Buzásbocsárd (románul: Bucerdea Grânoasă, németül Burhardsdorf) település Erdélyben, Fehér megyében. Hozzá tartozik: Alsókarácsonfalva, Kornujalja, Székelyhegytanya. A trianoni békeszerződés előtt Alsó-Fehér vármegye Balázsfalvi járásához tartozott. Az 1968-as megyésítés előtt Medgyes rajon része. Az 1968-as megyésítéssel a település elvesztette önállóságát, községből faluvá lett, a régi rangját 206-ban kapta vissza.
Buzásbocsárd nevét 1303-ban Bochard néven említette először oklevél. Későbbi névváltozatok: 1332-ben Buzasbuchard, 1410-ben Bochard, Gyanad, 1587-ben Bwzas Bczyard, 1861-ben Buzás-Bocsárd néven írták.
Földrajzi betájolás: A Küküllőszögtől nem messze, Alsókarácsonfalvától 3 km-re, Balázsfalvától 12 km-re északnyugatra helyezkedik el a Küküllőmenti dombok és Közép Marosmente lankás dombjai között, az úgynevezett Maros-Küküllő közben, a Kis Dunának becézett Bocsárdpataka mentén fekszik. Elhalad mellette a DJ14B műút. A legközelebbi vasútállomás a falutól 3 km-re.
1332 – a Gyergyóiak birtoka és már ekkor egyházas hely, plébániatemploma van, ebben az évben papja, Mihály a pápai tizedjegyzék szerint 6 dénárt fizet, majd 40 dénárt.
1334 Mátyás pap 25 dénárt és 12 montan dénárt.
1590-ben Bocsárd birtokosa Radnóti Márton volt.
1615-től, a Macskási család birtokolta a falut (Bethlen Gábor adományaként).
1710-ben Kapi Anna, a diplomata Macskási Boldizsár ispán, erdélyi hadparancsnok felesége egy kelyhet adományozott a bocsárdiaknak.
16. század második fele: ekkor történehetett a reformációra való áttérés. Erre utal a templomon belül elhelyezett, befalazott, faragott sekrestyebejárat, valamint az 1657-es évszámmal ellátott míves kőszószék.
Régi temploma ma is megvan.
A 18. században református anyaegyház és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 183.)
A települése lakosságának alakulása és összetétele.
1880 Összesen 1653, románok 1035, magyarok 453, németek 8, mások 157
1890 Összesen 1755, románok 1182, magyarok 564, németek 2, mások 7
1900 Összesen 1871, románok 1162, magyarok 633, németek 5, mások 71
1910 Összesen 1828, románok 1138, magyarok 619, németek 7, mások 64
1930 Összesen 2185, románok 1473, magyarok 711, németek 1, mások –
1966 Összesen 2007, románok 1415, magyarok 591, németek 1, mások –
1977 Összesen 2208, románok 1347, magyarok 632, németek -, mások 229
1990 után:
Évszám | Összlakosság | Románok | Magyarok | Németek | Más (roma + más) |
---|---|---|---|---|---|
1992 | 2198 | 1444 | 647 | – | 107 |
2002 | 2235 | 1620 | 580 | – | 35 |
2011 | 2212 | 1437 | 415 | – | 303* |
⃰ Nem nyilatkozott 80.
A történelemben mindig a gazdálkodó életmód volt itt meghatározó. Van helyben kenyérgyár, malom.
Fafeldolgozás – szintén a helyi adottságokból fakadóan.
Többen dolgoznak a kereskedelemben.
Vannak, akik az iparban dolgoznak, más településen.
Ioan Maiorescu Általános Iskola
Cím: Str. Principala nr. 50. Telefon: 0258-883221, villámposta: sc.bucerdeagr@mail.albanet.ro
Igazgató: Monica Florea
Jelenlegi helyzet: 1 magyar összevont óvodai csoport és 1 magyar összevont elemi osztály.
Az ASTRA román kulturális egyesület helyben kört alakított, több tagja és vezetője magyar.
A település határain túl is jól ismert Boros Erzsébet Aranypáva-díjas népdalénekes, amúgy tiszteletes asszony és a falu magyar óvónője.
1332-ben már plébániatemploma volt a településnek. Ekkor Mihály, majd Mátyás voltak a katolikus lelkészei. 1615-től, a Macskási család birtokolta a falut (Bethlen Gábor adományaként). 1710-ben Kapi Anna, a diplomata Macskási Boldizsár ispán, erdélyi hadparancsnok felesége egy kelyhet is adományozott a bocsárdiaknak. A reformációra való áttérés a 16. század második felében történhetett. Erre utal a templomon belül elhelyezett, befalazott, faragott sekrestyebejárat, valamint az 1657-es évszámmal ellátott míves kőszószék. A templombelsőben magyarigeni kőből készült emléktábla található az első világháborúban elesett hősök emlékére.
Az eredeti templom helyén, a település központjában, egy magaslaton található a jelenlegi, 1926-ban épült templom, amelynek napjainkban zajló restaurálása során felfedték a 18. századi boltozott kriptát és az osszáriumot. A 14. században épült, hajdani templom gótikus jelei (diadalív, résablakok, támpillérek, bevakolt bordázatok) ma csak a szentélyben látszanak. A szentélytől diadalívvel elválasztott hajó már későbbi építmény, vagy az 1866-ban történt átépítés eredménye.
A 25 m magas fatorony zsindelyes, fatornácos. A benne lakó, 800-900 kg-nyi, középkori harang 1450 körül készülhetett Nagyszebenben. Felirata: „O rex glorie veni nobis cum pace”.
A templom orgonáját 1878-79-ben Kolonics István készítette.
Új fatornácos parókiája 1900-ban készült el.
Református egyházközség
Cím: Petőfi Sándor utca 4. Telefon: 0258-883092, 0743-776996. Villámposta: koto.ferenczbarna@gmail.com
Lelkipásztor: Kötő Ferencz Barna.
A gyülekezet 526 lelket számlál.
A 16. századi református temploma műemlék.
Gudor Kund Botond (1971, Balázsfalva – ). Tanulmányait Búzásbocsárdon, Balázsfalván, Nagyszebenben, Kolozsváron és Szegeden végezte. A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben lelkipásztori, majd a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Történelem Fakultásán történészi diplomát szerzett. Posztgraduális tanulmányait Amsterdamban és Erdélyben végezte. Négy könyv szerzője, többnek szerkesztője. Tanulmányai hazai és külföldi lapokban jelentek meg. Érdeklődési köre a magyar és európai történetírás és egyháztörténet-írás 16–18. századi története. Doktori fokozatát 2001-ben szerezte meg. A Nagyenyedi Református Egyházmegye esperese 2012-től. Magyar Örökség-díjas.
Polgármesteri hivatal
Cím: Ioan Maiorescu nr. 82. Telefon: 0258-883330, villámposta: primar@bucerdea-granoasa.ro, honlap: www.bucerdea-granoasa.ro
Polgármester: Ioan Aldea
Alpolgármester: Gheorghe Nicolae Maier
Jegyző:
Helyi tanács: Nemzeti Liberális Párt (PNL) 5 mandátum, Szociáldemokrata Párt (PSD) 2 mandátum, Nép Mozgalom Pártja (PMP) 2 mandátum, RMDSZ 2 mandátum (Gábor János Árpád, Polgár István Zsombor)
RMDSZ szervezet
Elnök: Gábor Árpád János. Telefon 0258-883300
Források
Benkő József: Transsilvania specialis: Erdély földje és népe I. Ford. és szerk. Szabó György. Bukarest; Kolozsvár: Kriterion. 1999.
Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének nyolcvanadik évfordulójára Tudományos Könyvkiadó, Bukarest, 1957. Részletek, románra fordítva, a falu honlapján.
Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. http://varga.adatbank.transindex.ro
http://nepszamlalas.adatbank.ro/?pg=etnikai&id=4405