivatal székel), mely egyike volt a legelső barokk kastélyoknak Erdélyben; a 19. század utolsó harmadában épített eklektikus stílusú Degenfeld kastély (melyben egykor az iskola működött, ma már csak néhány osztálynak ad helyet, mióta az új iskolaépület elkészült); a 15. században gótikus stílusban épült református temploma, mérműves ablakaival, a Sipos Dávid által faragott reneszánsz kőszószékkel és 17. századi harangjaival meghatározó épülete a falunak. A lejtőmozgások miatt a templom jelentősen megrongálódott, több mint egy évtizede megerősítési, stabilizálási munkálatokkal próbálják megállítani a végleges pusztulást.

A Degenfeld kastély

 Hadadon két Wesselényi kastély van. Ez a Dégenfeld kastélyként ismert épület fiatalabb, mint az idős Wesselényi Ferenc és felesége Rhédey Zsuzsanna által épített Wesselényi kastély. Ez utóbbi kastély örököse az építkezést is befejező legnagyobb fiú, Farkas. Neki 6 gyermeke volt, két fiú József és Farkas. Utóbbi maradt a Wesselényi kastélyban, Józsefnek építettek új kastélyt ki feleségül Rachel Kendeffyt vette el, emiatt szerepel a falon a Wesselényi-Kendeffy kettős címer. József unokája pedig az a Wesselényi Teréz, aki 1882-ben hozzáment a németországi gyökerekkel rendelkező Christoph von Dégenfeld-Schönburg-hoz. Innen a Degenfeld kastély elnevezés, a kastélyt pedig az ők leszármazottaik örökölték.A gyönyörű park övezte épületet 1946-ban Maximilian Degenfeld Schönburgtól államosították. Azóta folyamatosan iskola működött benne. Hatvan év után, került vissza a kastély gróf Dégenfeld Pál jogos tulajdonába. Ő pedig a kastély tetőszerkezetét felújíttatta és az épület környékéről a talajvizet elvezettette majd a Királyhágó-melléki Református Egyházkerületnek adta használatba 39 évre. Műemléki védettséget élvez még a templom mellett álló református papilak, mely a 18. században épült a vár köveinek felhasználásával. A Wesselényiek által a 18. században betelepített németek barokk stílusú evangélikus temploma szintén műemlék volt, védettsége azonban megszűnt. Érdemes még felkeresni a Wesselényi család kriptáját a régi temetőben, habár nagyon elhanyagolt állapotban van, gyönyörű sírköveket láthatunk.

A vár

Az 1300-as években Hadad királyi birtok volt. A királynő (Anjou Mária) intézkedései közé tartozott a vidék bázisainak megerősitése, adományokon keresztül is. 1383-ban a Jakcsoknak juttatja Bogdánd, Korond és Nádasd falvakat.

A Jakcsok várépítési engedélyt kérnek az Anjou királyoktól, amit meg is kaptak. Így 1399-re már áll a vár és Hadad vásártartási jogot is kap.

Itt született:

• 1888. február 26-án Ady Mariska költő, elbeszélő, Ady Endre unokatestvére. Budapesten szerzett tanítói oklevelet, írói munkásságát novellával és tárcával kezdte; az önálló társadalmi létet kereső és kiharcoló nőhangját szólaltatta meg. Az első világháborúban elvesztette férjét, Landt Lajost, s a három árvával magára maradt özvegy versekben panaszolja el a háború súlyos következményeit. Lírai képalkotásában Ady Endrét követi. Írásai főleg erdélyi lapokban, így a Csíki Lapok, Ellenzék, Magyar Nép, Pásztortűz, Székely Nép, Szilágy, Vasárnapi Ujság, Zord Idő hasábjain jelentek meg. Az Ady életrajz számára értékes családi emlékezései Kovalovszky Miklós Emlékezések Ady Endréről (I. Budapest, 1961) c. munkájában is szerepelnek. Tagja volt a Kemény Zsigmond Társaságnak.
• 1929. január 8-án Bántó István újságíró, műfordító. Középiskolai tanulmányait Zilahon végezte, 1951-ben a Bolyai Tudományegyetemen szerzett orosz nyelv- és irodalomtanári oklevelet. A Móricz Zsigmond Kollégium tagja volt. 1951-től a Külföldi Kultúrkapcsolatok Román Intézetében Bukarestben teljesített szolgálatot. 1958-tól 1990-ig a Tanügyi Újságot szerkesztette. Hivatalos kiadványokat szerkesztett és fordított magyar nyelvre. A rendszerváltás után 1990-től 1993-ig a Közoktatás című havonként megjelenő folyóiratot szerkesztette. 1993-ban vonult nyugalomba.

  Könyvismertetései és oktatáspolitikai cikkei megjelentek az Igaz Szó, Falvak Dolgozó Népe, Új Élet, Munkásélet, Romániai Magyar Szó, Új Magyar Szó, Bukaresti Magyar Közlönyhasábjain. Kós Károllyal magyarra fordította Mihail Szaltikov-Scsedrin meséit (1954). Kismonográfiát írt a bukaresti református Egyházi Újság című lapról.Művelődéstörténeti tanulmányokat írt Szilágy megye Zilahon megjelenő Hepe-Hupa c. kiadványába. (2010). Részt vett a magyar kulturális civilszervezetek munkájában.

• 1950. augusztus 3-án Méhes Kati, Poór Lili-díjas színésznő, előadóművésznő. 1950. augusztus 3-án született Hadadon. Szakmai tanulmányait a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben végezte. 1973-ban diplomázott, majd a Szatmárnémeti Északi Színház magyar tagozatához szerződött. Azóta megszakítás nélkül a Harag György Társulat színésze. Pályakezdését követően hamar a társulat vezető színészei közé emelkedett, kiemelkedett jó hangjával, tánctudásával. A Magyar színházművészeti lexikon így jellemzi színészi képességeit: Sokoldalú színésznő, aki sikerrel elevenít meg drámai, vj.-i, tragikomikai és operettfigurákat. Kabaréjelenetek elmaradhatatlan szereplője. Sugárzó kedély, nagyfokú játékosság és vibráló atmoszféra jellemzi alakításait. Kitűnően énekel népdalt, sanzont és táncdalt. Tánctudása is magas színvonalú. 2001-ben Poór Lili-díjjal tüntették ki, művészi munkája elismeréséül. Színészi munkája mellett számos pódiumműsora, alkalmi fellépése van, előadóművészként is tevékenykedik. 2010-ben nyugdíjba vonult, de továbbra is játszik a szatmári színház előadásaiban. Tagja a társulat munkáját és a szatmár megyei színházi életet támogató Proscenium Alapítványnak.

Jelen vannak a következő vallások: ortodox, református, baptista.

Hadad a német nyelvű protestantizmus egyik központja volt. 1744-1751 között, a pestisjárvány múltán, báró Wesselényi Ferenc 30 evangélikus lutheránus családot telepített Hadadra. Vallásuk gyakorlására imaházat bocsájt rendelkezésükre, gyermekeik számára pedig tanítót. 1781-ben kezdik el építeni az első evangélikus templomot és akkor vezetik be az első újszülöttet is az anyakönyvbe. Komornyi készítette orgonáját 1899-ben, egy temesvári zsinagógából hozták ide. 1894-1895 között a templomot megnagyobbították. 

A földcsuszamlás miatt 1936-ban támfalakat építettek, 1975-ben a torony magasságából is le kellett venniük, majd 2010-ben lebontották a tornyot is és 5 méterrel hátrább építették fel, megrövidítve ezzel a templomot.

Orgonáját időközben Szebenbe vitték, jelenleg a Johanis templomban látható. A németeknek két iskolájuk is volt. A régebbiben ma ortodox templom van. A II. világháború idején több hadadi német beállt az SS-be, és 1944 októberében kb. 20 család szekerekre ült és elment Németországba. Az ittmaradókat az oroszok hurcolták el. Jelenleg évente néhányszor Gyulafehérvárról jár lelkész istentiszteletet tartani, temetni a helybeli református pap temet.

A református templom

A keresztyénség magyar elterjedése után Hadadnak is korán kellett, hogy legyen temploma. Ám az a templom, mely jelen pillanatban a reformátusok tulajdonában van, a mai alakját valószínűleg a husziták korában nyerte el a XIV. század elején. Szent László király tiszteletére építették. Szép mása a krasznai templomnak. A torony 1900-ban épült.

Lelkipásztor:

Kurta-Tőtös Beáta

tel: 0040-749-035745

email: kurtatotos@yahoo.com

Polgáremester: Balogh Ferenc

Elérhetőségek: Tel. 0762201235, 0261/829110;

Lakcim: Comuna Hodod, nr. 292, Cod postal 447155, Judetuil Satu Mare

Alpolgérmester: Almasi Csaba

Lakcim : Comuna Hodod. localitatea Lelei, Ner. 178/A, Cod postal 447157, Judetul Satu Mare

Elérhetőségek : Telefon – 0728981804  E-mail: almasi.csaba70@freemail.hu

Legközelebbi szállások:

12 km-re, Panorama Panzió: Szilágycseh (Cehu Silvaniei), 1 MAI utca 73.

17 km-re,Soli Deo Gloria Panzió: Sarmaság (Șărmășag), Tarmure utca 2/a

http://www.comunahodod.ro/

http://hadadiegyhaz.hupont.hu/

https://www.welcometoromania.eu/DJ196/DJ196_Hodod_Biserica_evanghelica_m.htm

http://refszatmar.eu/egyhazmegye/cimtar-3/

http://www.comunahodod.ro/pagina/primaria

Szabó Zsolt (szerk.): Szilágysági magyarok. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion. 1999.

https://travelminit.ro/hu/szallas/hadad