Területe már a bronzkorban lakott volt, határában van a Nagysánc, ahol 1882-ben bronzkori telepet tártak fel, majd a későbbi ásatásokkor kelta és dák erődítményekre is bukkantak.
11. század: A falu feltárt temetője alapján már magyarok lakták.
1204: Ajtonymonostor első említése, Pécska határában találhatók 11. századi romjai. A monostor valószínűleg a tatárjáráskor pusztult el, és nem építették újjá. A romok nagy részét a 15. században a Maros elmosta. 1415 után már nem említik.
1332: már létezett.
1335: egyházas hely volt. Petk néven említik először, papja Péter pápai adót fizet.
1421: a csanádi püspökség kapja újadományul.
1514: vámszedőhelyként említik. A vidék Dózsa fennhatósága alatt.
1550: a török elől lakói elmenekültek.
1552: elkezdődik a török hódoltság ideje. A törökök megszüntetik a pécski plébániát. 1557-ben csak tíz lakott ház van.
1561: felégették, mert nem fizetett adót, de a hódoltságot átvészelte. Lakói ekkor nagyrészt szerbek voltak.
1526 után a törökök elpusztították.
1559: a gyulai kapitány, mint uratlan falut elfoglalja.
1597: Báthori Zsigmond fejedelem Pécskát Segnyai Miklósnak adományozza.
1675: újra alapították.
1699: felszabadul a török iga alól. Jórészt lakatlan. A Habsburg-török háborúkat lezáró Karlócai békét követően, a Temesköznek a törököktől való visszafoglalásáig, Pécska a Maros menti (rácz) határőrvidék egyik központja. A javarészt a korábban betelepült szerb közösségekből toborzott csapatok láttak el határvédelmi feladatokat bizonyos előjogok fejében. A Temesköz visszafoglalása után a határőrvidék jelentősége megszűnt. A határőrvidéken élő szerbek jelentős része később Oroszországba települt.
1736-37: kolerajárvány pusztít.
1750: az első betelepítések, magyarok és németek.
1752 és 1757 között: 74 magyar gazdát telepítenek ide előbb Gömör, Borsod és Heves vármegyékből érkezett palóc családokkal, majd kisebb betelepítések Gyorok környékéről, Nagyharsányról és Recskről.
1752: Magyarpécska pecsétet készíttet magának, felirata: Sigillum com. Petska – 1752.
1757: elhelyezik a pécskai katolikus templom alapkövét. 1758-ban felszentelik.
1766: az egykori települést és a hozzá tartozó területeket közigazgatásilag két részre, a főként palóc telepesek által lakott Magyar-Pécskára és a kevert, főként szerb és román anyanyelvű lakossággal rendelkező Rácz-Pécskára (Ó-Pécskára) osztották fel.
1790: átadják rendeltetésének a temetőt.
1803: a városon kívül Szeles Jakab pécskai lakos emlékszobrot emel a Boldogságos szent Szűz tiszteletére. Idővel, mivel a nép a szobrot öltöztette, a Ruhás Mária névvel illették.
1836: rendelet, mely szerint az anyakönyvek magyar nyelven vezetendők.
1837: felépült a községháza, ma is áll.
1848. május 20.: egyházmegyei rendelet, miszerint plébániai használatra „magyarnyelvű pecsét” használtassék.
1851: Magyar-Pécska mezőváros (1919-ig). Rácz-Pécskától csak egy utca választja el, de külön határa és tanácsa van.
1863: aszály, amilyen emberi emlékezet óta nem volt, a termést megsemmisítette.
1870: megalakult a magyarpécskai zsidó hitközség. Akkor közel 50 családból állott.
1882: megalakul Magyarpécskán a Casinó. Alapító tagjai: Kripp József, Schenk József, Povázsai Soma, Issekutz Marczel, Szomorú József és mások. Megszűnt 1947-ben.
1883: elkészül az Arad-Pécska vasútvonal.
1886: a régi kis templomot lebontják, elhelyezik az új templom alapkövét, 1887-ben felszenteli Németh József püspök.
1886: létrejön a magyarpécskai Ipartestület.
1889: létrejön a nagyobb gazdák pénzéből a Pécskai Takarék Pénztár, alapító-igazgatója Reiner Adolf, tisztviselője Zvér József és Crucean György.
1894: rendkívül nagy szárazság. Felszentelik a helybeni Tűzoltók Egyesületének Zászlaját.
1895: megalakul a Magyarpécskai Rózsafüzér Társulat, 90 taggal, Szathmáry Géza vezetésével.
1896: megalakul Magyarpécska egyik legnagyobb intézménye, a Polgári Kör, kezdetben 500 taggal. A szervezetet a pécskai Bíróság 1958/339-es számú ítéletével kisajátítás révén megfosztotta a KÖR néven közismert 820 négyzetméteren fekvő épületegyüttesétől. Ugyanerre a sorsra jutott a Pécskai Kaszinó Egyesület 16 helyiséges épületegyüttese is.
1902: az első kövezett utca, az állomás felé.
1904: utcai villanyvilágítást kap a település.
1906: létrejön Magyarpécskán a Járási Takarékpénztár, vezérigazgatója Roxin János románpécskai gyógyszerész.
1908–1913 között Amerikába való kivándorlási láz, 1330 személy vándorolt ki. Visszajöttek 375-en.
1911: ártézi kutak, egészséges vizük hatalmas jótétemény. Megalakul az Önsegélyző Egyesület.
1913: megalakul g az Országos Nyugdíjas- és Rokkant Egylet helybeni fiókja, mely 1926-ban szűnt meg.
1904: utcai villanyvilágítás a főutcán.
1914: az első világháború kitörése. A pécskai áldozatok száma a háborúban 87.
1915: mozgóképszínház alakul.
1925: Magyarpécska neve ezentúl hivatalosan Rovine. 1950-ben még szerepel iratban a név.
1929: megalakul Magyarpécskán az ortodox egyházközség.
1932: Pacha Ágoston püspök tartja az elsőáldozási ünnepséget, 900 gyermeknek osztja ki a bérmálás szentségét.
1932: átépítik az 1774-es, 1865-ben már felújított ortodox templomot.
1960: Rácpécska / Ópécska / Románpécska, illetve Magyarpécska összevonása egy településsé. Létrejön a mai Pécska. És múlt idejű lesz a Mária Terézia-féle elv: külön közigazgatási egység kell a románoknak és a magyaroknak, hogy ne legyen a településen nemzetiségi civakodás.
1980: megszűnik a szülészet.
1990: feloszlanak a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, és a földosztó bizottság visszaosztja a volt tulajdonosoknak és leszármazottaiknak egykori földjeiket.
1992: Iobb Viorelt választják polgármesternek, a községi tanács 19 tagja között 7 RMDSZ-es képviselő, alpolgármesternek Nagy Istvánt választják.
1994: Heinrich József plébános bekerítteti a katolikus templomot és a mellette levő parkot.
2002: Pécska várossá nyilvánítása érdekében népszavazást rendeznek.
2004: a bukaresti parlament Pécskát várossá nyilvánítja.
2014: elkészül a Maros-híd, közvetlen kapcsolat a Temes megyei részekkel.

A település lakosságának alakulása és összetétele.
1774-ben a lakosság száma Magyar-Pécskán 1737 volt, míg Rácz-Pécskáé 288 lélek.
Az alábbi adatsor Ópécska és Magyarpécska adatait külön-külön tartalmazza. 1977-től összesített adatok vannak.
1880 Összesen 7369+7826, románok 5123+92, magyarok 1237+7028, németek 95+95, mások 914+611
1890 Összesen 7743+8336, románok 5843+103, magyarok 1305+7745, németek 134+199, mások 461+289
1900 Összesen 9000+8284, románok 6418+106, magyarok 1937+7945, németek 130+83, mások 515+150
1910 Összesen 9571+8066, románok 6503+166, magyarok 2442+7475, németek 34+57, mások 592+368
1930 Összesen 8625+6976, románok 6328+230, magyarok 1812+6286, németek 48+41, mások 437+419
1966 Összesen 8289+4621, románok 5654+435, magyarok 2356+3934, németek 22+27, mások 257+225
1977 Összesen 12102, románok 5625, magyarok 5640, németek 30, mások 807
1990 után:

⃰ Nem nyilatkozott 73.

Magyarpécska az ő kitűnő földjei, jó minőségű terményeinek számára jól fizető piacot nyert az országban, már kezdettől fogva – de különösen a Trianon után, szintúgy a szerencsés földrajzi helyezettségénél fogva. Pécskán a művelés alatt álló földterület majdnem egészen a kisbirtokosság kezében volt, a középbirtokos osztály alig van képviselve. Háziiparról is kell beszélni, mert a kenyérsütés sok családnak képezte fontos jövedelmi forrását. Az aradi piacot és még más városokét jó részben pécskaiak látták el zamatos magyar kenyérrel. Méhészkedéssel is sokan foglalkoztak.
1990 után kétszer is megalakult a Románia Magyar Gazdák Egyesülete. Először Mester József lett az elnök, majd rá néhány évvel Molnár Gáspár. A szervezet nem bizonyult életképesnek
Egy 1752-es összeírás szerint Pécskán vannak csizmadiák, szabók, szűrösök, molnárok. Később megjelentek a céhek. 1816-ban a legfontosabb mesterségek: kovácsok, kerekeresek, szabók, szövőmesterek, kádárok. A céheket 1873-ban feloszlatták. A kiegyezés utáni idők gazdasági fellendülést hoznak. 1880-ban alapíttatott a “fatelep” (platz), amely vállalkozóinak kiváló érzéke folytán nagyon szép üzleti vállalkozásnak bizonyult. 1886-ban bővült ki fűrészteleppé.1886-ban ipari szövetkezetet hoznak létre. Megjelenik az első gőzmalom (Gizella malom 1901). 1912-es az első olajütő. Említendő bútoripara, csizmadia-ipara.
Az 1945 után létrehozott kollektív gazdaságok, mezőgazdasági gépállomás, fogyasztási és kisipari szövetkezet a tulajdonosaiktól erőszakkal elvett ingatlanokban működtek. 1950–52-ban létrejött két kollektív gazdaság, amelyeket később feleztek, így 1990-ben az Avîntul, a Steagul Roșu, a Timpuri Noi és az Ogorul 3–3 ezer hektárát adták vissza régi tulajdonosaiknak vagy azok leszármazottainak, illetve adták oda a törvényhozók által kedvezményezetteknek. Mostanra az erős magángazdaságok száma húsz körül van, mindenik több száz hektár saját földdel, gépparkkal. A faluban több magyar földtulajdonos működtet agrárvállalkozást.
Bár Pécska gazdasága alapvetően agrár jellegű, 1990 után az ipar és a szolgáltatások terén is komoly változások történtek. Bár eltűnt a fémmegmunkáló műhely, de megjelent a kőolajjal kapcsolatos ipar. Kér ipari övezetet hoztak létre: Pécskán és Tornyán. Ezekben tejfeldolgozó működik, cipőgyár, textilgyár, kisebb öntöde, villamossági vállalat, illetve szállítási vállaltok.
A helyi ipari vállaltok mintegy 3000 embert foglalkoztatnak. Pécskán 3500 ember dolgozik helyben, ami egy ilyen kisváros viszonylatában nagy szó.
– 1992: megalakul az Ipartestület, amely 2002-ben visszakapta az 1948 után elvett székházát.
– 1995 márciusában megalakult a pécskai Kisiparosok Kamarája. Majd 2003-ban Iparosok Egyesületeként újra alakult és bejegyezték gazdasági érdekképviseleti szervezetként.
– Rendszeresen szerveznek gazdatalálkozókat, meg magyar–magyar, határon átnyúló gazda összejöveteleket.

Ezt a részt Nagy István könyvei, dolgozatai alapján állítottuk össze.
1777-ben rögzítették, hogy az alapfokú oktatás mindenütt az anyanyelven folyjék. Az anyanyelven történő oktatás Trianon óta nem oktatási vezérelv a térség többnemzetiségű államaiban.
1789-ben Horváth Frigyes aradi minorita áldozárt bízzák meg a tanítással.
1817-től az iskolai tanítást – a plébános felügyelete alatt – világi tanítók veszik át.
1833-ban épült fel a még ma is fennálló kántoriak Vajda Béla kántor
tanító idejében.1834-ben épült az iskola épülete, itt ma a templomtéri óvoda működik.
1869-től rendszeresítik a vasárnapi ismétlő iskolát. Az itt tevékenykedő tanítót ezért külön fizették.
1870-ben a magyarpécskai iskolákat a katolikus hitközség átadta az államnak.
1870 és 1900 között a magyarpécskai iskolák ügyeit az iskolaszék intézte.
1873-ban megnyitják az első tanyai iskolát.
1873-tól 1945-ig működött önálló szerb felekezeti iskola, a román- és a szerb görögkeleti egyház 1864-es szétválása következtében jött létre. Hivatalos papírjaikat szerbül vagy kétnyelvűen állították ki.
1875-től iparos tanonciskola is van Pécskán.
1888-ban magyar római katolikus népiskolát alapítottak két tanteremmel, két tanítói lakással. Az iskolaszék már 1898-ban kérte községi kezelésbe adását.
1904-ben felépül az ópécskai állami iskola. Itt az oktatás kizárólag magyarul folyt 1919-ig
1907. június 3-án a hitközség nevében Szathmáry Geyza esperesplébános, iskolaszéki elnök átadja Varjassy Árpád aradi királyi tanfelügyelőnek az ópécskai róm. kat. iskola
tulajdonát képező ingatlanokat, felszerelési tárgyakat, taneszközöket és egyéb szereket, amit ugyanakkor utóbbi átad az iskola szerepét átvevő Vásártéri Iskola gondnoksági elnökének és a gondnokának.
1919: a román tanító beírja a naplójába, hogy az 1918/3563-as rendelkezésben a felekezeti elöljáróság arról rendelkezik, hogy az iskolai anyakönyveket ettől odafele csak románul töltik ki. Addig a naplójuk bal oldalon magyarul van nyomtatva, és kitöltve egy gyermek adataival, és a jobb oldala románul.
1930: megszűnik a magyarpécskai állami/községi iskola.
1938: az ópécskai iskola megtámadta a fenntartóját, a községet, azért, mert bizonyos forrásait elvonta.
1940-es évek: államközi egyezség alapján Pécskán létrehozzák a szlovák elemi iskolát.
1946: a magyarpécskai Állami Elemi Magyar Iskolának kétnyelvű a pecsétje, ami a két világháború között nem lehetett.
1950: szaktanárok tanítják a tantárgyakat, és leváltják a tanítókat V. osztálytól fölfele.
1956-tól lettek román elemi osztályok is az iskolában, és jártak román osztályokba pécskai magyar szülők gyerekei is.
1956-ban létrejön a középiskolai rendszer. Beindul 30-as létszámú osztályokkal a magyar tannyelvű középiskolai oktatás az Alsóvárosi Iskolában.
1973-tól már nem indul középiskolai IX. osztály. Bevezetik a X osztályos általános iskolai közoktatást, így a pécskai magyar kilenc-tizedikesek immár általános iskolások.
1977-ben érettségizhettek az utolsó, magyar középiskolát végzettek.
1977: a román tannyelvű Gheorghe Lazăr Elméleti Líceum szaklíceummá alakul. Majd a neve Gheorghe Lazăr Iskolaközpont lesz.
1985: a magyarpécskai alsóvárosi 2-es számú általános iskolában beindul a román tannyelvű V. osztály.
1990: román és magyar tagozattal megalakul a Gheorghe Lazăr Elméleti Líceum. Tanulóhiány miatt a magyar tagozat megszűnt, utolsó osztálya 2001-ben érettségizett.

2-es Számú Általános Iskola Pécska, magyar és román tannyelvű osztályokkal, óvoda is tartozik az iskolához.
Cím: Str.2. nr. 176. Telefon: 0257-468088, villámposta: sc2pecica@gmail.com.
Igazgató: Kocsik Krisztina.
Jelenlegi helyzet: magyar óvodások 55, magyar elemi iskolai osztályokba jár 72, általános iskolába jár 63 tanuló.

Ezt a részt elsődlegesen Balta János könyve (2019) alapján állítottuk össze.
– Az 1880-as évektől Magyarországon gombamód szaporodtak a különféle egyletek. Pécskán volt temetkezési (1869) és tűzoltósági egylet (1887), kaszinó, ide a település diplomásai: orvosok, jogászok, tanítók és tehetős polgárai: kereskedők, bankárok jártak. A Polgári Függetlenségi Körbe (1896) a tehetős gazdálkodók jártak. Az Ipartestület szintén erős volt. Mindenik saját ingatlannal rendelkezett, amíg a kommunista elöljáróság ki nem kergette őket azokból. A temetkezési egyletből szolgálati lakások lettek. Az egyik pénzintézeti épületbe -1960 után betelepítették a községházát, a másikba a pionírházat – most a városháza anyakönyvi részlege van benne. A 20. század elején épült Kört az ötvenes évektől az alsóvárosi iskola használja. A kaszinó a fogyasztási szövetkezet vendéglője lett, amit aztán a Városházának adott el. Az Ipartestületet (1886) az ötvenes években Magyarpécska művelődési házaként, majd Forum teremként működtették. Nagyon sokan ma is így emlegetik, bár a 2002-ben visszakapta a Pécskai Iparosok Egyesülete.
– Pécskán a 19. század utolsó évtizedében és a 20. első harmadában igényes nyomda működött.
– A kommunista időszakban sok jó nem történt, bár a Búzavirág néptánccsoportot 1980-ban hozta létre Kocsik Teréz és Khell Levente, és 1988-as megszűntéig a termelőszövetkezetek támogatásával működött. 1990-ben a helyi RMDSZ karolta föl a csoportot, és fizette a zenészeit. A működés érdekében 2001-ben bejegyeztették a Búzavirág Egyesületet. A Búzavirág Egyesület megszervezi a néptánccsoport kerek születésnapi ünnepségeit. A Búzavirág népitáncegyüttes mellett további csoportok működnek a keretében: Bojtocska, Kis Boglárka, Nagy Boglárka. A néptánc, a hagyományőrzés terén is tevékenykedik még a Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület (tánccsoportja az Aranykalász). Van népi zenekar, citerazenekar (Nagymaros), van népdalkör.
– 1992 és 2000 között megjelent a Pécskai Újság c. lap, kiadója a római katolikus plébánia, Heinrich József esperes-plébános. Az újság újraindításán is dolgozik a pécskai Magyar Ifjúsági Szervezet, az M-Kidsz (alakulás 2005, bejegyzés 2008), más ifjúsági és kulturális tevékenységek mellett.
– 1995: a templomkertben a plébánia emlékoszlopot állít az I. és a II. világháborúban elesett pécskai magyaroknak.
– 1996: az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Gróf Klebelsberg Kuno emléktáblát helyez el a római katolikus templom falára.
– 1997-ben jött létre a Pécskai Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület. Az Egyesület a következő könyveket adja ki:
– Kovách Géza Fejezetek Pécska nagyközség múltjából. (1995) Közösen a plébániával.
– Apácai Bölöni Sándor: Cú, vénasszony bábája, Arad megyei népmesék és közmondások, szólások című néprajzi gyűjtését. (1997)
– Gulácsi Rozália: Emlékalbum Magyarpécska közművelődési életéről c. könyvét (1998)
– Apácai Bölöni Sándor: Betyárgyerek az erdőben, Arad környéki népballadák című gyűjtését. (1999)
– Dr. Nagyhalmágyi Sándor: Magyarpécska múltjából című kismonográfiáját. (1999)
– Prof. dr. Péter László: Kálmány Lajos – válogatott tanulmányok kötetet. (2008)
– Kálmány Lajos: Magyar hitvilág c. kötetet. (2009)
– Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület által szervezett konferenciák:
– 1999: Kálmány Lajos konferencia, a templom falára elhelyezett Kálmány Lajos emléktábla leleplezésével zárul.
– 2005: megszervezi Közösségi oktatás, helyi oktatás, kisebbségi oktatás tematikájú Klebelsberg Nap.
– 2008: A civil szervezetek helye, szerepe és lehetőségei a magyar közösség életében tematikájú Klebelsberg Nap.
– 2009: a Kálmány Lajos tematikájú Klebelsberg Nap.
– 2010: a Mester Jánosnak és Klebelsberg Kunónak szentelt Klebelsberg Nap. Leleplezik a templom falára elhelyezett Mester János emléktáblát.
– 2011: a Magyar tannyelvű közoktatás 2011-ben – és később – Romániában, és Arad megyében. Merre van az arra? tematikájú Klebelsberg Nap.
– 2012: a Gróf Klebelsberg Kuno és a kisebbségek tematikájú Klebelsberg Nap.
– 2013: a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület megszervezi az Ormós Zsigmond emlékezete tematikájú Klebelsberg Nap.
– 2014: a 25 magyar év 1989 decembere után Pécskán, Arad megyében és Romániában tematikájú Klebelsberg Nap.
– 2016: a Nagy Oszkár tematikájú Klebelsberg Nap, felavatják a templom falára elhelyezett Nagy Oszkár emléktáblát.
2000: a pécskai RMDSZ és a római katolikus plébánia szervezésében a templomkertben leleplezték Gróf Klebelsberg Kuno Jecza Péter temesvári szobrászművész alkotta mellszobrát.
További kötetek:
– Nagy István: A pécskai magyar oktatás térben és időben, 2010.
– Pécskai nótafa című nótáskönyv, 2010.
– Nagy István: Tornyai tanítók és diákok, 2013.
– Nagy István – Szabó István: Nagyvarjasi harangszó, 2014.
– Ficzay Dénes: Kis irodalomtörténet, 2015.
Nagy István szerkesztette a Klebelsberg-napi füzeteket (Mester János, 2010; Klebelsberg Kuno és Mester János, 2011; Közoktatás 2012; Klebelsberg Kuno 2013; Ormós Zsigmond 2014.) Az Egyesület három emléktáblával bővítette a Pécskai Magyar Panteont a templomkertben: Kálmány Lajos (1999), Mester János (2010) és Nagy Oszkár (2015).
– A Keresztény Kolping Család Egyesület pécskai létrehozója és egyben első egyházi elnöke Heinrich József plébános (1993), első világi elnök Moldován János (1993) volt.
– 2014-tól kezdődően a helyi RMDSZ évente megszervezi a Pécskai Magyar Napokat.
– Vannak immár hagyományosnak mondható, évente megszervezett találkozók, fesztiválok: nemzetközi néptánctalálkozó, nemzetközi magyar nótaverseny, emellett az őszi néptánctalálkozót is tartják, kiemelt, az egész várost megmozgató rendezvény a Pécskai Magyar Napok, emlékezetesek a Kálmány Lajos emléknapok, továbbá augusztusban az új kenyér ünnepe. Van versmondó verseny (Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület), anyák napi nótagála, és megrendezik a magyar nyelv napját, a verskedvelők délutánját – utóbbiak alkalmi rendezvények.
– Vannak bálok, a jókedv találkozásai: magyar bálok, farsangi meg őszi-szüreti bálok, volt székely bál.
Külön kell szólni a Pécska községhez tartozó Tornyán működő tájházról, két lelkes ember, Piroska és Bandi másfél évtizedes önkéntes hagyományőrző és -ápoló munkájáról. Az összegyűjtött tárgyak kicsi falunk egykori népeitől valók – magyarok, románok, szerbek, cigányok, németek –, mindenkitől egy kisebb-nagyobb szeletke múlt nosztalgikus harmóniába kötve. A következő lépés a tájházak találkozója volt. Ennek érdekében hozták létre a Pro Pir Kult Egyesületet (alakulás 2005, bejegyzés 2007).

Művelődési Ház Pécska és Városi Könyvtár
Cím Str.2. nr. 64. Telefon: 0257-468323
Igazgató: Eugenia Ponta Pete.
Az itt összegyűjtött információk azt mutatják, hogy a pécskai magyarok kulturális szolgálatát elsődlegesen a helyi civil szervezetek vállalják és végzik.

Az 1763-ban Lovász Mihály királyi kamarás, kamarai igazgató és kincstári uradalmak bérlője által építtetett templom a 19. század végére kicsinek és szűknek bizonyult a pécskai hívek számára. Ennek helyére dr. Szabados József tiszteletbeli kanonok, magyarpécskai esperes-plébános vezetésével megindult a mozgalom az új templom megépítése érdekében. Hosszas előkészületek eredményeként 1886. augusztus 1-jén elhelyezték az új, jelenlegi templom alapkövét.
A terveket Reiter Ede temesvári és Halmay Andor aradi tervezők készítették. Az építő a szegedi Kovács József volt. Az építést a helyi kincstári vagyonbiztos Végh Aurél, Halmay Andor, Szabados József plébános, Isszekutz Mihály községi jegyző, Zdrahál Ferenc állami felügyelő és Kelemen István polgármester felügyelték. A templom építését 1887. szeptember 15-én fejezték be, és ugyanazon évben szentelték fel a Szentháromság tiszteletére. Az ablakait Walther Gida budapesti üvegfestő készítette 1915-ben.
A templom teljes egészében, mind kívül, mind belül, tiszta és szép gótikus stílusjegyeket hordoz. A templom szilárd nyerstégla építmény. Boltozata: fa-stukatúra. A torony magassága a föld felszínétől 49 méter és 25 centiméter. A templom belvilágának hossza 49 méter és 24 centiméter.
1917-ben a világháború miatt az egyháznak meg kellett válnia az ő életét szabályozó harangjaitól, ágyúkat öntöttek azokból. A jelenleg három harangja van, ezeket az 1920-as években öntötték Aradon és Resicabányán. Az orgonát a régi orgona részeinek felhasználásával a temesvári Wegenstein Lipót készítette 1925-ben.

Plébániatemplom
Címe: Str.2. nr. 178. Telefon: 0257-468092.
Plébános: Ft. Czeglédi Ferenc.

Pécskai református egyházközség
Címe: Str. 124. nr. 27.
Beszolgál: Tóbiás Emőke Piroska kisperegi lelkipásztor.
2015-ben Pécskán több mint 70 éves álma vált valóra a maroknyi reformátusnak. A második világháború küszöbén épített imaházat az elmúlt három évben, közösségi összefogással, egy torony hozzáépítésével templommá ékesítették.

Pécskai Magyar Baptista Gyülekezet
Cím: Str. 119. Nr.2.
Lelkipásztor: Simon András.

– Római katolikus templom
– Maros-ártér Natúrpark. Pécska déli határán folyik a Maros folyó, melynek Arad és Nagylak közötti szakasza 2004-ben védelem alá került. A védett terület neve Maros-ártér Natúrpark. A natúrpark adminisztrációjának székhelye Aradon van, Pécskán egy információs pontot működtetnek turisták számára. A natúrpark összterülete 17.455,2 hektár, ebből Pécska város közigazgatási határain belül 3765,63 hektár található, a védett terület 21,57%-a.
– Nepomuki Szent János szobor
– Tájház Tornyán, a Pécskához tartozó faluban
– Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület, illetve ennek elnöke, Nagy István a fő kezdeményezője a városban felállított szobroknak és emléktábláknak

o Klebelsberg Kuno szobor, szervezés: pécskai RMDSZ és a római katolikus plébánia, támogató a budapesti Puskás Tivadar Távközlési Technikum (készítette Jecza Péter, avatás 2000)
o Szent István szobor (készítette Túri Török Tibor, avatás 2019)
o Ormós Zsigmond emléktábla (1994) a katolikus templomnál kialakított helyi „Panteon”-ban
o Klebelsberg Kuno emléktábla, „Panteon” (1996)
o Kálmány Lajos emléktábla, „Panteon” (1999)
o Mester János emléktábla, „Panteon” (2009)
o Nagy Oszkár emléktábla, „Panteon” (2016).

– In memoriam 1956 Egyesület elnökeként Péterszabó Jámbor Ilona a következő emlékjelek felállításában vállalt szerepet:

o Lukács István kereskedő részt vett a Szoboszlay vezette kommunizmus elleni szervezkedésben, 1958-ban kivégezték – a pécskai szülőházán emléktábla (2010);
o a Szoboszlay-per áldozatainak emlékműve, közadakozásból, illetve a magyarországi támogatással emlékművet állítottak a pécskai Szentháromság parkban (2013). Mindkettőt készítette Dinnyés László.

– 1995: a templomkertben a plébánia emlékoszlopot állít az I. és a II. világháborúban elesett pécskai magyaroknak.
– Emléktábla a római katolikus temető kápolnájának falán, a sírkertben nyugvó egykori pécskai óvónők, tanítók és tanárok neveivel. – 2023-ban kívánjak felavatni

Az adatok elsődleges forrása Ujj János könyve (2007)
• Itt született 1655 táján Szegedinác Jovánovics Péró (1655 táján – Budapest, 1736. ápr.4.) határőrkapitány, lázadó, az 1735-ös Péró-féle lázadás vezetője. Neve szerbül: Pera Jovanović Segedinac, Пера Јовановић Сегединац), magyarosítva Szegedi Péter.
• Itt született Ormós Zsigmond (1813. febr. 20. – Budapest, 1894. nov. 17.) főispán, képviselő, művészettörténész, műgyűjtő, múzeumalapító, az MTA levelező tagja.
• Itt született Eördögh Endre (1834 – Arad, 1870. szept. 12.) jogász, humorista.
• Itt született gr. Klebelsberg Kuno (1875. nov. 13. – Budapest 1932. okt. 11.) jogász, képviselő, miniszter, művelődéspolitikus, a magyar iskolarendszer megreformálója.
• Itt született Mester János (1879. szept. 15. – Solymár, 1954. jún. 1.) filozófus, pedagógus, a szegedi egyetem tanára, pápai prelátus.
• Itt született Panka Károly, rugyasi (1882. júl. 30. – Sárospatak, 1970. jún. 21.) jogász, könyvtáros, az Országgyűlési Könyvtár címzetes igazgatója.
• Itt született Balla (Braun) Frigyes (1870. febr. 5. – Arad, 1937. dec. 5.) festőművész.
• Itt született Sugár Jenő (1876. aug.9. – ? ) jogász, helyi politikus, kardvívó.
• Itt született Balla (Braun) Ignác (1885. aug. 23. – Genova, 1976. szept. 10.) író, költő, műfordító, újságíró.
• Itt született Zágoni Dezső (1891. szept. 26. – Budapest, 1939. júl. 23.) újságíró, író, szerkesztő.
• Itt született Nagy Oszkár (1893. szept. 11. – Nagybánya, 1965. márc. 1.) festőművész, grafikus.
• Itt született Major (Mayer) Béla (1900. okt. 28. – Budapest ?) – hírlapíró, szerkesztő, politikus.
• Itt született Lelik Ferenc (1903. nov. 8. – Szovjetunió, 1941. júl.) újságíró, szerkesztő.
• Itt született Martinszky János (1909. aug. 8. – Mohács, 1949. szept. 2.) festő, tanár.
• Itt született Lukács István József (1920. febr. 20. – Temesvár, 1958. szept. 1.) kereskedő, a Szoboszlay Aladár vezette szabadságmozgalom résztvevője, kivégezték.
• Itt született Kocsik József (1928. nov. 8. – ) magyar népművelő, újságíró, közíró.
• Itt született Bán Ernő (1935. nov. 14. – ) rendező.
• Itt született Gál András (1938. febr. 22. – Nagylak, 1994. márc. 4.) zenész, politikai elítélt. Szoboszlay Aladár nevelt fia. A pap leveleit továbbította, kényszermunkára ítélték, 1964-ben szabadult.
• Itt született Gugyelka András (G. Pataky) (1948. febr. 21. – Arad, 2003. máj. 3.) költő.
• Itt volt képviselő Herczeg (Herzog) Ferenc (Versec, 1863. szept. 22. – Budapest, 1954. febr. 24.) újságíró, író, az MTA tagja. Pécskát képviselte az OGY-ben 1904 és 1918 között.
• Itt élt Schartner Sándor (Arad, 1865. febr. 11. – Arad, 1917. okt. 22.) – jogász, járásbíró, törvényszéki bíró.
• Itt élt Illei Takács Károly (18. sz. vége – 19. század) katolikus pap, nagyváradi tanár, alkalmi költő.
• Itt élt Tabajdi Károly (Nagyzerind, 1833. nov. 10. – Arad, 1886. okt. 7.) politikus, jogász, a Kölcsey Egyesület elnöke. Pécskán kincstári ügyész volt.
• Itt élt Galló Géza (Simánd, 1914. jan. 14. – Melbourne, 2002. ápr. 2.) költő, pap.
• Itt élt Szoboszlay Aladár (Temesvár, 1925. jan. 18. – Temesvár, 1958. szept. 1.) római katolikus pap, magyarpécskai plébános, az 1956-os államellenes magyar szervezkedés vezetője. Kivégezték.
• Itt élt Apácai Bölöni Sándor (Brassó, 1931. okt. 16. – Pécska, 1998. máj. 8.) néprajzkutató, gyűjtő, magyartanár.
• Itt él Nagy István (Gyorok, 1954. okt. 3. – ) tanár, helyi politikus, helytörténész, könyvszerkesztő.

Polgármesteri hivatal
Cím: Str.2. Nr. 150. Telefon: 0257/468323, honlap: www.pecica.ro.
Polgármester: Antal Péter (PNL)
Alpolgármester: Miodrag Stanoiov (PNL)
Jegyző: Adela Moț
Helyi Tanács: Nemzeti Liberális Párt (PNL) 10 mandátum (magyarok: Demeter Miklós, Tóth Attila), Szociáldemokrata Párt (PSD) 3 mandátum, RMDSZ 2 mandátum (Zágoni Szabó András, Tóth Brigitta Anna), Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) 2 mandátum.

RMDSZ helyi szervezet
Az 1989 utáni pécskai magyar közélet fontos szereplője az 1989. december 28-án létrejött helyi RMDSZ szervezet, amelynek elnökei: Nagy István (1989–), Csepella János (2004–), Kocsik Imre (2007–) és Bölöni György (2013–). A szervezet képviselői Pécska vezetésében és döntéshozó testületében: Nagy István alpolgármester (1992–2004), valamint Bacsilla Sándor, Bartok András, Bernát Sándor, Bölöni György, Csepella János, Heinrich József, Kelemen Gábor, Kelemen Lajos, Kelemen Miklós, Kocsik Imre, Korda László, Kovács Márton, az Ipartestület Egyesület elnöke, Lovas Lóránd, Löw Antal, Molnár Gáspár, Süli Julianna, Tóth Csaba, id. Zágoni Szabó András és ifj. Zágoni Szabó András.

• Woluwe-Saint-Pierre, Brüsszel egyik kerülete, Belgium (1990)
• Battonya Magyarország, (1996)
• Záhony, Magyarország (2015)

Kolping Család Egyesület (létrejött 1993, bejegyzés 1998) – elnök Kocsik Imre
Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület (létrejött, bejegyzés 1997)
Búzavirág Egyesület (bejegyzés 2001), elnök Engi Márta
Iparosok Egyesülete (létrejött, bejegyzés 1992) – elnök Csepella János
Magyar Ifjúsági Szervezet M-Kidsz (létrejött 2005, bejegyzés 2008) – elnök Tóth János
Fiatal Magyar Gazdák Egyesülete (létrejött 2009)
Humanitas Egyesület (létrejött 2015) – elnök Hajas Erzsébet
Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület, PKHE (létrejött 2015) – elnök Balta Taics Tünde

Komo Panzió, tulajdonos Kőmíves Tibor