Az 1300-as évekből származik az első írásos emlék, mely szerint a település az Egry család ősi birtoka. A forrás szerint a családé maradt a birtok egészen a 19. századig, de részbirtokkal több család is rendelkezett a későbbiekben.

            1366-ig a tulajdonjog az Egry családot illette, amikorEgry László és János elzálogosította az a Vasvári családnak. Mivel erőszakkal akarták visszafoglalni, a király törvényszék elé állította őket. 1374-ben megjáratták a határát.

            1550-ben részt kapott itt Perényi Jó Demeter özvegye is, később pedig, a 18. század végén és a 19. század elején más családoknak is volt birtokuk a településen: Szirmay, Egry, Uray, Császi, Korda, Szilágyi, Magoss, Kádár, Kallós, Gyulay, Kanizsay, Ary, Losonczy és Török családok.

            Az 1800-as évek elején jegyezték fel az „Ördöngős” és az „Akasztófa sorja” dűlőket a régi helynevei közül. 1822-ben pedig itt tartották azt a gyűlést, amelyenrendezték a Szatmár vármegyei egyházmegyék területét.

Az 1800-as évekig tiszta magyar lakossága volt a falunak, utána a földesurak tót és oláh lakosokat kezdtek betelepíteni. Egy forrás szerint a 20. század elején Egri 181 házból, 1145 lakosból állt, amelyek közül 97-en római katolikusok, 799-en reformátusok, 202-en görög katolikusok, 47-en pedig zsidók voltak.

            A 2002-es népszámlálási adatokból az derül ki, hogy a községet 1081 fő lakja, amelyből 1001 lakos magyar ajkúnak vallja agát. A 2011-es népszámlálási adatok szerint a község népessége 1427 fő.

Egrinek egy iskolája van, a Csűry Bálint Általános Iskola (románul: Școala Gimnazială „Csűry Bálint”), amely1-8 osztállyal rendelkezik. Párhuzamosan van román és magyar oktatás. Az összevont osztályok felépítésükben háromnegyed részben román diákokat, negyed részben pedig magyar diákokat foglalnak magukba.

Igazgató: nincs adat.

Elérhetőségek: nincs adat.

Északnyugat-Románia egyetlen kartingpályája található a 19-es számú országút mentén. Egyelőre bérkartingra és edzésekre nyújt remek lehetőséget a 860 méter hosszú és 4,5-7 méter között váltakozó szélességű pálya.

            Szatmár megyében található az egri halastó, amely 16 km-re terül el a megyeközponttól egy 3 hektáros területen.

            Egri focicsapata 2003-ban alakult „Egri Sasok” néven Simon Elek által. Az utóbbi években új öltözőt és felújított pályát kapott a csapat.

            Rendszeres kézilabda edzésekre kerül sor 6-9 éves lányok számára a Szatmár-Ferencváros határon átívelő, női kézilabda utánpótlás projekt keretén belül. A projekt egy alulról építkező civil-sport szerveződés. 2014-ben indult a projekt 5 alapítóval, 6 szivacslabda csapattal és körülbelül hatvan hét éves kislánnyal. A működési terület a „történelmi Szatmár” megye. Ma nyolcszázötven hét, illetve nyolc éves kislány szivacs kézilabdázik harmincegy településen.

            A goji bogyó egy egészségügyi gondokat enyhítő páratlan hatású növény, és ennek termeői központja Szatmár megyében, Egri községben található. Az ültetvényt a Kolbaszer család gondozza, és már egy saját fajtát is kialakított a növényből.

            Az Egri Berry egy családi vállalkozás. A Kósa család foglalkozik a bogyós gyümölcsök termesztésével, olyan bogyós gyümölcsökével, mint például a málna, az eper, a fekete ribizli és a szeder.

            Az „Egri Csodaszarvas” néptáncegyüttes 2015-ben ünnepelte a 10 éves fennállását. A csoportot ifjabb Szarvas Károly vezeti. Az általa táncra tanított helybéli ifjúság a megye környező településein szervezett rendezvényeken lép fel.

            Szintén ifjabb Szarvas Károly a megálmodója és megszervezője annak az Orgona Néptánc Fesztiválnak, amelyet immár hat éve megrendeznek Egriben minden májusban. A résztvevő néptánccsoportok orgonavirággal díszített lovasszekéren járják be a község utcáit és magyar népdalokat énekelve hívják a lakosságot a néptánc fesztiválra az egri kultúrotthonba.

(Helyi kultúrház és könyvtár elérhetőségei: nincs adat)

Az egri református templom annak ellenére, hogy nem jelenik meg középkori forrásokban, 1955-ben épített neogótikus tornya és modern kialakítású koronázó párkánya mellett középkori jegyeket mutat. Faragottkő részletei alapján a templomot az akkori települést birtokló Egry család emeltethette az 1500-as évek körül. A templom eredeti formája nem ismert, azonban a középkorban a templom bejárata a nyugati oldalon állhatott. Amíg a hajó déli falát csúcsíves, rézsűs bélletű, kétosztatú ablakok törik át, addig a szentély falán két ugyanolyan, félköríven záródó, záradékukban kör alakú mérművel ellátott ablak nyílik. Az előbb említett szentélyt és a síkmennyezetes hajót csúcsíves diadalív választja el egymástól. A szentélyben nem található sem sekrestyeajtó, sem szentségtartó, sem ülőfülke nyomai, csak a kúp formájú konzolokról induló bordás csillagboltozat őrzi eredeti formáját. Hajdan címerpajzsok díszíthették ezeket. A szentélyboltozat esetében érdekesség figyelhető meg, hiszen azokon a sarkakban, ahonnan több borda is indul, más-más magasságban válnak ki az oszlopok felületéről. A szentély északkeleti oldalán támok találhatók, amelyek az északi falra merőlegesek, azonban innen hiányzik a lábazat, ezért nyílvánvaló, hogy korábban ezen a helyen sekrestye állt.

Négy jeles személy született Egriben: Csűry Bálint, Dr. Magoss György, Visky Ferenc és Kiss Kálmán.

            Csűry Bálint (1886-1941) nyelvész, nyelvjáráskutató, egyetemi tanár Szatmárnémetiben végezte a középiskolát, majd a Kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen magyar-latin szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. Párhuzamosan pedagógusi munkájával tovább folytatta tanulmányait a kolozsvári egyetemen, ahol 1917-ben bölcsészdoktori képzést szerzett. A magyar nyelvészet és a finnugor összehasonlító nyelvészet rendkívüli tanárává nevezték ki a debreceni Tisza István Tudományegyetemen 1932-ben, és rendes tanárrá léptették elő 1934-ben. 1938-tól egészen haláláig az általa szervezett és alapított debreceni Magyar Népnyelvkutató Intézet igazgatói tisztségét töltötte be.

            A magyar nyelvjárásokat kutatta, hozzájárult a hazai néprajzi és nyelvjárási gyűjtések összehangolásához és érdeklődése, valamint iskolateremtő módszertani kezdeményezései kiterjedtek a dialektológiai gyűjtés és adatfeldolgozás számos területére. A Szamosháti gyűjtéséből létrejött „Szamosháti szótár” a magyar tájszótárak legjobbjai közé tartozik, azonban mind e emellett foglalkozott a Beregi-Tiszahát és az egykori Ugocsa vármegye magyarságának nyelvével, valamint az északi csángó települések nyelvjárásával. Finn nyelvész kollégájával közösen dolgozta fel és adta ki az Yrjö Wichmann által összeállított moldvai csángó szógyűjteményt. Ő indította el a Magyar Népnyelv című dialektológiai évkönyvet.

            Levelezőtagnak választotta a Magyar Tudományos Akadémia és a helszinki Finnugor Társaság. Rendes tagja volt az Észt Tudós Társaságnak. Munkájáért a Magyar Nyelvtudományi Társaság Szily-jutalmát és a Magyar Tudományos Akadémia Sámuel-Kölber-díját vehette át. Tudományos érdemeiért és egyben emlékére alapította a Magyar Nyelvtudományi Társaság a Csűry Bálint-emlékérmet és a Csűry Bálint-díjat.

            Dr. Magoss György debreceni polgármester a szatmármegyei Egri község egy régi nemesi családjának egyik leszármazottja. Szatmárban és Debrecenben végezte tanulmányait, majd Budapesten tette le az ügyvédi vizsgát 1886-ben. 1887-ben Debrecenben alügyész lett, majd fő ügyésznek választották 1904-ben. A diktatúra alatt a polgárság érdekeit védte, a román megszállás alatt azonban szembeszállt az idegen hatalom önkényével. A román megszállás után egy időre felfüggesztették állásából hamis vádak alapján, de 1923 októberében tartott közgyűlésen őt választották polgármesternek. Nagyszabású beruházási programot indított az 1925-ben Debrecen város közönsége által felvett kölcsönből: szennyvízszűrőtelep létesítésére, városi közüzemek rekonstrukciójára és fejlesztésére, bérházak, kis lakások építésére, új utak, parkok létesítésére és kutak fúrására szánta. A város hozzájárult a központi egyetem létesítéséhez és felépült az iparostanonc iskola. A tanyasi nép iskoláztatására több mint 20 modern elemi iskolát, továbbá új gazdasági népiskolát építtetett. Polgári kitüntetései között szerepel a Magyar Érdemrend Középkeresztje, két török kitüntetés és számos kisebb belföldi kitüntetés. 1928 decemberében vonult nyugdíjba.

            Visky Ferenc (1918-2005) lelkész, teológiai és evangéliumi író a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban, Szatmárnémetiben végezte tanulmányait, majd Debrecenben érettségizett. A Tisza István Tudományegyetemen folytatta tanulmányait és záróvizsgáját 1945-ben tette le. Bekapcsolódott a CE Bethánia mozgalomba, mint teológus. Egriben lett lelkész, és itt indította el azt a hitbeli megújulási mozgalmat, amelyből kinőtt a későbbi romániai CE Szövetség. Később Ardai Aladár mellett lett segédlelkész, és emellett az Arany János Gimnáziumban tanított hittant. Büntetésből Nyüvedre helyezték 1950-ben, majd Magyarkécre, azonban ellene továbbra is folytatódtak az állami és egyházi hatósági zaklatások. 1958-ban tartóztatták és a CE-mozgalom elleni koncepciós perben 22 évre ítélték. Raboskodott Nagyváradon és Szamosújváron. 1964-ben szabadult az általános kegyelmi rendelet alapján. Ezt követően továbbra is megfigyelés alatt hegyközpályiban volt lelkész. 1983-ban kényszer-nyugdíjazták. Nagyváradon élt haláláig. A 45/2018-as tanácshatározat révén kapta meg Egri Község Posztumusz Díszpolgára címet.

            Kiss Kálmán (1948-) tanári pályáját a Túrterebesi Általános Iskolában kezdte 1971-ben. Tanulmányait a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán a Magyar nyelv és irodalom – Német nyelv és irodalom tagozatán folytatta. 1977-ben államvizsgázott. Tanári pályafutása során magyar anyanyelvű diákoknak tanított magyar és román nyelvet, majd intézményvezetőként iskolaépületeket, műemlékeket újíttatott fel. Igazgatói pályafutása alatt napközi, új sportcsarnok, központi fűtés és sportpálya épült. Önkormányzati és egyházi segédlettel Tanulóházat alapított hátrányos helyzetű gyerekek részére. Emellett pedig megírta Túrterebes egyházainak és iskoláinak történetét. Pályafutása során volt iskolakönyvtáros, színdaraboktató, helyi újság szerkesztője. Betlehemes játékokat gyűjtött és adott ki, valamint előadásokat tartott műemléktemplomokról, Csűry Bálintról és helynévgyűjtésről. 2012-ben nyugdíjba vonult. Számos kitüntetése között megtalálható az Ezüst Gyopár-díj és az Apczai-díj, illetve publikáció között fellelhető az Egri község és a Túrterebes egyház- és iskolatörténet című kötetek. A 33/2017-es tanácshatározat révén kapta meg az Egri község Díszpolgára címet.

Egy ideig itt élt az erdélyi költő Horváth Imre (1906-1993). 1932-ben próbaidős munkatársként dolgozott az Erdélyi Lapoknál, és itt jelent meg első verse Sikátorok címmel. 1932 és 1933 között pedig számtalan költeménye jelent meg a lap irodalmi mellékletében. Ebben az időben versei még dekadens hangulatokat és világfájdalmas érzéseket sugallnak. 1933 és 1937 között újságíróként dolgozik Aradon. Első kötetei, Az Örvény felett 1934-ben és a Hangtalan 1936-ban jelennek meg. Később költészetét elismervén Baumgarten-jutalomban részesítik.

1569-ben a reformáció korában a település papja ott volt a között a kilenc pap között, akik 1569-ben az unitárius Blandrata és Dávid Ferenc ellen János Zsigmond jelenlétében vitatkoztak Nagyváradon.

            1822-ben itt volt az a nevezetes gyűlés, ami rendezte a Szatmár megyei egyházmegyék területeit.

            A település temploma valószínűleg a 15. századból maradt fenn.

            Jelenlegi lelkésze: Kovács Sándor.

Polgármesteri hivatal:

-cím: Románia, cod. 447066, Egri, Csűry Bálint utca, 68. szám/ Romania, cod. 447066, Agriș, str. Csűry Bálint, nr. 68

-elérhetőségek:

            -telefon: 0261 878 112 vagy 0261 878 111

            -fax: 0261 878 111

            -email cím: primaria@comunaagris.ro vagy primaria_agris@yahoo.com

            -honlap: https://comunaagris.ro/hu

Egri polgármester: Marton Zsuzsánna

Politikai párt: Magyar Polgári Párt

Elérhetőségek:

-Tel: 0261 878 111

-Email cím: primar@comunaagris.rp

-Fogadóórák: Hétfőn: 9.00-11.00 és Csütörtök: 9.00-11.00

Alpolgármester: nincs adat

Jegyző: Pătcaș Sorin

Helyi tanács szerkezete:

-Kósa Zoltán – RMDSZ

-Gabris Attila-Ferenc – RMDSZ

-Rentea Zsuzsanna – RMDSZ

-Papp Réka-Izabella – RMDSZ

-Szabó Elek – RMDSZ

-Kallos Stefan-Alexa – MPP

-Pinkovai Tibor – MPP

-Marton Botond – MPP

-Mora Botond-Balázs – MPP

-Szűcs Miklós István – MPP

Mindemellett az ALDE pártnak egyik képviselője szintén a helyi tanács tagja.

Testvérvárosok:

Három testvértelepülése van: Szamosszeg, Jége, Mezőgecse.

https://www.cjsm.ro/administratie/agris/

http://szatmarmegye.szatmar.ro/url/Egri

Home Hu

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szatmár_megye_községeinek_listája

https://hu.wikipedia.org/wiki/Egri_(Románia)

http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0020/7.html

https://www.iskolakveszelyben.ro/m_szatmar.htmlhttp://temple-tour.eu/hu/egri/48

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szatmárnémeti_magyar_irodalmi_és_művelődési_élete

https://hu.wikipedia.org/wiki/Horv%C3%A1th_Imre_(k%C3%B6lt%C5%91)

http://refszatmar.eu/lelkeszertekezlet/lelkeszeink-2/