Szilágybagos (románul: Boghiș) falu, Szilágy megyében, 2006-tól önálló község. Hozzá tartozó falu Szilágyborzás (Bozieș). Szilva település egykor (1759) önálló község volt, utána beolvadt a faluba. 1968-ig a szomszédos Szilágyborzással alkotott községet, utána Szilágynagyfaluhoz csatolták. 2005-ben helyi népszavazás volt az önállósodásról. 1920-ig Szilágy vármegye Szilágysomlyói járásához tartozott. Jelenleg önálló község, hozzá tartozik Szilágyborzás falu.
Földrajzi betájolás
A megye nyugati részén, a Réz-hegység, a Szilágysomlyói Magura és a Szilágysági-dombvidék övezte területen, a Berettyó két oldalán. Egyelőre egyedüli megközelítési lehetősége a Szilágysomlyót Csúcsával összekötő megyei út, ennek is a Szilágynagyfalutól elágazó útszakasza; a készülő észak-erdélyi autópálya egyik letérője közvetlenül a falu határában fog megépülni. Szilágysomlyótól 15 km-re délnyugatra, Szilágynagyfalutól 5 km-re délre fekszik, Zilahig a távolság 43 km. A legközelebbi vasútállomástól (Szilágynagyfalu) 8 km távolságra van.
Szilágybagos a Berettyó-felvidék egyik legkorábbi települése. 1205-ben Bugus néven a Váradi Regestrumban említik először, majd 1214-ben Bogus néven szerepel írott forrásban. Ekkor már határjelekkel lezárt birtokon fekvő falu. Egy 1285. évi oklevélben poss. Bogus in C-u de Carazna-ként szerepel. Nevének további változatai: Bogus (1341), Bágos (1850), Szilágybagos (1882).
A szájhagyomány szerint a falu ősi utcája a Diószegi (Varga) utca, mely valahol a közeli dombok oldalán lehetett. A magyarok megtelepedése idején területét még sűrű tölgyerdők borították. Lakatlan volt, „pásztorok fogtak fel egy-egy tisztást, ahol kunyhót vertek” – írja Petri Mór. Valószínű, hogy egy ilyen tisztáson telepedhettek le őseink. Egyébként egész területe erdőből irtatott.
Bagos krasznai várföld volt. 1214-ben a krasznai udvarbíró bagosi poroszlót küld ki megyebeli oroszokkal Váradra.
1263-ban V. István király Bagos falut, melyben krasznai várnépek, a vár alá tartozó hospesek, azaz telepesek laknak, Miskolc nembeli Ponyitnak adta érdemeiért, majd 1285-ben Ponyth bán fia Miklós cserébe adta a Borsod megyébe való Parasznyai nemeseknek, akik megfelezték. Ekkor Bagoshoz tartozott Monyoród is. 1341-ben Balog nembeli Szécsi tulajdonába kerül Hosszúaszóval és Monyoróddal együtt.
Határában feküdt a középkorban Monyoród (1341) falu. 1536-ban Werbőczy István szerezte meg. 1576-ban Báthory István fejedelem a Bánffy családnak adományozta. 1636-ban I. Rákóczi György fejedelem oklevelében már mezővárosként szerepel, különböző kiváltságokat kapott a Báthoryaktól. Debrecenbe és Nagyváradra történő sószállítás alkalmával a bagosiak „egy pénznél több vámot alig adtak”. Szádeczky K. Lajos szerint a bagosi céhek (szűcsök) kiváltságlevelüket is Báthory Istvántól, Erdély fejedelmétől nyerték.
1533-ban a Berettyómente legnépesebb települése volt. Ekkor 63 kapu után fizetett adót, az adózó kapuk száma szerint Nagyfalut is megelőzte.
1594-ben még Baghoss, Somlyó várának tartozéka, de a továbbiakban már a ma is használt Bagos formában jelenik meg. A Szilágy előtagot a 19. századi területrendezési törvény után találjuk meg először, 1873-ban Bagos (Szilágy) alakban. A 19. század végétől napjainkig Szilágybagos alakban jelenik meg.
A viszonylag békés időszakot eseményekben gazdag, de szomorú periódus követi. 1663-ban az Erdélyre támadó tatár hadak teljesen elpusztították a falut. A lakosság nagy többségét legyilkolták, a házakat felégették. A szájhagyomány szerint mindössze két ház maradt fenn. Az egyébként is gyér lakosságú falut kurucok, labancok pusztították a későbbiekben.
A falu sokat szenvedett az itt átvonuló hadak miatt. Főleg az itt elszállásolt katonák okoztak jelentős pusztításokat. 1708-ban Bagos még megmaradt lakossága „a nagy iga és nyomorúság miatt pusztán hagyta faluját és Magyarországra bujdosott”. A pusztán maradt telkek száma ekkor 38 volt, a lakott telkeké pedig 44 és fél.
1710-ben pestisjárvány pusztított.
A szinte teljesen elnéptelenedett falut újra kellett telepíteni. A feljegyzések szerint a telepítés, beköltözés a szomszédos Hosszúaszóról (a Nagy és a Bertalan nemzetség), Bánffyhunyadról, Tövishátról, Nagybányáról és Désről történt. Feltehető azonban, hogy nyugati irányból, az Alföld felől (Szabolcs-Szatmár) is érkeztek telepesek. A beköltözöttek természetessen magukkal hozták származási helyük hagyományait, szokásait is, ennél fogva egy kulturálisan elég kevert, de etnikailag homogén népesség jött létre. Sok vonásban (tájszólás, népviselet, lakodalmi és temetkezési szokások) kissé eltér a Berettyó mente többi településeinek népétől.
A középkorban Bagoson a fő megélhetési forrás az állattenyésztés mellett a szőlőművelés volt. Egy 1792. évi összeírásból tudjuk, hogy a falu vízmelléki területe igen „sovány, mert nagyobb része erdőkből irtatott és most is bokros, tsutkos”.
A Berettyó völgyén lefolyó, gyakran megismétlődő áradások gátolták a gabonatermesztést. A falu keleti részén emelkedő, déli kitettségű dombság a szőlőművelésnek kedvezett. A falu népe „a szűk földek léte miatt inkább szőlejek hasznából” tartotta fenn magát. Borból tizedet adtak. Sokáig tilos volt más helységből Bagosra bort bevinni, mert ellenkező esetben nem tudták volna saját borukat értékesíteni.
Bagos paraszttársadalmát 1848-ig jobbágyok, zsellérek és nemesek alkották, de előfordultak kézműiparosok (szűcsök, kádárok) is.
Szilágybagoson ma is az alapvető foglalkozás a mezőgazdaság, ezen belül a gabonatermesztés és a szőlőművelés. Ezt egészíti ki az állattenyésztés.
1715-ben már 99 lélek élt a faluban. Magyar mind.
1850-ben a falu lakossága 910 fő, 832 magyar, 60 személy román, 10 cigány.
1880-ban 985-en laknak Bagoson: 874 magyar, 74 román.
1900-ban 1188 bagosit írtak össze, közülük 1143 magyar, 40 román, 57 cigány. 1002 református.
A 20. század első négy évtizedében a lakosság számának alakulásában jelentős gyarapodás figyelhető meg.
1910-ben 1343, többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel (115).
1930-ban 1421 lakosból 1228-an magyarok, 100-an románok, 76 cigány.
1941-ben pedig az 1680 főt (1566 magyar, 103 román, 85 cigány), míg a század második felében mintha megtorpanás állt volna be, alig van némi csökkenés, illetve emelkedés.
1956: 1659 összlakos.
1966: 1649 összlakos, 1340 magyar, 251 román, 59 cigány.
1970-ben 485 telkesházból álló faluban 1660 lakos él.
1977: 1586 összlakos, 1303 magyar, 177 román, 102 cigány.
1992-ben az összlakosság 1533, magyar 1204 (78,6%), roma 244 (15,9%) és román 83 (5,3%). A felekezeti arány: 69% református, 15% baptista, 3,8% adventista, 3% ortodox, 9,2% egyéb vallású.
2002: 1509 az összalkosság, 1111 magyar, 209 roma, 186 román
A 2001-es népszámlálás hivatalos adatai szerint a faluban 1578 lakos élt, ebből 1024 magyar, 110 román, 427 roma.
Iskolája, templomához hasonlóan, a török-tatár dúláskor pusztult el. A falu oktatásügyi helyzetét csak a múlt század hetvenes éveitől kezdve lehet nyomon követni. Az 1868. évi népoktatási törvény (XXXVIII. tc.) kimondta a tankötelezettséget 6-12, illetve az ismétlő iskolában 15 éves korig. Ezt a törvényt érvényesítették Bagoson is. A korábban felekezeti iskolaként működő oktatási intézmény a század végén népiskolává alakult át, és állami felügyelet alá került. Kéttantermes elemi iskoláját 1868-ban építették. 1897-ben óvoda is létesül a faluban. A község új, nyolc tantermes iskolája a 60-as évek végén épült.
Általános Iskola Szilágybagos, I-VIII. osztály. (Cím: Bagos/Boghis nr. 128). Tel. 0260-623709. Villámposta: scboghis@yahoo.com. Igazgató: Bacsádi-Diószegi Piroska.
A kultúra hivatalos helye a művelődési ház – felújították. A helyi könyvtárat a falu szülöttéről nevezték el Szabó Miklós Községi Könyvtárnak. A könyvtáros Bogár Irma.
1850-ben a helység neve Bágos, ebben az évben megalakult a dalárda (bagosi harmónia).
A faluban a kulturális örökség élő, ide gyakran jönnek gyűjtők a néptánc és a népzene értékeit feltárni, lejegyezni. Ismert Birtalan József helyi nótafa, a nevével sok helyen találkozhatunk.
A református egyház keretében működő négyszólamú kórusuk 30 tagot számlál, az ifjúsági kórusban 25 fiatal énekel, 20 tagú a mandolin zenekaruk.
Minden év szeptemberében megtartják a Bánffy Napokat. Októberben pedig a Szüreti bál a kiemelt program.
A Szilágybagosi Bánffy Kulturális Egyesület 2015-2017 között partner volt egy ERASMUS+ projektben. A projekt SPACE címre hallgatott, a célja az volt, hogy az EU-ban élő fiatalok elmndhassák véleményüket, félelmeiket az EU-val kapocslatosan. A projektben Szilágybagos mellett bolgár, magyar és olasz partnerek voltak.
Bánffy-kastély. A falut uraló, műemléknek is beillő földszintes kastély 1719-ben épült, klasszicista stílusban, Ágoston János és Ferenc munkája. A többi Bánffy kastélyhoz képest kicsiny épület. A szilágybagosi kastély helyén a XVII században egy udvarház állt. A bagosi kastély legutolsó földbírtokosa Ketheli István volt, aki a 20. század elején jött Szilágybagosra, előbb bérelte, majd megvásárolta az itteni bírtokot. 1925-ben ő is túladott rajta és elmenekült. 1999-től öregek otthonaként működik.
A jelenlegi kastély helyén a 17. században udvarház volt. Itt szállt meg 1678-ban Thököly Imre. A szájhagyomány szerint a mostani kastélyban ülte meg névnapját 1849. március 17-én, József nap előestéjén, Bem József tábornok, az Erdélyi Hadsereg főparancsnoka, Brassai Sámuel társaságában. Ismert, hogy Brassainak a forradalom és szabadságharc leverése után bújkálnia kellett üldözői elől. Valószínű, úgy kerülhetett Bagosra, ahol a báró családnál tartózkodott.
Református temploma 1792-96 között épült Bánffy Dénes és Farkas támogatásával. A templom kriptájában nyugvó Bánffy Elek és felesége Györffy Mária vásárolta a templom orgonáját, és ők engedélyeztették a templomépítést is Kolozsváron. A toronyórát Kovács István készítette 1800-ban. 1917-ben rekvirálták a templom két harangját, valamint az orgona sípjait. A bagosiak szerették egykori földesuraikat, losonci báró Bánffy Eleket és gróf Győrffy Máriát az Úr asztala alatti kriptába temették el. A templom egyébként is bővelkedik történelmi utalásokban, itt látható az 1663-as tatárdúlás áldozatainak emléktáblája is. Kint pedig a turulos emlékmű, amelyet az 1914–1918, valamint az 1942–1945-ben elesett hősök emlékére állítottak, és minden évben megkoszorúznak. Ez a másodpéldány: az eredeti emlékművön szerepelt egy mondat („akik életüket adták Nagy-Magyarországért”), amely miatt el kellett távolítani. Most a temetőben látható és látogatható, szintén minden évben elhelyezik rajta az emlékezés virágait. 1982-ben Szabó Miklós és Nagy Mária emléktáblát állítottak a főbejárat fölé.
Szilágybagoson a kastéllyal szemben, az úton túl áll egy ódon ház. Támpillérekkel megerősített rakodóajtóval ellátott épület ez. A rakodóajtó fölött még tető is van. Terményraktár lehetett, vagy valami hasonló, ma lakás van benne. Semmi felirat nem látszik rajta. Utcai falának érdekessége, hogy az egyik támpillér belső sarkához odaesett mag kicsirázott és mára már terebélyes fává növekedett. Eltakarja szinte a ház fél oldalát.
Fürdő Szilágybagoson. Határában termálvíz tör fel, melyre termálfürdő és turistaközpont épült. Kénes, szódas, bikarbonátos termálvize (42oC) gyógyhatással vannak az idegbántalmakra és egyes nőgyógyászati betegségekre. Bár régóta sejtették, de csak 1971 nyarán végeztek mélyfúrásokat. Három kútból, 400 m mélyről tör fel a 42 fokos kénes, szódás, bikarbonátos termálviz. 1971 végére építették meg az első, majd 1975-ben megkezdték egy felnőtt- és egy gyerekmedence építését. A fedett medence és a kádas fürdőszobák 1976-ra készültek el. A termálvíz jó hatással van az idegrendszeri betegségre, a gyomorsav csökkenésére és a szervezet anyagcseréjére. A fürdő miniszteri tisztsége idején Elena Udrea érdekszférájába került. Ennek akkor örültek helyben, ma inkább hátrány, a megkezdett építkezéseket nem folytatják.
A 18. századból származó malom a mai nap is működik
A temető igazi látvánnyal szolgál az odalátogatóknak: jellegzetesek az itteni fejfák, kopjafák.
Testvértelepülés
Hajdúbagos, Magyarország
Tiszanagyfalu (oktatási vonalon), Magyarország
Itt született
Birtalan József (1927.nov.10.–2017.szept.20, Tiszaújváros) romániai magyar zeneszerző, karmester. 1956-ban végzett a kolozsvári Zeneművészeti Főiskola zenetanári és nagybőgő szakán. 1954-57-ben a kolozsvári Állami Magyar Opera, később a Filharmónia zenekarának tagja volt. 1958-69-ben a marosvásárhelyi Állami Népi Együttes gyermekcsoportjának karmestere és művészeti vezetője, 1979-től a Maros Művészegyüttes karmestere. A marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskola karvezetőképző szakának tanáraként karnagyok egész sorát indította útnak. Zeneszerzőként a kommunista diktatúra időszakában is egyházi kórusműveket komponált (Templom és iskola), az ősbemutatón a zeneszerző Bagosi József álnéven szerepelt. 1990 elejétől a vallási kórusművei szélesebb körben váltak népszerűvé. Az 1989-es rendszerváltás után alakította meg a Marosvásárhelyi Vártemplom Cantemus leánykarát. 2000 őszén a magyarországi Tiszaújvárosba települt át feleségével, itt folytatta zeneszerzői munkásságát.
Itt élt, alkotott
Szabó Miklós (1907–1982) költő. Szilágybagoson született. Szülei taníttatni szeretnék, azonban az impériumváltozás következtében megváltozott viszonyok ezt nem tették lehetővé. 1929-1930 között katonai szolgálatot teljesít a román hadseregben. 1944-ben katonai szolgálatra hívják be a magyar hadseregbe, 1945. március 29-én orosz fogágba esik. Hazatérte után gazdálkodó és presbiterként tevékenyen részt vesz a falu egyházi és közösségi életében. Közösségével szembeni ragaszkodását jelzik azok kéziratok, amelyben a falu és az egyház történetét örökítette meg.
Nyugdíjba vonulását követően idejének jelentős részét kéziratainak, verseinek gondozásával, olvasással töltötte ki. 1971-1972 között a Falvak Dolgozó Népe által meghirdetett gazdasági tanfolyam és vetélkedő részvevője és díjazottja. Sírfeliratával önmagának állít emléket: Itt nyugszik Szabó Miklós / szül. 1907 V. hó 17. / MH. 1982 / bárha megszűnt is az élet / Verseimben tovább élek./
Itt hunyt el
Bánffy János (1817–1852) – báró, 48-as honvédezredes. A kézdivásárhelyi katonai nevelőintézetben végzett tanulmányok után 1833-ban zászlósi rangban lépett a császári hadsereg 2. (Sándor) gyalogezredébe. 1844-től főhadnagyként szolgált a 11. (székely) huszárezredben. 1848 szeptemberétől századosi rangban átlépett a Kolozsváron szervezett 11. honvédzászlóaljba. Alakulatával részt vett a román felkelők ellen vívott Torda és Nagyenyed környéki harcokban. A harcok után őrnaggyá és zászlóaljának parancsnokává nevezték ki. Kolozsvár november 18-ai feladása után zászlóaljával a Csucsai-szorosig vonult vissza, majd részt vett az erdélyi hadsereg újjászervezésében. December második felében kiválóan szerepelt az észak-erdélyi felszabadító hadműveletekben, ezért Bem alezredessé és dandárparancsnokká léptette elő. Közvetlenül Bem parancsnoksága alá rendelve részt vett a dél-erdélyi hadműveletekben, Nagyszeben elfoglalása (1849. márc. 11.) után kiérdemelte a Magyar Katonai Érdemrend III. osztályát és az ezredesi rangot. Erdély felszabadítása után ő vezette Bem Temesközbe induló két hadosztályának egyikét. A sikeres hadjáratot követően megkapta a Magyar Katonai Érdemrend II. osztályát és hadosztályát a Délvidéken harcoló IV. hadtestbe osztották be. Július végétől betegsége miatt nem teljesített szolgálatot. A világosi fegyverletétel után egy ideig bujkált, majd önként jelentkezett a császári hatóságoknál. Egy év vizsgálati fogság után szabadon engedték.
A reformáció előtt Bagosnak katolikus parókiája volt. 1332-ben az egyetlen helység Kraszna vármegyében, melyet említenek a pápai tizedlajstromban. Egyházának akkori papja, István, 9 garas pápai tizedet fizetett.
A reformáció itteni elterjedése és meggyökeresedése a 16. század derekára tehető. Ősi templomáról annyit lehet tudni, hogy a török időkben elpusztult. 1663-ban a törökök, tatárok felégették a falut a templommal együtt, a lemészárolt embereket az akkori templom mellé tömegsírba temették el. A feldúlt templomot 1674-ben építik újra. Van két darab füles, fedeles nagyon szép virágmintás ónkannája 1683-ból, Füzeki István adománya.
Az 1710-es pestisjárvány 27 református lelket ragad magával. 1715-ben 99 lelkes színtiszta magyar falvacska, többnyire telepesekből tevődik össze, akik újranépesítik a feldúlt és elhagyott helységet. 1748-ban Báró Bánfi László ezüsttányért adományoz az egyháznak.
Egyik talpas ezüstkelyhe 1763-ból való. A délnyugati homlokzat előtt álló torony magassága 36 méter. A toronyba 1766-ban felteszik a harangot. Az egyházi anyakönyvet 1767-től vezetik.
A templom még egy jó évszázadig szolgált Isten házaként, amikor megkezdték a jelenleg is álló új templom építését (1792-94). A 18. század végén országszerte megindul a tempolomépítészet, Szilágybagos sem kivétel: 1792-ben kezdik el az új templom építését Bánffy Dénes és Farkas[1] anyagi támogatásával. Középső harangja 250 kilogramos, 1793-ban öntették. A harangfeltevéssel még várni kellett, a torony 1794-ben épült meg. A toronygömb feltevése és a toronysisak bezsindelyezésére 1795-ben került sor. 1796-ban fejezik be a belső-külső vakolást, festést. A templomszentelésre 1798-ban került sor. Toronyórát szerelnek fel 1800-ban.
A református templom alatt sirbolt van, ide temették 1824-ben báró Bánfi Eleket. 1846-ban felújítják a templom zsindelyezését.
1854-ben felszentelték a Kolozsváron készítettett harangot.
1900-ban építette a 7 regiszteres orgonát Kerékgyártó István.
1910-ben Ferenczi Margit egy nagy ezüst kenyérosztó tányért ad az egyházközségnek. 1917-ben kis és nagyharangját elrekvirálják.
1927-ben két harangot öntett az eklézsia a nagyszebeni Schieb műhelyben, egy 70 kilogramos kis- és egy 320 kilogramos nagyharangot.
1937-ben Soltész István nagyváradi orgonamester felújította az orgonát.
Református anyaegyházának gyülekezeti száma 1938-ban eléri az 1290 lelket. Keresztelő kancsója 1940-ből való.
1958-ban a templom tornyára villámhárító került. 1968-ban elkészült a templom portikusa is. Tornyában három harang van felszerelve. Harangozása hagyományos.
A templomhajó mennyezete új fakazettás, műértéke csekély, kék mezőben fából kivágott sárga csillagokkal.
Templombelsőjében (10×21 m) két karzat helyezkedik el, az egyik az ifjúsági a másik pedig orgonakarzat. Az ülőhelyek száma 500. Téli hideg időben fűtése nincs megoldva. Egyházközsége a Szilágysomlyói egyházmegyéhez tartozik.
A község református temetőjében kapott örök nyugvóhelyet báró Bánffy János 48-as honvédezredes, sírhelyét emlékkővel jelölték, melynél minden mércius 15-én gyertyás-koszorúzási megemlékezést tart a község lakossága.
Református egyház (Bagos/Boghis nr. 161), tel. 0260-623706. Lelkipásztor: Nagy Tibor, mob. 0742-010330, villámposta: nagybibi@yahoo.com.
Baptista gyülekezet (Bagos/Boghis Vízi u. 315), ügyintéző lelkipásztor: Szekrényes Pál, mob. 0735-501305, villámposta: palibidam@gmail.com.
[1] A nevek írásánál a források írásmódját követjük.
Polgármesteri Hivatal: 457262 Szilágybagos, Fő utca, 152 sz. tel: 0260-623733, villámposta: primariaboghis@yahoo.com. Honlap: http://primariaboghis.ro/
Polgármester: Marina Ida-Magdolna, 0724-205039.
Alpolgármester: Bernáth István, telefon: 0730-031886 (szilágyborzási)
Jegyző/titkár: Farcaș Mihaela-Maria
Helyi Tanács: a testület mind a 11 tagja RMDSZ-képviselő: Bernáth István (borzási), Budai Barna (bagosi), Vincze Andras (bagosi), Ghile Attila (bagosi), Budai Árpád-Ferenc (bagosi), Molnar Csaba (bagosi), Szabó László (bagosi), Szabo Csaba (borzási), Kovács Béla (bagosi), Totos Imre (bagosi), Sáska Lóránd-András (bagosi).
Alapítás éve:
Elérhetőség: Szilágybagos, 152. sz. Tel. 0744-504795, villámposta: tomikaro@yahoo.com.
Célja: kulturális események szervezése; a kisebbségek kultúrájának, valamint a minden korosztálynak szóló egyetemes kultúra támogatása, különös tekintettel a település kulturális és szellemi értékeinek megőrzése; a közösséghez, nemzethez, egy szellemi örökséghez való tartozás tudatának erősítése; a településen található műemlékek és épületek gondozása, renoválása és megőrzése; falumúzeum kialakítása, népművészeti valamint képzőművészeti és festészeti kiállítások szervezése a helyi szokások megőrzésének céljával;ményében, világnyelveket oktató tanfolyamok szervezése, számítógépes ismeretek oktatása; művészeti, nyelvi, zenei táborok rendezése, az interkulturalitás támogatása; együttműködés más, hazai és külföldi, központi és helyi, nem kereskedelmi célú szervezetekkel, egyesületekkel; az agroturizmus támogatása a településen; egészségügyi jellegű tanfolyamok és tevékenységek szervezése; az idős emberek gondozásának szándékával karitatív tevékenységének szervezése.
Kapcsolattartó: Szabó Tamás (elnök).
Szálláshelyek Bagoson
tel. 0744 239318;
Vendéglők: