1241-ben Kádán kán serege az Arad felé menekülő lakosság nyomába eredt, útközben kifosztva az útba eső falvakat is.
1244-ig voltak Arad megye területén a tatárok, és folyamatosan pusztították a környéket.
1285-ben Kun László uralkodása alatt másodszor is betörtek a tatárok erre a vidékre, és ismét kifosztották a falvakat.
1346-ban sáskák özönlötték el az egész környéket, valójában az egész országot.
1380-ban nagy szegénység és éhínség pusztított.
1395-ben, Zsigmond király uralkodása alatt, először törtek be a törökök az országba, és pusztították a falvakat.
1514-ben kitört a Dózsa György-féle parasztháború, amely Arad, Temesvár vidékein dühöngött a legjobban.
1535-ben éhínségről és drágaságról számolnak be a korabeli feljegyzések.
1542-ben ismét sáskajárás volt.
1556-ban a törökök elfoglalták Gyulát és a vidéken pusztítottak (Zerind légvonalban 17 kilométerre fekszik Gyulától).
1598-ban nagy marha- és dögvész volt, az egész megyében elpusztultak az igás állatok.
1605-ben a temesvári basa kipusztította a Maros és a Körös közét.
1708-ban a Rákóczi-szabadságharc hozta nyugtalanságba az egész vármegyét.
1735-ben Péró Szegedinác haramia bandája kegyetlenkedett a vidéken.
1739-ben pestisjárvány tombolt a vidéken, egy évvel később az éhínség és nyomorúság okán a tolvajlás és útonállás hatalmasodott el az egész megyében. A megyében és így feltételezve, hogy Zerinden is kisebb- nagyobb kiterjedésben mindenütt felütötte a fejét a kolera
1831, 1849, 1856 és 1866-ban a kolera, 1869 és 1871 között a váltóláz pusztított.
1848 – 49-es forradalom és szabadságharc, pontosabban a világosi fegyverletétel után a megadásra kényszerült honvédség zöme, altisztek és közlegények egy része, az orosz katonák felügyelete mellett Zerindre jutottak el. Augusztus 15-én a közlegények és altisztek szabaddá váltak. Ennek emlékére 2002. október 6-án Zerindi Amnesztia felirattal, román–magyar nyelvű szöveggel márványtáblát avattak. Szájhagyomány szerint a szabadságharc idején egy éjszakát, egy templom körüli ház padlásán bujkált Jókai Mór, és elfogása előtt Kiss Ernő tábornok. Az aradi vértanúk tiszteletére az 1930-as években Samu Gál Lajos, akkori kisbíró, a piactér mögé tizenhárom diófát ültetett, amelyekből néhány még napjainkban is él.
A 920-as években szedték fel Zerind utcáiról a Simonyifalva-Gyula helyiérdekű kisvasút vágányait.
1922-ben építették meg az Illye-Nadab vasútvonalat.
Az Arad–Nagyvárad út 1783-ban épült, 1898-ban a Fekete-Körösön keresztül acélhidat építettek, amelyet 1944-ben, a háborúban felrobbantottak. Helyébe 1956-ban betonhíd épült.

A települése lakosságának alakulása és összetétele.
1880 Összesen 1902, románok 88, magyarok 1735, németek 13, mások 66
1890 Összesen 2159, románok 47, magyarok 2098, németek 6, mások 8
1900 Összesen 2506, románok 49, magyarok 2429, németek 14, mások 14
1910 Összesen 2637, románok 87, magyarok 2536, németek 5, mások 9
1930 Összesen 2355, románok 52, magyarok 2257, németek 11, mások 35
1966 Összesen 1579, románok 137, magyarok 1437, németek 3, mások 2
1977 Összesen 1306, románok 75, magyarok 1209, németek 1, mások 21
1990 után:

⃰ Nem nyilatkozott 19.

Zerind egyik jellegzetes építménye a malom. Régi feljegyzések szerint előbb vízi, majd gőzmalomként működött. Az 1800-as években a malom a református egyház tulajdonába került, amit aztán bérbe adtak 1845-ben Korompaki Józsefnek. A malom 1948-ban Engelhardt Ádám tulajdonába került, majd állami tulajdonba ment át. A jellegzetes „nagy csűs” malom még ma is működik, 2005-től van ismét magántulajdonban. Jelenleg a szomszédos román község, Avram Iancu egyik lakosának kezén van.
1955–60 között még volt a faluban koriander- és majoránnatermesztés, később pedig székfű, de ez a foglalkozás fokozatosan eltűnt. Főképpen búzát, kukoricát, cukorrépát, takarmánynövényeket, napraforgót, és régebben seprűcirkot és gyógynövényeket is termesztettek. Jelentős volt a libatenyésztés.

Zerind első iskolája, amelyről adat létezik, az a református iskola volt. A régi iskola épülete ma is áll és az egyházhoz tartozik. A körösközi gyermekek már a 18. századtól kezdve jártak iskolába. Ekkor még a pap látta el a tanító szerepét is. Az 1770-es évektől külön tanító volt, 1800-tól pedig már külön lánytanító is. Anyakönyvi kivonatok már az 1830-as évekből megvannak, általános jegyzőkönyvek, és a szülői bizottságra vonatkozó feljegyzések is.
1830-tól Zerindre jártak a miskei gyermekek is iskolába. Volt vasárnapi tanfolyam is azok számára, akik nem végezhettek iskolát.
1875-ben 110 fiú és 130 lány tanult. Szigorú törvények szabályozták az iskolába járókat. Akik nem jártak iskolába, azokat pénzbüntetéssel sújtották.
1910-ben árvák számára állami iskolát nyitottak.
Az 1970-es években az iskola új, emeletes épületbe költözött át, ahol 10 osztályos oktatást folyt.
2003-ban a Nagyzerindi Általános Iskola felvette a Tabajdi Károly Általános Iskola nevet.
2007-2008-ban megtörtént az épület felújítása és korszerűsítése.
Tabajdi Károly Általános Iskola
Cím: Fő utca 386. Telefon: 0258-355525. Villámposta: sczerind@inext.ro.
Igazgató: Téglás Róbert.
Mai helyzet: vannak óvodás csoportok (35 gyerek), elemi osztályokba járnak 40-es, az általános iskolai osztályokba 48-an. Az iskola magyar tannyelvű.

A kulturális élet kezdetei az 1800-as évek végéig visszavezethető, amikor 1892. febr. 14-én pedig a Nagyzerindi Polgári Olvasóegylet. Az olvasóegylet létrehozásában fontos szerepez játszott a Tabajdi család és Dr. Kultsár Péter körorvos. 1910-ben kezdte meg működését a Hangya szövetkezet. Klubot működtetett: sakk, biliárd, és könyvtár is volt. Volt színjátszó kör is.
1948-ban kezdte el tevékenységét a Haladás nevű egyesület, melynek termében helyet kapott színjátszó kör és tánccsoport is. A terem hamar szűkösnek bizonyul, művelődési ház építésébe kezdenek.
1949-ben magán mozi indult be, hetente két filmet vetítettek. Lovas szekérrel, saját áramfejlesztővel felszerelve járták a környező falvakat.
1961-ben avatják fel a 400 férőhelyes művelődési ház, 1980-82 között újra építették és egy mellékhelyiséget is építettek hozzá Itt kapott helyet a képtár és a könyvtár. 2005-ben felújítják a konyhát és kialakítottak egy kisebb ebédlőt is. 2004-től folyamatos renoválásokon megy keresztül a Művelődési Ház.
1994-ben, Zerind első okiratos említésének 825. évfordulóján, a művelődési ház felveszi az Olosz Lajos Művelődési Ház nevet.
1969-ben, az olvasóegylet mintájára jött létre az Irodalmi Kör, melynek ösztönzője a Kisjenőben élő Olosz Lajos költő volt, akinek nevét az Irodalmi kör 1977-ben bekövetkezett halála óta viseli. Az Irodalmi Kör alapítója Csanádi János, zerindi magyartanár volt, akinek szerkesztésében jelent meg 1997-ben Olosz istenes verseinek gyűjteménye, Szeplőtelen oltár címmel. Nem titkolt célja volt még a körnek az is, hogy jobban megismertessék az emberekkel Olosz Lajos költészetét. Író-olvasó találkozóra számos írót, költőt meghívtak.
A kör célja volt még népi hagyományok ápolása, népdal estek, dramatizált dráma játékok bemutatása volt. Folklórgyűjtéssel is foglalkoztak a tagok. A helyi szokásokat színpadra alkalmazták, eredeti zerindi dalokkal tűzdelve. Ilyen táncos- zenés darab volt a Muri a csárdában, a Zerindi fonó és Rózsa Sándor.
Minden karácsonykor nóta estet szerveztek, szilveszterkor pedig humoros műsorral szórakoztatták a közönséget.
Az 1950-es évektől Hevesi Zoltán volt a színjátszó kör vezetője, rendezője, majd később Bondár Ferenc vette át a rendezést. Minden év május elsején és szeptember elején mutatták be új darabjaikat, nem csak itthon, hanem a környező településeken is. Háromfelvonásos darabokat adtak elő egészen az 1990-es évekig, majd még néhány egyfelvonásos darab bemutatásra került, de lassan megszűnt a színjátszás iránti kedv. 2005-ben újra összeállt egy csapat és bemutattak egy darabot.
1962-ben megalakult 12 taggal a citerazenekar, később kiegészültek fiatalabbakkal is. 1974-ben országos díjat is nyertek, 1981-ben televíziós szereplésre is felkérték őket. Ma is van egy háromtagú citerazenekarral.
Nagy sikert aratott a fiatal házasok tánccsoportja, és különdíjban részesült Kátai Lajos népdalénekes is. Táncaikat bemutatták a szomszédos falvakban is, ahova sokszor lovas kocsival mentek, eljutottak még Temesvárra, Nagyváradra, Dévára is.
További műkedvelő csoportok is működtek a faluban: ilyen volt a férfikórus, furulyazenekar, és az 1980-as évektől működő moderntánc csoport is. Az 1990-es, és a 2000-es évek elején is volt moderntánc-csoport Zerinden.
1996-ban alakult az iskolai Rozmaring kórus, amely több nagy- és kisvárosban is fellépett, rendszeresen jelen van a minden évben megrendezett Erdőháti Napokon.
2000-ben újra éledt a néptánc iránti vágy, megalakult az Ibolya néptánc együttes, ami fiatal menyecskékből állott. Ekkor készített a Pro-Zerind egyesület számukra 10 új népviseleti ruhát. 2004-ig maradt fent az Ibolya, magyarországi táncoktatók jöttek.
A Pro-Zerind civil szervezet kapcsolatban áll az Annecy le Vieux- Romanie francia egyesülettel, akik pénzbeli segítséget nyújtanak. A pénzt a tagok a kultúrotthon, annak konyhája, és mellékhelyiségei felújítására költik. Genevieve Heninottot, a baráti társaság elnöke 1994-ben Zerind díszpolgára lett. Ők finanszírozzák a Nyugdíjas Liga karácsonyi csomag osztó akcióját is. A Nyugdíjas Liga 70 taggal büszkélkedhet, melynek elnöke Szilágyi Gyula. Az ő rendezésében kerül sor minden évben a nyugdíjasok sakk versenyére.
A képtár alapításának ötlete Fazekas József tanárúrnak köszönhető. 1974. május 18-án megnyitják Nagyzerinden az ország első állandó jelleggel működő falusi képtárát. A képtár létrehozásában nagy szerepe volt Kusztos Endre, Gámentzy Zoltán festőművészeknek, Elekes Vencel műgyűjtőnek és Cseke Péter újságírónak. Sorra érkeztek a felajánlások, a megnyitóra már 77 művész, 118 alkotását csodálhatták meg a látogatók.
Történt, hogy a képtár megnyitásának első évfordulóján újabb felajánlás érkezett. Fazekas József Nagykárolyba és Szatmárnémetibe akart utazni a képekért, ám az indulás napján „váratlanul” értekezletre hívattak be Aradra. Helyette elindult két másik tanár, Csáky Barna és Bondár Ferenc. Be sem érkeztek Szatmárnémetibe egy férfi kérezkedett fel az autóba, később kiderült róla, hogy a román állambizottság embere, aki velük tartott a továbbiakban. Aznap kaptak Szatmári Ágnes művésznőtől két festményt. Reggel felkeresték Erdős I. Pál műtermét, amit már megszálltak a katonák, így kép nélkül távoztak onnan. Kifelé jövet egy polgári ruhás titkos rendőr állta útjukat, átkutatta csomagtartójukat és elkobozta a Szatmári féle festményeket. Egyiküket a kocsinál tartották, másikukat bezárták egy cellába. Délután kihallgatták őket, és a tiszt közben végig azt hajtogatta, hogy ez egy „magyar akció”. Elengedték őket, de meghagyták, hogy 5 órakor jelentkezzenek az aradi securitate irodájában.
A helyzet tisztázása végett a megyei pártinstruktorhoz fordultak, de azt a választ kapták, hogy más falukban nincs képtár és azokat a tanárokat nem is zaklatják. Tehát számolják fel a képtárukat, ha békében akarnak élni. A képtárat nem számolták fel, csak óvatosabbak lettek ezen túl. Az 1989-es fordulat után végre fellélegezhettek. Azóta ötször rendezték meg Zerindi Festőtábort. Augusztus második hetében megrendezett tábor kb. 20 festőt fogad, akik munkájukból ott hagynak a képtár részére, így folyamatosan gazdagodhat annak anyaga. Zerindi festők Siska-Szabó Hajnalka és Kocsis Róbert.
A július utolsó hétvégéjén megrendezett Zerindi Napok műsorából nem hiányzik a néptánc, népdaléneklés, foci és koncert sem.
Nagy sikerű rendezvény az immár hagyománnyá vált fogathajtás. A fogatosok a környékbeli falvakból érkeznek, de részt vesz a versenyen a szalontai és a sarkadi lovas klub is. A versenyzők már péntek délután megérkeznek, és ilyenkor kerül sor a toborzásra is. Zerind és Gyarmat utcáit végigjárva, zenekari kísérettel csalogatják a másnapi versenyre az embereket. Másnap, szombaton sor kerül előbb az akadályhajtásra, majd a vadászhajtásra is. Kuriózumnak számít Gál Sándor bácsi tehénfogata, a felvonulások rendszeres szereplője.

A mai református templom az Árpád-ház korabeli kápolna romjain épült. 1690-ben önálló egyházközség lett, mivel addig a feketegyarmatiakkal közös papot tartottak. A török dúlások idején a község elpusztult, de a templom kőből épült falai nem rongálódtak meg. Az egyházközség 1712-ben újra alakult, miután a falu újra benépesült.
1756-ban a templomot felújították, 1774-ben, a török kiűzése után már külön anyakönyvet vezetett. 1796-98 között a templom tornyát magasították, hajóját pedig meghosszabbították. 1875-ben a templom tetejét felújították, majd 1893-ban becserepezték. 1924-ben a templom egy nagyobb felújításon is átesett, míg a második világháború okozta sérüléseket 1951-ben javították ki. A torony 31 m magas, a templomhajó pedig 30 m hosszú és 12 m széles.
A templom román stílusban épült, műemlék.
A kuruc-labanc háborúk idején a lakosság egy része elmenekült és a harangot elvitték Nagyszalontára. 1715-ben a harangot hazahozták, újra öntették, megnagyobbítva, „Goss mich Antini zechenter in Offen. Anno 1740.” felirattal. A másik harang felirata: „A N.zerindi ref. Sz. Eklézsia öntette maga költségén 1803.-ik esztendőben.” Majd ezt a harangot Hőnig Frigyes által felújították: „Isten dicsősségére 1803 évi régi harangból átöntetett Nzerénd lakosságának áldozatkészségéből. 1922. márc. 15.” A kisharang Dávid Sándor ajándéka: „Édes Atyja emlékére öntette N. Dávid Sándor. 1922. márc. 15.”
Az orgona 1887-ból származik. A toronyórát pedig Szentendrey Károly órásmester készítette 1867-ben.
Sajnos sok értékes régiség esett áldozatául a háborúknak.
A zerindi egyház előbb a Köleséri Főesperességhez, majd a Zarándi Főesperességhez tartozott. Az idők folyamán Zerinden sok lelkipásztor megfordult, egészen 1664-ig lehet őket név szerint nyomon követni. 1972-től Horváth Endre tiszteletes úr szolgált 2004-ig.
2004-től működik a Nőszövetség, aminek Dénes Erzsébet az elnöke. Jelenleg 25 tagja van és számos karitatív tevékenységet folytat: vallási kórust működtet, minden csütörtök este pedig az asszonyok csigatésztát készítenek, és ennek eladásából befolyó összeggel támogatják az egyházat. Havonta egyszer teadélutánt is tartanak, ahol a kórus énekel, alkalmanként szavalnak, a gyerekek játékos vetélkedőkön vesznek részt, és rendszerint tombola is van. Ezen kívül az IKE (Ifjúsági Keresztény Egyesület), is hetente tart bibliaórákat, énekpróbákat.
Nagyzerindi Református Egyházközség
Cím: Zerind, 282.sz. Telefon: 0764-666838. Villámposta: zerindireformatusegyhaz@gmail.com.
Lelkész: Lőrincz Lóránd Péter.

A református vallásúak után a legnépesebb felekezet a baptista gyülekezet. A baptizmus 1875-ben indult el, s került át Árpádra, innen Feketegyarmaton is teret hódított. 1889-ben, már 28 tagú volt a gyülekezet, megépült Feketegyarmaton az első imaház, majd 1910-ben a második. 1939-44 között üldözték őket, vagyonukat elkobozták és az ortodox államvallás tulajdonába került. 1953-ban már több mint 130-an voltak, gyarmatiak, zerindiek vegyesen, ekkor nagyobbították meg az imaház épületét. Amerikai segítséggel 1999-ben megépülhetett Zerinden egy nagy imaház, ahova szintén gyarmatiak, zerindiek vegyesen járnak imádkozni.
Cím: Zerind 8 sz. Telefon: 0735-500931.
Gyülekezeti vén: Fodor Barnabás.

• A református templom.
• Az 1849-es amnesztiát idéző emléktábla.
• Az artézi kút oroszlánfejeivel és annak márványtáblája a község nagy ékessége, márványtábláján ez áll: „Ezen kutat építette Nagyzerind községe, Kolozs Jánosné Vida Mária nagylelkű adományának felhasználásával 1903 évben.”
• Kopjafa emlékeztet az 1956-os forradalom áldozataira.
• 1994-ben állították fel a református templom előtt a világháborús áldozatokat és a mindenkori hősöket megörökítő emlékoszlopot.
• Olosz Lajos (1891–1977) költő mellszobra, állították 2002-ben. Készítette Vitroel Emil.
• Tabajdi Károly emléktábla a róla elnevezett iskolán. Felavatták 2003-ban. A plakettet készítette Brittich Erzsébet.

Tabajdi Károly (Nagyzerind, 1833.nov.10. – 1886. okt. 7. Arad) politikus, jogász, a Kölcsey egyesület elnöke.
Kertész Gábor (?-1929) – zerindi emlékiratíró.
Fazekas József (1947. június 7.–2022. május 31.) – Zerind szülötte, tanár, iskolaigazgató, helytörténész, publicista – évtizedeken keresztül a közösség kulturális mindenese.

Polgármesteri hivatal
Cím: Zerind nr.1. Telefon: 0257-355566, villámposta: primariazerind@yahoo.com Honlap: www.primariazerind.ro.
Polgármester: Simándi Sándor (PNL)
Alpolgármester: –
Polgármesteri tanácsos: Gál Levente.
Jegyző: Bondár Henriette
Helyi tanács: Nemzeti Liberális Párt 5 mandátum, RMDSZ 3 mandátum (Kátai Sándor, Mészár Márta, Hégely Levente), Pro Románia Párt 1 mandátum.

RMDSZ szervezet:
Elnök: Kátai Sándor.

Gyula (Magyarország)
Nagyberki (Magyarország) és Nagyzerind között hivatalos kulturális együttműködés létezik.

Pro Zerind Egyesület (2002), közösség-, és településfejlesztést elősegítő kulturális tevékenységek.
A következő szervezetekről nincs információ a világhálón: Körös-Vidék Egyesület (2007),
Fekete-Körös Egyesület – területfejlesztés.
Nyugdíjasok Klubja – nincs bejegyezve.

Zerind panzió és étterem