Zimándköz nevét 1743-ban Zimand néven említette először oklevél.
Kincstári telepes község, 1845-ben jött létre. A ménes-szentannai kincstári uradalom telepítette lakóit ide, hogy dohánytermelést folytassanak. 1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Zimánd, puszta, Arad vármegyében, Arad városával határos. Határa 7029 hold szántóföldet és 298 hold kaszálót foglal magába. Földesura a királyi kincstár.”
Sokat jelentett Zimándköz számára, amikor 1853-ban 92 római katolikus család települt ide a felszámolt Bánkút-pusztáról (Elek mellett, Békés megye). Wodianer Samuel bérlő a haszon elmaradása miatt nem kívánta folytatni a dohánytermesztést, s minden áron hozzá akart jutni a pénzéhez – felszámoltatta a pusztát.
1910-ben 1043 lakosából 1033 magyar volt. A román lakosság 1945 után kezdett betelepülni.
1961-ben vezették be a villanyáramot a faluba.

A települése lakosságának alakulása és összetétele.
1880 Összesen 698, románok 11, magyarok 651, németek 2, mások 34
1890 Összesen 846, románok 2, magyarok 843, németek 1, mások –
1900 Összesen 941, románok 1, magyarok 923, németek 17, mások –
1910 Összesen 1043, románok 1, magyarok 1033, németek 9, mások –
1930 Összesen 969, románok 5, magyarok 953, németek 10, mások 1
1966 Összesen 1147, románok 199, magyarok 927, németek 19, mások 2
1977 Összesen 1299, románok 327, magyarok 956, németek 12, mások 4
1990 után:

⃰ Nem nyilatkozott 59.

A termőföld egy része gyenge minőségű: a talaj mindenütt agyagos, több-kevesebb homokkal keverve; itt-ott székes talaj is fordul elő. Itt kizárólag parasztbirtokok voltak. Nehéz volt a megélhetés. (Jancsó B.)
A falu határában épült egy előregyártott betonelemek gyára. Kollektív gazdaság itt is működött.

Az első zimándközi iskolát szinte azonnal a jelentős telepítés után, 1856-ban építették fel. A jelenlegi iskola és óvoda épületeit 1904 és 1907 között húzták fel. A közelmúltban felújították.
A legutóbbi időkben a faluban magyar nyelven elemi iskola működött, ez a 2010-es általános oktatási átszervezéssel megszűnt, a tervek szerint a gyerekeket a szomszédos Zimándújfaluba ingáztattak (volna). Nem mellékes, hogy a döntés előtt az iskolát jelentős pénzforrások felhasználásával felújították. 2018-ban újra létesítették a zimándközi magyar osztályt.
Zimándközi Elemi Iskola – a zimándújfalusi iskolához tartozik
Összevont elemi osztály: 13 tanuló.

Van művelődési ház. Istállóból alakították át az 50-es években.
A falunapot rendszeresen megtartják Zimándújfaluval együtt. Szerveznek szüreti bálokat. Van helyi zenekar.
Élénknek mondható a helyi kulturális élet Zimándközön az elmúlt évben indult be a közművelődési élet, az Ezüst Kalász Egyesület bejegyzése előrelépést jelent.
Működik egy gyermek-mazsorettcsoport a Szivárvány.

A fakerti (Arad megye) egyházat 1856-ban alapították, temploma 1875-ben épült, fel. Az anyaegyház fiókjai közé tartozott Zimándköz és Zimándújfalu is. Kegyura nincs.
A templomot 1937-ben szentelték fel. 2009-ben felújították.
A helyi katolikusokat a zimándújfalusi plébános szolgálja ki.
Jeles esemény a Szent István-napi búcsú. Több alkalommal szervezett négy szórványgyülekezet (Szentleányfalva, Zimándköz, Lippa és Gyorok) Szórvány Gyülekezetközi Találkozót.

2001-ben a zömében katolikus faluban maroknyi református összefogott, s részben kül- és belföldi segítséggel, részben önerőből templommá alakított egy valamikori lakóházat. Felszentelése mérföldkő a helybeli református közösség alig néhány évtizedes történelmében. A mintegy félszáz férőhelyes templom az ünnepi alkalomra kicsinek bizonyult, hisz felszentelésére eljöttek nemcsak a helybeli (hatvan lelkes) gyülekezet tagjai, hanem mások is.
Lelkipásztor: Vékony Zsolt.

A községközpont, a polgármesteri hivatal Zimándújfaluban van.

RMDSZ szervezet: –

Ezüst Kalász Egyesület – közösségszolgálat, kultúra. Kapcsolat: Leib Gáspár György.

Domino Residence Panzió