1446: első írásos említése, mint templommal rendelkező település.
1552 után, a török uralom idején teljesen elnéptelenedett.
1717: a Mercy-féle térkép mint lakatlan pusztát jelzi (a térkép pontosságát vitatják).
1777: a Bohus család tulajdona.
1787: Szalbek György földesúr vásárolta meg az nagyiratosi pusztát.
1810–1820: létrejön a község, a Szalbek család Nógrád megyei katolikus palócokat telepített ide, mint dohánykertészeket. Az újonnan alakult kis „gányó”, azaz dohánykertész falu a szomszédos Kisiratoshoz tartozott.
1850-ben Nagyiratos a gróf Nádasdy család birtoka lett. A dohánytermesztés visszaesése miatt megnövekedtek az adóterhek.
1859: Szent Mihály éjszakáján (szeptember 29/30) az adóterhek miatt 162 család (912 személy!) megszökött a nagyiratosi birtokról, és Mezőkovácsháza pusztáján megalapították Magyarbánhegyes községet. Nagyiratos erősen megfogyatkozott lélekszámát a közeli Magyarpécskáról betelepített, szintén palóc származású, katolikus magyar telepesekkel pótolták.
1908: Forray bárótól a községet Nádasdy család vásárolta meg.
1919: a román közigazgatás községközpontnak nyilvánítja.
1924: után Kétegyházáról, Battonyáról és Magyarcsanádról románokat telepítenek Nagyiratosra, a meglévő öt mellé két új utcát hoznak létre. Ezt a nagyiratosiak „kolóniának” nevezték. A román telepesek először egy kis imaházat hoztak létre, majd 1975-ben felépült az ortodox templom.

A település lakosságának alakulása és összetétele.
1880 Összesen 1202, románok 32, magyarok 1093, németek 2, mások 75
1890 Összesen 1441, románok 59, magyarok 1364, németek 7, mások 11
1900 Összesen 1412, románok 63, magyarok 1313, németek 19, mások 17
1910 Összesen 2335, románok 19, magyarok 2272, németek 34, mások 10
1930 Összesen 2238, románok 610, magyarok 1625, németek 1, mások 2
1966 Összesen 2124, románok 726, magyarok 1375, németek 19, mások 4
1977 Összesen 2090, románok 784, magyarok 1301, németek 2, mások 3
1990 után:

⃰ Nem nyilatkozott 98.

A dohánytermesztés korszakának elmúltával, 1860 után váltani kellett, a kendert választották. Nagyiratos ismert és elismert kendertermesztő vidék. A II. világháborúig, a dokumentumok szerint négyszáz családnak volt szerződése – nagyiratosiak mellett kisiratosiak, sofronyaiak, mácsaiak, szentlányiak is –, ők több mint ezer hektáron termesztettek. A velük szerződő vállalat magot, ha kellett pénzbeli előleget is adott.
A vállalatot 1948-ban államosították, az új vállalat neve: Június 11. Állami Iparvállalat lett. A ’60-as évek második felében az éves termelés, a nagylaki feldolgozónak is köszönhetően, nagyon felfutott. 1995-ben 300-an dolgoztak a cégnél (Carin S.A.), 1997-ben privatizálták, egy német vállalkozó vásárolta meg. 2003-tól azonban, a tulajdonosváltás eredményeként a kenderfeldolgozó csődbe jutott.
Nagyiratos mezőgazdasága a kommunista időkben is jelentős, volt rókatenyészetük, nagy virágkertészetük. Még így is a lakosság jelentős része aradi vállalatokban dolgozott.
Jelenleg a mezőgazdasági tevékenység mellett meg kell említeni az állattenyésztést (sertésfarm), illetve létezik egy egészségügyi üvegszál-üzem.

1879: megalakul az első iskola.
1912: felépül az iskola épülete, 9 tanteremmel.
1921: a világháborúk között az iskola román tannyelvű.
1945: újból magyarul tanítanak a helyi iskolában.
2015: az iskolát felújították.

Általános Iskola Nagyiratos. Óvoda is tartozik hozzá.
Cím: Iratos, Főutca 547 sz. Telefon: 0257-454005. Villámposta: scoala_iratosu@yahoo.co.uk
Igazgató: Horváth Erzsébet.
Nagyvarjasi óvoda: 10 gyermek, magyar csoport.
Nagyiratosi óvoda: 43 gyermek, 12 a magyar csoportban. Elemi osztályok: román 64, magyar 4. Általános iskolai magyar osztály nincs.

A művelődési ház rendezett körülményeket biztosit a helyi kulturális és közösségi rendezvények megtartására. Felszerelték modern fűtő-hűtő berendezéssel, van szabadtéri színpad, az udvart körbekerítették. Van játszótér is a gyermekeknek.
Nagyiratoson vannak hagyományosnak mondható rendezvények: a falunapokat, illetve Magyar Napok. És vannak egyedi rendezvények, előadások. Ilyen a horgásznap is.
Helyi kultúrcsoportok: a Forray Népdalkör, a Rozmaring Néptánccsoport (pillanatnyilag nem működik), asszonykórus, a Cyklon zenekar.
Továbbá fontosak a bálok: farsang, szüreti, az idősek bálja, vagy az elszármazott iratosiak találkozója.

A nagyiratosi római katolikus közösség egyházilag a kisiratosi plébániának volt fiókegyháza volt 1919-ig, utána önálló egyházközséggé vált.
1975: a nagyiratosiak, Bonnaz Sándor csanádi püspök anyagi támogatásával kis templomot építettek Szent Julianna vértanú tiszteletére.
1936-1937-ben egy jóval nagyobb templom épült a Szent Őrangyalok tiszteletére, ebben orgona is van.
Búcsúja szeptember első vasárnapján van. Nagyiratos két fogadott ünnepe: Szent Antal (június 13) és Szent Anna (július 26), melyeket jégverés és dögvész ellen fogadott meg a község népe, s mai napig megtartják. Hamvazószerda előtt hétfőn és kedden megtartják a kétnapos, ún. „negyvenórás” szentségimádást, amit Kiss Károly plébános vezetett be (így engeszteljen a falu népe a farsang-végi mulatságokon elkövetett bűnökért).
A nagyiratosi plébánia a Temesvári Római Katolikus Egyházmegye, Marosi főesperesség, Aradi esperesi kerületéhez tartozik.
Római katolikus plébánia
Cím: Főutca 548. Telefon: 0257-454009. Villámposta: plebania.iratos@gmail.com.
Plébános: Bakó László.
Filiák: Kisvarjas, Nagyvarjas.

– Az I. világháború áldozatainak emlékoszlopa. Felirata: „Isteni Megváltónk halálának 1900 éves évfordulója alkalmával a világháborúban elhalt hőseinknek emlékére. Emeltette a helybeli Rom. kath. Hitközség.”

– Itt született Oláh Sándor (1907. okt. 30. – Budapest, 1983. márc. 23.) szobrászművész, köztéri munkái vannak Budapesten, a legismertebb alkotása a Kézdivásárhely főterén álló Gábor Áron egészalakos szobra. (1943-ben készült a nagyváradi Hadapród Iskolának).
– Itt született Gulácsi Zoltán (1925-1986) zenetanár, zeneszerző, népdalgyűjtő.
– Itt született Csík György (1953-1996) sportlövő-edző, a szöuli olimpián egyik felfedezettje aranyérmet, Barcelonában bronzérmet szerzett. Szöulba nem engedték kiutazni, mert nevét nem volt hajlandó Cicu-ra változtatni.
– Itt töltötte gyermekkorát Nagy István (Gyorok, 1954. okt. 3. – ) – tanár, helyi politikus, helytörténész, könyvszerkesztő.
– Itt tanított Puskel Péter (Arad, 1941. ápr. 16. – ) – tanár, újságíró, közíró, helytörténész.
– Itt tanított Molnár Szabolcs (Mezőtelegd, 1943. ápr. 12. – ) – irodalomtörténész, műfordító, a bukaresti Tudományegyetem tanszékvezető (hungarológia) professzora.
– Itt tanított Király András (Arad, 1947. febr. 3. – ) – tanár, iskolaigazgató, politikus (képviselő, államtitkár)

Polgármesteri hivatal
Cím: Főutca 1. Telefon: 0257-454101. Villámposta: primaria@iratosu.ro. Honlap: www.iratosu.ro.
Polgármester: Papp Attila (RMDSZ)
Alpolgármester: Florin Baniciu (PNL)
Jegyző: Camelia Vidițchi
Helyi tanács: RMDSZ 4 mandátum (Nagy Tivadar, László Ármin, Kocsis Róbert, Both István), Nemzeti Liberális Párt (PNL) 2 mandátum, Szociáldemokrata Párt (PSD) 2 mandátum, Szociál-liberális Párt (PPU) 2 mandátum, Pro Románia Párt 1 mandátum.

RMDSZ szervezet, telefon: 0257-454114
Elnök: Nagy Tivadar

Dombegyház (Magyarország)
Kelebia (Magyarország)

AMISZ ifjúsági szervezet – nincs bejegyezve
Romániai Máltai Szeretetszolgálat fiókszervezete – nem önálló jogi személy