Első írásos említése 1219-ből származik, ekkor villa Chybur néven szerepel, későbbi nevei: Zybo (1460), oppidum Sibo (1564), Zsibou (1750) és végül Jibau (1854). A többi helységről csak később történik említés: Szilágyrónáról 1338-ban, Kucsóról 1388-ban, Hosszúújfaluról 1405-ben, Szamosőrmezőről csak 1469-ben. A falu nevét a kászoni Jakcsoktól való megkülönböztetésként használták (lásd Báthoryak ecsedi és szilágysomlyói ágát). 

1387-ben Aranyos, 1545-ben Hadad, 1553-ban Kővár várához, 1564-ben ismét Hadadhoz tartozik. 1423-tól százötven évig a Kusalyi Jakcs család birtokolja.

A 16–17. században uradalmi székhely, mezőváros, vásáros hely. Szerepe volt a só úsztatásában a Szamoson. 1570-ben jobbágy lakói 22 kapu után adóztak. Az erdélyi országgyűlés 1571-ben harmincad vámszedő hellyé nyilvánítja. Báthory István Hadad várával és tizenhat faluval együtt 1584-ben Wesselényi Ferencnek adományozza, hűsége jutalmaként. Ettől kezdve a Wesselényi család uradalmi székhelye. Tatár csapatok 1658-ban elpusztítják. 1703-ban megerősítik hetivásár tartására szóló kiváltságát. 1705. november 11-én a zsibói csatában, a település mellett szenved vereséget a II. Rákóczi Ferenc által vezetett kuruc sereg L. von Herbeville tábornagy, császári főparancsnok hadaitól. A Rabutin parancsnoksága alatt álló szerb határőrök ezután felégetik. A csata emlékére a Szamos jobb partján emelkedő, piramis alakú hegy a Rákóczi-hegy nevet viseli.

A város fejlődésében nagy szerepe volt a Wesselényi családnak. Az ő nevükhöz fűződik az itteni, Erdély egyik legszebb barokk stílusú kastélyának építtetése. Híres ménesét a Wesselényi István alapította a 18. század közepén, id. Wesselényi Miklós továbbfejleszti a ménest, lovardát épít és népiskolát tart fenn, de a gazdálkodást elhanyagolja, jobbágyai robotját vadászatokra pazarolja el. 1798 és 1808 között nyolcszor látja hosszabb időre vendégül a kolozsvári magyar színtársulatot. 1816-ban az akkorra 350 darabosra szaporodott ménest betegség támadja meg, és az arab telivérek kipusztulnak.

1817-ben került Zsibóra Kelemen Benjámin gazdatiszt, aki az ifj. Wesselényi Miklós támogatásával és megküzdve özvegy Cserey Heléna konzervativizmusával bevezeti a vetésforgót, meghonosítja a lucerna, a lóhere, a burgonya és a repce termesztését, gyümölcsfákat (almát, körtét, cseresznyét, meggyet, ringlót) ültet, új juhmosási eljárást vezet be és rendezi a falvak határát. A korábban néhány száz állatot számláló juhászat az 1840-es évek elején tízezresre gyarapodik. Iparszerűvé fejleszti a selyemszál és a hamuzsír előállítását. 1831-ben a tizedből alapítványt hoz létre az éhínség megelőzésére. Gyakornokokat képez – Zsibó az 1830–40-es években a mezőgazdasági oktatás erdélyi központjának számított. 1840-ben elsőként hoz Erdélybe cséplőgépet. A 19. század első felében újabb tizenegy környékbeli falu kerül a zsibói Wesselényi-uradalomhoz. Wesselényi mindeközben az uradalom valamennyi falujában iskolát alapít, néhány helyen pedig, így Zsibón, óvodát is.

Zsibó lakói 1848 szeptemberében követeket küldenek Naszódra, ahol menlevelet kérnek és kapnak Karl von Urban császári-királyi altábornagytól, aki megtagadta az engedelmességet a forradalmi magyar kormánynak (Bécset szolgálja). Októberben a forradalmi hatóságok Szilágycseh helyett tévedésből Zsibóra küldenek egy hóhért. A zsibóiak akasztásoktól félve felverik a környéket, megverik az Urbán menlevelét lázítónak és ámítónak nevező református lelkészt, majd a hóhért és a lelkészt megkötözve Naszódra küldik. November elején a Décsey László vezette honvédek és nemzetőrök megverik az itt gyülekező felkelőket. 1849. augusztus 13-án itt gyülekezik Kazinczy Lajos és Gál Sándor serege. Augusztus 24-én haditanácsot tartanak a Wesselényi-kastélyban, Kazinczy felolvassa Görgey Artúr fegyverletételt elrendelő levelét. Többen a harc folytatása mellett szállnak síkra és elhagyják a termet. Másnap, 25-én Kazinczy tábora leteszi a fegyvert Grotenhjelm tábornok előtt. Több magyar tiszt öngyilkosságot követ el. Kazinczy Lajos Kazinczy Ferenc fia, a fegyverletétele az utolsó, világos után 13 nappal.

A 19. század második felében tovább fejlődik Zsibón a selyemhernyó-tenyésztés. 1862-ben gyógyszertár nyílik. 1876-ban Közép-Szolnok vármegyétől Szilágy vármegyéhez csatolják. Zsibó a járási szolgabírói hivatal székhelye, járásbírósággal, vasúttal, posta- és távíróhivatallal, ipariskolával, mezőgazdasági szeszgyárral. 1888-ban megalakul a Zsibó és vidéke Takarékpénztár, 1897-ben pedig a Selagiana hitelintézet. 1890. október 1-jén megnyitják a Dés–Zsibó–Zilah vasútvonalat, ezt néhány év múlva Nagybányáig meghosszabbítják. 1909–1913 majd 1920–1944 között nyomda működik itt.

1968-ban várossá nyilvánítják, ezt követően pedig több üzemet létesítenek: lenfonót, tejüzemet, 1980-ban ruhagyárat. Ezzel párhuzamosan több új, tömbházas negyedet építenek.

A 18. század folyamán egy nagyobb, román népességű vidék egyetlen magyar, református lakosságú települése. 1715-ben 24 adózó háztartásából 22 volt református magyar és kettő román, 1720-ban mind a 28 háztartása magyar. 1733-ban 14 görög katolikus román családot is összeírták. Lakosságszáma 1850 és 1992 között tízszeresére nőtt, azóta csökken.

1850-ben 1029 lakosából 771 magyar, 196 román, 44 cigány és 18 zsidó nemzetiségű; 807 református, 194 görög katolikus és 18 zsidó vallású.

1891-ben 2279 magyar és román lakik itt.

1910-ben 3047 lakosából 2481 volt magyar és 532 román nemzetiségű; 1656 református, 648 görög katolikus, 485 zsidó és 231 római katolikus vallású.

1920-ban 5271 lakos, 2746 román, 2127 magyar, 394 zsidó.

1930-ban 5995 lakos, 3280 román, 1837 magyar, 650 zsidó, 192 cigány.

1941-ben 6140 lakosából 3053 román, 2921 magyar, egyéb összesen 144.

1956-ban 7268 lakos, 4744 román, 2393 magyar, egyéb 128.

1977-ben 8841 lakos, ebből 6532 román, 1956 magyar 345 más, 334 cigány.

1992-ben 8954 lakosából román 4150, magyar 4197, egyéb összesen 296.

2002-ben 9632 lakosa volt, közülük 7628 román, 1449 magyar és 543 cigány anyanyelvű; 6580 ortodox, 1502 református, 516 pünkösdista, 390 baptista, 156 görög és 153 római katolikus vallású.

2011-ben 8751 lakosa volt, közülük 6818 román, 1151 magyar, 411 cigány anyanyelvű.

A város és a hozzátartozó települések népessége az utolsó népszámlálási adatok szerint 11.306 fő, ebből 81,20% román, 13,29% magyar, 5,33% roma, 0,06% német és 0,02% más nemzetiségű. A városhoz tartozó falvakon gyakorlatilag nem élnek magyarok

Szilágyság leginkább szórványosodó magyar közössége, mára menedéke és találkozóhelye az egyház. A mintegy hétszáz lelket számláló református és 70–80 lelkes katolikus közösség a rendszerváltás óta a korábbinak egyharmadára esett vissza. Szilágysági viszonylatban egyedi jelenség az ekkora mérvű népességfogyás. Ennek okai az elzártság, a környékbeli magyar falvak hiánya, ahonnan utánpótlás érkezhetne. Zsibó magyar közösségének elszigeteltsége nem új keletű, hiszen már a 19. században román falvak vették körül.

„A mintegy hétszáz lelket számláló református és 70–80 lelkes katolikus közösség a rendszerváltás óta a korábbinak egyharmadára esett vissza.” – egyértelműsíteni kellene: a jelenleg mintegy 700… mert. 1992-ben 1170 reformátust számláltak, mihez képest egyharmadára esett vissza.

A Wesselényi Miklós báró által az 1820-as években megalakított első erdélyi óvoda méltán tette híressé Zsibót

Zsibón a magyar tannyelvű oktatás az Octavian Goga Szakképző Líceumban szerveződik. Az iskola az ötvenes évektől kezdődően vegyes tannyelvű iskolaként működik. Az iskolában van magyar aligazgató, a vezetőtanácsban egy magyar tanárral közösen képviselik a magyar oktatás ügyeit.

A magyar tagozaton a gyermeklétszám az 1999-2000-es iskolai évtől kezdődően csökkent olyan küszöb alá, hogy az elemi oktatás összevont osztályokkal működik. Jelenleg 22 magyar gyermek tanul a magyar nyelvű elemi osztályokban és 18 gyermek tanul az 5-8 osztályban. Az óvodában is van magyar csoport, ide 20, különböző korosztályú gyermek jár. A felső tagozaton is összevont osztályok működnek: az 5-6. osztály és a 7-8. osztály került összevonásra.

A román oktatásban magyar gyerekek is tanulnak.

Octavian Goga Szakképző Líceum (Wesselényi Miklós u 3, tel. 0260-644652, scoalagogajibou@yahoo.com, www.ogogajibou.ro ) Aligazgató Csatlós Sándor.

Zsibó kicsiny múzeuma, megfelelő hely hiányában, a Művelődési ház (1 Mai, 12, tel. 0260-644810) folyosóján kapott helyet. A kiállított tárgyak közül a népművészetiek a környező falvakból valók, az üvegszekrények tárgyai az elméleti líceum múzeumából kerültek ide.

A város két országos rangú rendezvénye a népi humorfesztivál és a bábszínházak fesztiválja.

Botanikus Kert és Biológiai Kísérleti Állomás működik a városban. A Wesselényi kastély hajdani angolkertje az államosítás után köztulajdon lett, azaz nem gondozta senki. 1959-tól kezdve Vasile Fati a kastélyban működő zsibói líceum biológia tanára szerint a magas dombok közé zárt terület klímája megfelelő egy botanikus kert számára. Az álomból valóság lett és 1968-ban a botanikus kert csirái kibontakoztak. A zsibói Botanikus Kert és a Természettudományi Múzeum létesítésében több jeles személyiség játszott szerepet, többek között a kolozsvári Botanikus Kert alapítója, Alexandru Borza. 1978-ban, Romániában először itt valósítják meg az akvárium és a pálmaház létrehozásáról szóló tervet, melyet Valentin Zisu építész és Virág Károly, Liviu Vasile Pop mérnökök dolgozzák ki. Mindkét épület különleges, geodéziai szerkezete miatt építése idején egyedülálló a hazai közhasznú épületek sorában.

2014 óta a zsibói Wesselényi-kastély az örökös megbízásából másfél millió euróért eladó. Élhetne elővásárlási jogával az egykori kastélyparkban működő botanikus kert. Az oktatási tárca alárendeltségében működő botanikus kert és biológiai kísérleti állomás európai uniós források bevonásával szerette volna megvásárolni a kastélyt, de pályázatát elutasították. A városháza nem tudja és nem is akarja megvenni.

A Zsibói Magyar Napokat 2016-ban szervezték meg első alkalommal.

A Vörösmarty szavalóversenyt a Wesselényi Társaság 1994 óta szervezi, 2008 óta megyei szintű.

Zsibó kulturális kínálatához tartozik: bábszínház, humorfesztivál. 

• Wesselényi kastély: építése valószínűleg 1778 után kezdődött és 1810-ig tartott. Az eredetileg négyszög alaprajzú, késő barokk épületegyüttesből a főépület és két déli pavilon maradt fenn. Az ebédlő vadászjeleneteit Franz Neuhauser festőművész készítette. A kastély mai formáját id. Wesselényi Miklós idejében nyerte el. Az épületen barokk és klasszicista építészeti elemek keverednek, nagy árkádos loggiája és a középkori hagyományoknak megfelelő négy sarokbástyája különösen látványos.

Utolsó gazdája Teleki Béla, az Erdélyi Magyar Párt elnöke volt. 1959-től az általános iskola felső tagozata, 1971-től úttörőház működik benne. Napjainkban itt szervezik a Vörösmarty szavalóversenyeket.

• A park szélén az 1771-ben épült egykori lovarda áll, falát Johannes Nachtigall lószobra díszíti. A Wesselényi család messze földön híres volt méneséről, amely apáról fiúra szállt. Ifj. Wesselényi Miklós még Angliába is eljut, hogy tanulmányozza a lótenyésztést, és az ügetőpályákat, majd Hortobágyról lovakat vásárol a ménes felfrissítésére.
• Az 1781 óta fejlesztett, 24 hektáros park 1968 óta nyilvános botanikus kert. Magában foglal többek között több üvegházat, két japánkertet, egy fosszília rezervátumot, egy kétszintes, 23 medencéből álló akváriumot és egy vadasparkot.
• A Wesselényi bírtok alkotó része volt a vadaspark, amelynek külön varázsa volt. Mesélik, hogy hajdanán itt alkalmi színpad állt, amelyen a kolozsvári színészek játszottak a műkedvelő Wesselényinek és a meghívott társaságnak vadásztémájú darabokat. Annak idején nem voltak kerítés mögé zárva a vadak, így életszagú előadások születtek, és ha véletlenül előbukkant egy vad, hát elejtették, ha nem más, akkor Wesselényi. A lovászok elővezették a felvirágozott arab lovakat, a gulyások kürtölve a szarvasmarhákat, felcsendült a zene. Ma drótháló mögül figyelhetjük a szelídnek tűnő vadak életét.
• A Wesselényi család romos kriptája, tizenkét sírhellyel a kastély közelében található, itt van eltemetve id. és ifj. Wesselényi Miklós.
• A református temetőben az 1848-49-ben elhunyt honvédek emlékobeliszkje.
• A várostól két-három km-re nyugatra, csodálatos környezetben, az 1903-ban épült Béldy-kastélyban ma ideggyógyintézet működik. Az 1100 négyzetméter alapterületű, szépen berendezett kastély előtt szépen gondozott park, mellette teniszpálya és ügető létezett, amikor jött az államosítás. A kastélyba korház, öregotthon, majd ideggyógyintézet költözött.
• A Zsibó vidékére látogató turista programját gazdagítja a szamosőrmezői ortodox fatemplom (18. század), a hosszúújfalvi fatemplom (1880), továbbá a szilágyrónai természetvédelmi rezervátum megtekintése.
• Wesselényi szobor. A zsibói Wesselényi Társaság 2002-ben, a helyi Református Egyházközséggel és az Erdélyi Múzeum-Egyesület Zilah és Vidéke fiókjával közösen határoz a Wesselényi szobor felállításáról. Gyűjtés indul, de az RMDSZ és magyarországi alapítványok támogatására is szükség van. Így kerül sor 2004-ben a szobor (Sepsi József alkotása) avatására.

• A Wesselényi család kriptája: teljesen széthordták, mára néhol még maradt egy darab 40-50 cm magasságú falrész, ha valaki nagyon keresi, megtalálja a gaz és a bokrok között.

Itt született:

Id. Wesselényi Miklós, báró, katona, a kastély építője, „zsibói bölény” (1750–1809). Itt is halt meg.

Ifj. Wesselényi Miklós, báró, reformer, politikus, mecénás (1796–1850), az árvízi hajós. Színdarabokat írt és fordított is – angolul, olaszul, németül és románul anyanyelvi szinten beszélt. Az MTA tagja. Itt halt meg.

Wesselényi Béla báró, főispán, író (1847–1904).

Lőrinczi Gyula (1929- ) matematikus, geodéta, egyetemi tanár, tudományos kutató.

Birtalan István (1948- ) világbajnok kézilabdázó, a 1974-es világbajnokság gólkirálya.

Itt élt, vendégeskedett:

1821-ben járt itt gróf Széchenyi István, ekkor kezdődött barátsága ifj. Wesselényi Miklóssal, majd együtt utaztak Angliába (1821-22).

Puskás Tivadar mérnök, feltaláló (telefonhírmondó) 1886 után egy ideig.

A kastélyt sok jeles személyiség látogatta meg: Kazinczy Ferenc (1805-ben és 1817-ben), Brassai Sámuel (1820-as vagy/és az 1830-as években rendezte a kastély könyvtárát), Deák Ferenc, Vörösmarty Mihály, Kemény Zsigmond (1845-ban voltak itt vendégek).

Zsibón internálták 1919-ben Nagy Vince politikust, aki Károlyi kormányában államtitkár.

Béldi (Béldy) Kálmán gr., politikus (1882–1946).

A katolikusok első temploma a 13. században épült, ám a reformáció hatására reformátussá lett. A történelem folyamán a templom többször megrongálódott, 1658-ban a tatárok, 1705-ben a labancok égetik fel, majd falai beépülnek a jelenlegi református templomba. 1850-re már csak 10 híve van a katolikus egyháznak. Számuk 1880-ban 110-re emelkedik, ennek hatására lengyel és olasz munkások segítségével elkezdik építeni a templomot, amelyet 1886-ban fejeznek be. Belsejében egy fő és egy mellékoltár látható. A főoltár a Wesselényi család ajándéka, két oldalán Szent László és Szent István látható. A mellékoltár Bécsben készül. A templom mennyezetét és az oltár előtti árkádot is festmények díszítik. Orgonáját a budapesti Hörl Nándor készíti. Tornyában három, a temesvári Novotny Antal műhelyében öntött harang található.

A reformáció térhódításakor a reformátusok Zsibón is átveszik a katolikusok 13. századi templomát. Az évek folyamán többször megrongálódik, 1658-ban a tatárok, 1705-ben a labancok égetik fel. A török betörés két áldozatának emlékét őrzi a torony falába falazott sírkő. A templom jelenlegi alakját 1749-ben nyeri el, Wesselényi Istvánnak és feleségének anyagi támogatásával. Erre emlékeztet a bejárat feletti dupla címeres felirat. A 13. századi épületből ma csak egy gótikus szentélyablak látható. 1749-ben elkészül a szószék, úrasztala és kazettás mennyezet is, amelynek eredeti festése csak a középső kazettán látható. Református egyháza 1781-ben ötszáz főből állt, míg 1785-ben összesen 730 fő lakta – részben zsellér, részben jobbágy jogállású és kevés nemes. Orgonáját 1885-ben, Kolonics István készítette. A templom főbejárata melletti két sírkő (Wesselényi István és felesége, Bánffy Kata sírköve), a Wesselényi-kripta számos díszes sírköve közül az utolsó kettő. A templomban van egy Wesselényi emléktábla. Mellette a Wesselényi-címer látható. A ma látható toronyóra 1919-ben készült, jelenlegi óraszerkezete modern.

A templom külső falán levő egyik emléktáblát id. Wesselényi Miklós téteti a kufsteini börtönből való szabadulása emlékére (1790). 2004-ben a templom elé felállítják ifj. Wesselényi Miklós szobrát (Sepsi József alkotása).

A város főterének körbekerített templomkertje a zsibói magyarság megmaradt közösségi vagyonának a magvát jelenti: a restaurálásra váró református templom, egy régi, lerobbant parókia és a kisebb-nagyobb egyházi épületek, illetve az előző egyházvezetés által épített papi lak, a műemlékkörnyezetbe nem illő új emeletes ház jelenti a magyar szigetet.

Református parókia (1 Decembrie 1918 20, tel. 0260-644830, mob. 0751-947787, szgorcson@gmail.com), lelkész Högye Gál Roberto.

Katolikus plébánia (Libertății 8, tel. 0260-641199, http://zsibo.blogspot.ro/, plébános: Nagy Tibor.

Polgármesteri Hivatal (1 Decembrie 1918 4, tel. 0260/644558, primaria_jibou@yahoo.com, www.primariajibou.ro

Polgármester Ghiurco Dan

Alpolgármester Sárközi Pál (RMDSZ)

Jegyző Maria Opris

Helyi Tanács PSD 9 mandátum, PNL 4, RMDSZ 2 (Sárközi Pál, Csatlós Sándor) ALDE 2 mandátum.

Parlament: Liviu Balint (PSD) zsibói illetőségű képviselő.

1. Wesselényi Társaság

Alapítás éve: 2000

Elnök: Csatlós Sándor

Elérhetőség: Zsibó, Libertății 23. Tel. 0260/642520, wesselenyi@yahoo.com

Cél, tevékenység: Zsibó kulturális életének szervezése, Wesselényi Miklós örökségének ápolása.

Kapcsolattartó: Mátyus Éva (elnök)

Szállás: Hotel Alex, Casa Ando panzió, Eden panzió

Étterem: Andreeas, Curtea Veche, Glamur, pizzázók.

Forrás:

www.welcometoromania.ro

www.mek.oszk.hu

www.szilagysag.eloerdely.ro

www.lexikon.adatbank.ro

www.transindex.ro

www.booking.com