Köröskisjenő (Jenő) a magyar Jenő törzsbeliek települése lehetett. Árpádkori település.
Kisjenő első írásos említésének meghatározása vita tárgya volt. A román történetírás szerint 1202-ből származik első említése, Imre király (1196– 1204) idejéből. Az újabb kutatások alapján azonban sokkal inkább 1177-re, III. Béla (1172–1196) uralkodásának idejére tehető. Területe kezdetben a Szent István király alapította Zaránd vármegyéhez és az egri püspökséghez tartozott.
1185–1203 között Jób érseké.
1212–1221 körül Mika bihari ispán birtoka volt, akitől IV. Béla király elvette a birtokot.
1236 – Geregye nemzetségbeli Pál országbíró a földesura.
1338-ban mint Szintye, Csuba, Bernót és Haraklyán szomszédját említik.
1360 – Thelegdi Tamás kalocsai érsek és rokonai birtokolják.
1366 – jelentős település lehetett, egy oklevél hat házsort említ.
1374. évi váradi chartularium szerint a váradi káptalané.
1476-ben már Kis-Jenőnek, de – azóta is többször – bihari falunak írták, mivel a káptalanhoz tartozott.
1484-ben határjárást rendeltek el a káptalan Kis-Jenő (Kis Jenew) nevű falujának Nadab felé keletre eső érszegi határrészen
1489 – a Kisjenőt és Erdőhegyet összekötő híd első említése, Corvin János tulajdona.
1507 – a káptalan kisjenei hídját, melyen vámot is szedhetett, fegyveresen támadták meg az Erdőhegyiek.
1552-ben 25 portával Biharhoz, majd 1564-tól Zarándhoz tartozik.
1561 – Kisjenő Pekry Annáé (Losoncy neje) volt s a borosjenői várhoz tartozott.
Erdőhegy – a hagyományok szerint a török itt várat épített volt, mely elpusztult, csak a kőnek és téglának maradt a kertek alatt nyoma.
1645 körül Haller Gábor tervei szerint megerősítik a várat.
17. század – Szemere, Veress, Kerékgyártó, Bódog és Bagyó családok birtoka.
1690–95 között portyázó török csapatok elpusztították.
1700 körül a lakosok kezdenek visszatérni.
1732-ben mint elpusztult hely Raynald modenai hercegé lett.
1807-ben megvette József nádor s ezután 1827-ig megvásárolta az egész környéket, 11 községet.

Hagyományok szerint legrégebben magyarok lakták, később románok lepték el, de utóbb ezek mégis kisebbségbe jutottak. Az alábbi adatok a város lakosságát mutatják, hozzátartozó település nélkül.

1880-ban lakosság 1870 fő, ebből magyar 826, román 937, német 36, más 72.
1890: összlakosság 2250, magyar 1073, román 1137, német 32, más 8.
1900: összlakosság 2307, magyar 1052, román 1140, német 67, más 48.
1910: összlakosság 2821, magyar 1376, román 1355, német 49, más 41.
1930: összlakosság 2944, magyar 984, román 1868, német 65, más 27.
1966: összlakosság 6406, magyar 2429, román 3878, német 60, más 39. (Erdőhegy 1932-ben beolvadt. Később különváltak, majd 1950-től végleg.))
1977: összlakosság 6645, magyar 2299, román 4070, német 73, más 203.
1990 után:

1360 említik meg a földesúri kúria mellett a két kőre berendezett vízimalmot.
1520-ban is működött malom a település mellett.
Kisjenőn valamikor messze híres jó sört főztek – az évszámról nincs adat.
1819-ben megalapították az első vegyes céhet, több szakmát fogott át: lakatosok, asztalosok, szobafestők, üvegesek, kőművesek – főleg magyarok, de voltak németek is közöttük.
1833 malomárok kialakítása, vízirendészeti munkák.
1837-től híradás szeszgyártásról.
Annyi malom működött a környéken, hogy 1843-ben létrehozzák a malmosok céhét.
A település modernizációs potenciálját jellemzi, hogy 1910-ből képünk van az Úri Casinóról.
1950-es években itt is kollektivizáltak, 3 termelőszövetkezetet hoztak létre. Más szövetkezetek – szolgáltató, kereskedelmi szövetkezetek alakultak. Az aradi esztergagépgyárnak létrejött egy kihelyezett részlege 1977-ben. 1990 után ez bezárt.
1990 után kisvállalkozók jelentkezése a jellemző. Van külföldi beruházó is: mezőgazdasági gépgyár a Mascjio-Gaspardo, illetve autókábeleket készít az Alkoa Fujikara. Vannak még német, olasz beruházók (Gualapack műanyaggyártó vállalat.)

Egy 1426-os oklevél említ egy írástudót, aki Kisjenőben élt „Litteratus de Jenew” néven.
1515-ben Kisjeney Bernát a bécsi egyetemen járt.
1774 – az első iskola létrehozatala.
1810-ben jött létre helyben a római katolikus iskola, alapította József nádor, a helység kegyura.
1841-42-ben a helyi iskolának 32 tanulója van.
1844-45-ben 50 iskolásról van hír, ebből 5 lány.
1864 – az iskola körzetében 157 iskoláskorú gyereket írnak össze, 83-an jártak iskolába.
1868 után a törvény értelmében létre kell hozni a magyar nyelvű községi iskolákat.
1882-ben a kisjenői iskolát átveszi az állam. A főherceg az általa fenntartott iskolát kívánta megőrizni, ezért nem építettek új iskolát, hanem a törvényes feltételek szerint átalakították.
1880 – az Aradvidéki Tanító-egyletnek van kisjenői fiókbizottsága, képviseli Krausz Jakab.
1882-ben létezett a településen egy görög keleti román vegyes iskola.
1885 – kisdedóvó létezéséról van híradás.
1896 – miniszteri rendelettel állami elemi iskolát hoznak létre
1896-97 között felépül az iskola új épülete, ahol ma is iskola működik.
19. század vége – a helyi iskolában 3 tanító dolgozik.
1920-ban a helyi iskolába 200 tanuló járt.
1933 – tanonciskolát hoznak létre
1945 után 3 óvoda, 1 általános iskola létezett.
1957 – létrehozzák a helyi középiskolát, a líceumot. Az épületet 1969-ben adják át.
1962 – szakiskolát hoznak létre a helyi gépállomás mellett.
1990 után az iskola nevét és profilját többször megváltoztatják.
2003 – miután 2000-ben egyesítették, visszaáll a korábbi helyzet. A helyi líceum két iskolára bomlik: létrejön az elméleti líceum és a mezőgazdasági iskolaközpont.
Magyar nyelvű oktatás Kisjenőn. A fenti adatsor 1810 és 1920 közötti tételei magyar iskolára vonatkoznak.
1920 utáni helyzet.
1920-as évek – létezik helyben magyar katolikus és református iskola is. A VII. osztály után külön vizsgázni kellett tenni állami bizottság előtt. (Az iskoláknak nem volt nyilvánossági joguk.)
1945 után – a korábbi magyar iskolák megmaradtak, román állami iskolák tagozataként.
2003 – visszalakul az elméleti líceum, ennek keretében működik a magyar, általános iskolai osztályokkal rendelkező tagozat.
2012-ben a kisjenői líceum magyar tagozatán az elemi osztályokba 72 tanuló járt, az éltalános iskola osztályokba 67.
Az érdekelt felek közös megegyezése révén létrejött 2012. szeptember 1-vel az Erdőhegyi Általános Iskola, önálló intézményként, a város hagyományos magyar részén. A 2012-ben az óvodát (54) is beleszámítva 200 tanuló kezdte itt a tanévet. Ez a szám a következő évek alatt keveset ingadozott, de szinten maradt. A jelenlegi létszámok: óvodás 68 elemi iskolás 75 általános iskola 55, összesen 198.

Erdőhegyi Általános Iskola/ Școala Gimnazială Pădureni
Cím: Kisjenő, Str. Liliacului 12-14. Telefon: 0257-350935. Villámposta: simejudit@yahoo.com, Honlap: http://padureni.wetpaint.com/.

További, román tanítási nyelvű közoktatási intézmények Kisjenőn: állami óvoda, elméleti líceum, szaklíceum.

Művelődési Ház
Cím: Chișineu-Criș / Kisjenő, Str. Bicazului 8. Telefon 0257-350542. Villámposta: casadeculturachcris@yahoo.com
Igazgató: Lucian Birta.
Nagy és kisteremmel. Utóbbit pár éve avatták fel, főleg kiállítások számára.

Városi könyvtár
Cím: Chișineu-Criș / Kisjenő Str. Înfrăţirii 97. Telefon: 0257-350044.
Alakult 1952.
Vezető: Emilia Stana.

Városnapokat évente augusztusban szerveznek. Két éve szervezték az első fánk fesztivált, ezt is évente tartják, szeptemberben. A házban koncertekre, előadásokra kerül sor – többnyire meghívott vendégekkel. Fellépnek a helyi fiatalok is. A helyi rendezvények szinte kizárólag román nyelvűek. Vannak népművészeti seregszemlék, szerveznek tanfolyamokat (tánc), tartottak szépségversenyt.

Magyar szempontból értékes tevékenységekről számol be Balta János. „A Körösmente Irodalmi Körben irodalombarátok és hagyományőrzők kis közössége munkálkodik már 1990 óta. Tagjainak fontos a mai rohanó világban néha megállni, megemlékezni nagyjainkról, időt szentelni nemzeti ünnepeink megtartására. Az első fellépésük 1990. március 15-én volt, a magyar forradalom és szabadságharc évfordulóján, míg az első „külhoni” előadás Temesváron, ugyanazon év tavaszán. A temesvári bemutatkozást sok meghívás követte az évek folyamán. Jártak a kör tagjai többször Aradon, Szalontán, Borosjenőben, Árpádon, Pécskán, kétszer Kolozs megyében és a környező falvak (Ágya, Simonyifalva, Vadász, Zerind) magyar rendezvényein. Az irodalmi kör elnöke dr. Pop Deák Emese volt. Szellemi vezetője, irányítója, Csanádi János magyartanár, az általa megszerkesztett műsorok közös jellemzője a magas színvonal és a sokoldalúság. Molnár Márton gondoskodik a zenei alapról, számos verset megzenésített és gitárjával hozzájárul az előadásokszínvonalának kiteljesedéséhez. Helyben az 1991-es Olosz Lajos-centenárium megszervezésében is kivették részüket, felléptek Erdőhegy 650 éves évfordulóján 1998-ban, 2000-ben Kerekes Ferenc halálának 150 éves évfordulóján, amikor emléktábla avatására is sor került. Megünnepelték Olosz Lajos születésének 110 évfordulóját 2001-ben, majd 2002-ben a költő halálának 25. évfordulóját. Részt vett a Körösmente Irodalmi Kör Kisjenő 800 éves évfordulójának ünnepségén is, ápolja Boros Béla címzetes érsek, id. Nagy Zoltán lelkipásztor emlékét. 2007-ben megemlékeztek Olosz Lajos halálának 30. évfordulójáról, a dr. Balogh Ernő emléktáblájának avatásán és kiállításon is munkálkodtak. 2010-ben került sor az erdőhegyi csata, a kuruc kor utolsó ütközetének 275. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésre. Számos egész estés műsor, zenés-verses előadás hangzott el a kör tagjainak tolmácsolásában. Könyvbemutatók egész sorát rendezték, irodalmi találkozókon vendégül látták Gábor Ferencet, Kányádi Sándort, Kovách Gézát, Mézesné Kovács Etát, Réhon Józsefet, Ujj Jánost, a kolozsvári Művelődés folyóirat munkatársait…
A hagyományőrző néptánc- és népzenecsoport, a Bokréta Néptánccsoport 1998-ban alakult Borgya József és Borgya Rozália szervezésében. A kezdeti cél sikeresen megvalósult, Erdőhegy magyar közössége méltón ünnepelte meg a település fennálásának 650. évfordulóját. Szerencsére a folytatás sem maradt el. A néptánc ekkor megmozgatta az egész közösséget, nagyon sok gyermek és fiatal járt péntekenként a próbákra, majd következett a sikeres fellépések sorozata. Felléptek Arad megye magyar lakta falvaiban, majd a környező megyékbe is ellátogattak, néptánctáborokban is részt vettek. A csoport megünnepelte a két-, három-, majd a négy- és az ötéves születésnapját. Tagjai kicserélődtek, de a kezdeti lelkesedés töretlen volt. A Borgya házaspár 2016 januárjában megszervezte az Erdőhegyi Bokréta nosztalgiabálját, ahol számos régi táncos megjelent…”
Az Erdőhegy Napja rendezvényre 2010-ben került sor először, azóta tartják. Szerveznek, meghívnak magyar nyelvű színházi előadásokat, számos bálra is sor került, valamint a hagyományos szilveszteri mulatságra.

A 2011-es népszámlálás szerint a helyi lakosok közül ortodox 78,1%, római-katolikus 6,86%, vannak még reformátusok, pünkösdisták, baptisták, hetedik napi adventisták.

Református egyház
A református templom 1784-ben épült.
Balta János írja: „Az erdőhegyi református gyülekezet előbb Rinaldo modenai herceg elhagyott katolikus kápolnájában tartotta istentiszteleteit, 1713-ból ismert lelkipásztorának neve, Kőszeghi István. A rác csapatok feldúlják a templomot 1735-ben, majd 1784-ben hat hónap alatt felépítenek egy új templomot a régi helyén, Szoboszlay Gergely tiszteletes idején (II József császár 1781-es türelmi rendelete ezt lehetővé tette). 1878-ban meghosszabbították az épületet, mivel a gyülekezet tagjainak száma megnőtt. A templom 1897-ben megkapta első orgonáját, amelyet Aradon Dangl Antal készített. Szintén Aradon készült 1924-ben a templom harangja, amely 345 kg-ot nyomott. Hőnig Frigyes volt a harangöntő. A jelenlegi templomot 1939-ben emelték, kilenc hónap alatt. A templom megkapja a második harangját, közadakozásból és Pálfi Bálint adományából. A hatmázsás harangot Biszák József öntötte Gyorokon. A templomot ellátták új szószékkel és úrasztalával is. A református templomot 1970-ben renoválták, ekkor egy 117 kg-os kisharangot is felszerelnek. Felújításokra került sor még 1992-ben, 2004–2005-ben, majd 2014-ben. A református közösségi ház 2007–2012 között épült fel.
A 17. században Kisjenőben is létezett református gyülekezet, de a 18. századtól már Erdőhegy leányegyházaként tartják számon.
Cím: 315100 Chișineu-Criș / Kisjenő, Str. Înfrăţirii 36. Telefon: 0257-350615.
Lelkipásztor Papp József.

Római katolikus egyház
Balta János írja: „A katolikus templom alapkő letételére 1777-ben kerül sor, Franciscus Comes Engel püspök idején. Emericus Christovich főpásztor szenteli fel 1778-ban. A templom védőszentje Szent Mihály arkangyal. A paróchia megalapítására 1807-ben kerül sor. József Antal nádor 1817 és 1827 között megvásárolja a kincstártól a kisjenői uradalmat. József nádor felújítja a templomot, a torony ekkor kap hagymakupolát. A templom számos javításon esett át. Az első világháború előtt két oldalhajóval bővítik ki. A második világháború végén újjáépítik a tornyot, amely bombatalálatot szenvedett. A plébánia udvarában 2000–2001 között Ifjúsági Ház épült. A templom legutolsó belső felújításakor (2011–2012) a templom mennyezetére nyolc freskó, nyolc magyar szent és boldog került. A katolikus templom előcsarnokában lévő emléktábla az 1945-ben elhurcolt német nemzetiségű és német nevű lakosok állít emléket, akiket halottnak hittek itthoni hozzátartozóik: A katolikus templomban található Radnai Farkas emléktáblája, amelyet 2010-ben állítottak. A tábla felirata: RADNAI FARKAS /CÍMZETES ÉRSEK/ 1848–1935. A katolikus templom keresztelőmedencéje fölött lévő emléktáblán ezt olvashatjuk: ENNEK A KERESZTKÚTNAK VIZÉBŐL KÉT PÜSPÖKÖT/ KERESZTELTEK:/RADNAI FARKAST 1848-BAN. / BOROS BÉLÁT 1908-BAN. / HÁLA EZÉRT NEKED ISTENÜNK!
A plébánia alapítása: 1807. A kisjenői plébániához tartoznak az alábbi filiák: Ágya, Köröscsente, Feketegyarmat, Nagypél, Nagyszintye, Ottlaka, Sikló, Székudvar, Nagyzerind és Gyulavarsánd.
Plébános: Kapor János.
Cím, elérhetőség: 315100 Chişineu-Criş / Kisjenő, Str. Înfrăţirii 67. Telefon: 0257-350734. Villámposta: par.romcat.chcris@gmail.com.

Baptista egyház
A felekezet 1893-ban jelent meg a megyében, Békésből hozta be egy munkásember. Híveit főleg a református és az ortodox egyháztól hódítja el. Hitük fő tétele a szeretet. A baptizmus terjesztése érdekében Arad megye nyolc munkakörzetre volt osztva, az egyik körzet központja Erdőhegy. A baptista imaház Erdőhegyen 1905–1906-ban épült az Iskola (ma Ana Ipătescu) utcában. Az első világháború után, 1996-ig a gyülekezetben magyarul és románul is tartottak istentiszteletet.
Gyülekezeti vén: Fodor Barnabás.

Mihai Veliciu memorandista szobra.
Az I. világháború magyar áldozatainak az obeliszkje, felavatták 1927-ben a helyi református egyház kezdeményezésére.
A református templom falán található Kerekes Ferenc (2000) és Balogh Ernő emléktáblája (2007).
A Vasárnapi Újság az 1895. december 1-én megjelent lapszámban írja: „Néhány héttel a László főherceg halálát okozó végzetes szerencsétlenség után József főherceg családjával Kis-Jenőre utazott, hogy a szerencsétlenség színhelyét megtekintse.… Az ágyai szerencsétlenségnek felejthetetlenül szomorú helyét, azt a helyet, a hol László főherceg halálosan megsebesülve összeesett, József főherceg feliratos emlékkővel jelöli meg, … és kápolnát emeltet.”
Egy évvel a tragédia után a kápolna elkészült. A kápolna építése után egy kálváriát is állítottak László főherceg emlékére A kápolnát megrongálták és kifosztották, a természet kezdte visszahódítani a területet, ft. Pántya Elemér kisjenői plébános kezdeményezésére újjáépítették. Az újraszentelésen, 2005 szeptemberében jelen volt Habsburg Lotharingiai Mihály és felesége, akik anyagiakban is hozzájárultak a kápolna rendbetételéhez.

BAGDI Sándor (Kisjenő, 1925. jún.7. – ) író.
BALOGH Ernő (Erdőhegy, 1882. júl. 24.–1969. júl. 11., K-vár) geológus, egy. tanár.
BALOGH Zoltán (Kisjenő, 1930. febr. 3.) tornász, tanár.
BOROS Béla dr. (Kisjenő, 1908. szept. 20.–2003. jún. 6., Temesvár) püspök, címzetes érsek.
ERDÉLY Sándor (Kisjenő, 1839. aug. 1.–1922. máj. 15., Bp.) jogász, politikus.
FÁY Szeréna (Erdőhegy, 1865. dec. 24.–1934. jan. 27., Bp.) színésznő.
LACZÓ Gusztáv (Kisjenő, 1936. febr.23.–1990. ápr. 26. Nagyvárad) színész.
MÉZESNÉ KOVÁCS Eta (Borosjenő, 1912. márc. 9.) költő, Kisjenőre ment férjhez.
OLOSZ Egon (Kisjenő, 1920. febr. 5.–1995. dec. 18., Marosvásárhely) orvos, szakíró, O. Lajos fia.
OLOSZ Lajos (Ágya, 1891. aug. 23.–1977. ápr. 26., Marosvásárhely) költő, ügyvéd, Kisjenőn élte le élete nagy részét.
RADNAI Farkas, 1872-ig Rilhammer r. kat. püspök, egyházi író (Kisjenő, 1848. márc. 25.–1935. okt. 14., Sümeg)
KEREKES FERENC (Erdőhegy, 1784. jún. 22.–1850. júl. 29., Balatonfüred) matematikus, kémikus, az MTA tagja.
CSANÁDI János Kisjenő város tanácsa 2021. május 27-i ülésén Díszpolgár címmel tüntette ki a nyugalmazott magyar nyelv és irodalom szakos tanárt, folkloristát, helytörténészt.

Polgármesteri hivatal
Cím: Chișinău Cris/Kisjenő Str. Înfrățirii 97. Telefon: 0257-350098. Villámposta: primariachcris@yahoo.com
Polgármester: Florin-Flavius Chereji (PNL).
Alpolgármester: Bíró Zoltán (RMDSZ).
Jegyző: Florina Scorte.
Helyi tanács összetétele: Nemzeti Liberális Párt (PNL) 5, Szociáldemokrata Párt (PSD) 4, Népi Mozgalom Pártja (PMP) 2, RMDSZ 2 (Bíró Zoltán, Ozsvár András), Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) 1, Humanista Párt (PPU) 1.
RMDSZ-szervezet létezik, elnök Bíró Zoltán.

Ialoveni – Moldávia.

A városban több civil szervezet működik: szülői egyesületek, sportegyesületek, gazdasági társulás, szülői egyesület.
Magyar egyesület: a Szövetség Erdőhegyért civil szervezet, 2010-ben alakult, célja a magyar hagyományok és kultúra felkarolása, a közösség társadalmi, kulturális, oktatási támogatása, valamint jelentős hozzájárulás Erdőhegy Napjának megszervezéséhez. Ezen feladatokon kívül a néptánc, a kézművesség és a hagyományőrzés támogatását tekintik még elsőrendű céljuknak. Alapító tagok Csáki Margit, Vajda Ildikó és Bíró Zoltán.

A város mellett egy 175 hektáros tó található, víztározó. Halászhely.