Szilágyballa (románul Borla) Szilágy megye északnyugati részén található Zilahtól kb. 15 km távolságra. A települést átszeli a Zilah-patak, a Nagykároly-Zsibó vasútvonal, valamint a Szatmár-Kolozsvárt összekötő, nemzetközi (E60) műút is. Szilágyballa a Tövishátat (mint Partiumi tájegységet) alkotó 40 falu legnyugatibb települése. Közigazgatásilag 1968 óta Oláhbaksa (Bocșa) községhez tartozik, azelőtt községközpont volt. A Szilágy előnevet csak az 1800-as években kapta, a vasútvonal kiépítésének idején.
A falu első írásos említése 1341-ből (1364?) való a Váradi Registrumban, Barla néven Mocsolya és Diósad határjárásakor. A Barla név a környéken akkoriban található barlangokra való utalás is lehet, ahova a török-tatár támadások idején menekült a falu lakossága, vagy azokban laktak. 1445-ben Balla a Somlyói-vár tartozéka volt. A falu Vitéz János váradi püspök tulajdona lett, később a losonczi Bánffy család birtokolja. Az 1400-as és 1500-as években a losonczi Bánffy és a Báthory családok birtoka. 1648-ban idősebb I. Rákóczi György fejedelem ifjú II. Rákóczi Györgynek és nejének Báthory Zsófiának adományozta. 1677 novemberében itt szállt meg Thököly Imre. 1680-ban Bornemissza Katalin és özvegy Bánffy Kristófné Farkas Margit osztozott meg rajta, 1759-ben Bánffy Ferenc és Boldizsár osztotta fel két egyenlő részre.
Egy 1795-ben kelt vallomás szerint Balla Krasznához tartozott, s mint Krasznai- és Tasnádi uradalmat a kincstár Cserei Farkas udvari tanácsosnak adta.
Az 1808-ban végzett összeíráskor Ballán az alábbi adózó nemeseket és családokat írták össze: gróf Bánffy család, báró Bánffy család, Nagy András, Szőllősi István adózó nemest.
A Szilágyballa határában előkerült régi tárgyak, régészeti adatok igazolják, hogy Ballá egyike a legrégebbi településeknek. A régészeti ásatások során a következő tárgyak kerültek felszínre: egy 17 cm hosszú kőbalta, homokkőből készült karperec, egy bronzból készült balta, több bronzkori véső.
A falu déli határában, a Kisrét nevű határrészen egy dombvonulat figyelhető meg, egyes régészek római eredetűnek vélték. A népi hagyomány szerint viszont ez a vonulat vízgyűjtésre szolgált, e határrészen nagy uradalmi halastó volt, innen szállították a halat a somlyói Báthory-várba.
Az 1800-as évek közepétől megkezdődik a Haraklány-Sarmaság kövezett út, valamint a Zsibó-Nagykároly vasútvonal építése, a falu kikerül addigi elszigeteltségéből és egyre nő a lakosainak száma.
A falu lakossága földműveléssel, állattenyésztéssel és szőlőtermesztéssel foglalkozott, ami a fő jövedelemforrás. Az 1890-es évek filoxérajárványa szinte teljesen kipusztította a szőlőt a ballai határban is, az 1900-as évek elejétől csak szívós munkával sikerült újratelepíteni.
A régebbi időkben a faluban a házakat nagyobbrészt vályogból építették, szalmával és zsindellyel fedték, alapnak pedig goroszlói követ használtak.
Szilágyballa jelenéhez tartozik, hogy 1991-ben, miután visszakapták földjeiket, szőlőseiket, a ballaiak az egyéni gazdálkodás útjára lépnek, még családi társulások sem alakulnak. Kevés a parlagon hagyott föld vagy gondozatlan szőlőterület.
Az első demográfiai adatok 1553-ból valók, amikor 12 és fél jobbágykaput, 14 szegényt, 7 cselédet és 5 új házat jegyeznek fel. Figyelembe véve, hogy egy családban kb. 4-6 személy volt, egy kapuhoz pedig 4 család tartozott, akkor 1553-ban a faluban kb. 250 lakos élt.
Népességi adatok vannak még 1715-ból, amikor 2 nemes, 19 jobbágy, 12 zsellér, összesen 306 személy élt a faluban. 1720-ban 279 lélek, ugyancsak mind magyar.
1785-ben röghöz kötött jobbágyok, szabadon költözködő jobbágyok, telkes és telek nélküli zsellérek voltak a faluban. Bánffy György jobbágyainak 3 robotnapot kellett teljesíteniük, Teleki Ádám jobbágyai viszont a szőlőmunkálatokat kellett elvégezzenek, míg felföldi Bideskúti Zsigmond jobbágyai megválthatták a robotnapot 6 forintért.
1847-ben 643, míg 1890-ben már 1095 lakosa van a falunak, magyar 1053, román 42, református 1032, római katolikus 10, görög katolikus 42, izraelita 11.
1890-ben 1095 lakosa volt, ebből magyar 1053, oláh 42, felekezet szerint római katolikus 10, görög katolikus 42, református 1032, izraelita 11. A házak száma a településen ekkor 192.
A lakosság lélekszáma további években is növekvő tendenciát mutat: Ballának 1956-ban 1400 lakosa van. 1970-ben 1375 lakos élt a faluban 395 telkes házban. 1977-ben 1514 (150 román), 1992-ben 1635 lakosa van, ebből 1451 magyar, 171 cigány és 13 román anyanyelvű, református 1248, baptista 288, ortodox 89 (romák), római katolikus 4, görög katolikus 6 személy.
Oláhbaksa község (Szilágyballán kívül Ököritó és Hosszúmező falvak tartoznak ide) a 2002-es népszámláláskor 3463 lakosa van, 1785 román (51,54%), 1378 magyar (39,79%), 1 német és 299 más etnikumú. Ekkor Ballán 1582 személy lakik.
A 2011-es népszámlálás szerint Oláhbaksán összesen 3180 személy lakik. Szilágyballa népessége ekkor 1483 fő, közülük 1367 magyar.
Szilágy megyét oktatási szempontból az Iskolákveszélyben c. program kutatói öt kistérségre osztották, Balla a zilahi kistérség részét képezi. Balla azok ritka kivételek közé tartozik, ahol a helyi iskolát demográfiai veszély nem fenyegeti.
Szilágyballai Általános Iskola, (Borla 239 sz., tel. 0260-623523, fax. 0372-870216, villámposta scoalaborla@yahoo.com, honlap: www.scoalaborla.ro/, igazgató Máté Levente.
Szilágyballa ismert a népi mesterségek világában, említést érdemel a ballai asszonyok egykori téli foglalatossága, a fonás, szövés és hímzés. Még a század eleji hímzésre is jellemző volt a keresztszemes, fonott keresztszemes öltés. A varrottasok fő motívuma a kakas vagy más néven madár volt. Ma már ezzel a hímzéssel felhagytak, hímzett szőtteseket azonban még ma is készítenek.
Élénk kultúrélet van a faluban. Rendszeresen megtartják a szilágyballai szüreti- és falunapot. Vannak az iskola által szervezett népdalvetélkedők, az iskolában népi táncot is oktatnak, helyi és zilahi civil szervezetek konferenciákat szerveznek (A szőlő és a bor Szilágyság történelmében, Szilágyság-kutatás).
Szilágyballai református templom. 1782-1784 között kőből és téglából épült. Leírását lásd az egyháznál.
A Hatló határrészben végzett ásatások során neolitikum kori településre találtak. 1957 tavaszán Hegyi Péter református lelkipásztor a parókia kertjében egy obszidián darabot talált, valamint olyan cserépedény darabokat, amelyek a neolitikumból származnak.
Testvértelepülések
A szilágyballai reformátusoknak testvérgyülekezetük van Kazincbarcikán.
Itt született
Itt járt
A reformációra való áttérés ideje csak valószínűsíthető, de 1556 körül már biztos, hogy az „új hit” követőivé lettek, azaz reformátusok. Ugyanis ekkoriban munkálkodtak a Szilágyságban magyar reformátorok: Dévai Bíró Mátyás, Szegedi Kiss István, Ippi Bertalan, Kálmáncsehi Sánta Márton és Szegedi Lajos református lelkipásztorok, hitújítók. Első templomuk 1654-ben épült. A fából épült templom később leégett. Ismert, hogy tornya is volt, amelyben egy Ballai Harang feliratú 165 kg-os harang hívta a híveket Isten házába, ez mindmáig megtalálható az új templom tornyában.
1635-ben Tura Borbála aranyozott ezüst úrasztali kelyhet adományoz az egyháznak.
A település többször elvesztette önállóságát az idők folyamán, 1654-től anyaegyház, addig Magyargoroszló leányegyháza volt. 1684-ben öntetett kisharangja 75 kilogrammos. Aranyozott ezüst úrasztali pohara Johan Nagy de Balla adománya 1700-ból. Füles, fedeles borosztó ónkannája 1705-ből P. Mosoni Péter ajándéka.
1760-as oklevelekben említik először Balla néven. 1762-ben Bessenyei Bálint ajándékoz az egyháznak egy óntányért. Anyakönyvét 1775-től kezdik el vezetni.
A jelenlegi templom 1782-1784 között épült. Harangtornya volt. A templom tornyát, a zilahi templomtorony mintájára, 1807-ben kezdték el építeni és 1835-ben fejezték be. A mai templom 250 négyzetméter alapterületű (420 férőhelyes). A torony 25 négyzetméter alapterületű és 25 méter magas. A templom Bereczki György akkori ballai lelkipásztor idején épült. A templomnak 1862-ig zsindelyteteje volt, akkor cserépre, majd 1993-ban bádogra cserélték. 1894-ben a templomrenoválási munkálatok során, a hajóhoz egy kisebb oldalhajót is építettek. A templom első orgonáját 1802-ben építették, a ma is láthatót pedig 1863-ban.
Harangjai, klenódiumai az újabb időből valók. Legrégibb egy ezüst pohár, melyet 1700-ban Ballai Nagy János ajándékozott az egyháznak.
1797-től már rendszeresen vezetik az egyházi anyakönyvet. Az 1800-as évek elején Demjén Márton kurátor ajándékoz egy óntányért az egyháznak. Úrasztali aranyozott kenyérosztó tányérja 1869-ből, Bálint Gergely ajándéka.
1917-ben az első világháború idején, elviszik az egyház két harangját hadicélokra. A kisebbiket 1918-ban visszaadják. A nagyobbik harang helyett 1928-ban a kudzsiri Klein Oszkár a hívek kérésére egy 315 kilogrammos harangot önt, ezt a helyi eklézsia hozzájárulásából fizetik ki. Legújabb, 1980-ban önttetett harangja 220 kilogrammos, a tenkei Vas Zoltán készítette a gyülekezet pénzén. 1993-ban újból teljes belső és külső felújításon ment át a református templom. 1996-ban a templomhoz portikust építenek.
2000-ben Szilágyballának 1000 lelkes gyülekezete és 420 ülőhelyes szép nagy temploma van. A falu lakossága 1992-ben 1635 fő, ebből 1238 lélek református.
Református egyház (Borla/Balla nr. 114), Tel. 0260-623581. Lelkipásztor: Boros Árpád, Mob. 0745-306599.
Baptista egyház (Borla/Balla 457046, nr. 171.), Lelkipásztor: Veress Ernő, Mob. 0735-502222, villámposta ernover@gmail.com
Helyben nincs polgármesteri hivatal és a képviselő testület is Oláhbaksán működik. Mivel a község polgármestere ballai, és a 13 tagú testületnek 6 ballai tagja van, ezért megadjuk az adatokat.
Polgármesteri Hivatal (Principala 23.), Tel. 0260-623501, Fax. 0260-623682. Villámposta primariabocsasj@yahoo.com.
Polgármester: Demyen István (RMDSZ)
Helyi Tanács RMDSZ listán megválasztott képviselők: Bonczidai András, Máté Levente, Balla Balázs, Szilágyi András, Bóné Katalin-Borbála, Szeredai Csaba.
Alakulás éve:
Elérhetőség: Mob. 0740 840387, villámposta: istvan_zoltan_kiss@yahoo.com
Cél, tevékenység: ifjúság számára programok
Kapcsolattartó: Kiss István Zoltán (elnök)
Alakulás éve:
Elérhetőség: Mob. 0743-624688, villámposta: jozsefmate@yahoo.com
Cél, tevékenység: a helyi kulturális élet szervezése, helyi értékek őrzése
Kapcsolattartó: Máté József (elnök)
Helyben szállásról nincs tudomásunk, de van a falunak fészbukja (https://www.facebook.com/Szilagyballa/) és az iskolának honlapja www.scoalaborla.ro/.