1457-ben Kisfaludot Soprony faluval együtt, mint a Czibak család birtokát említették.
1466-ban a Ravazdiak és Garaiak birtoka volt.
Az 1561. évi adólajstrom pedig Balogh Imre birtokaként említette.
1761-ben a helyén Kisvenda/Kivenda néven puszta.
A 18. században a Maros menti nádasban szórtan álló kevés házában románok éltek. 1766-ban Josef Neumann lippai sótári tiszt telepítette a falut 104 német családdal, főként Trier környékéről, Lotaringiából, Luxemburgból és a Saar-vidékről. A románokat ekkor Kisszentmiklósra és Lippára költöztették.
1782-ben Pigethy (Pikéthy) Mihály vette meg a birtokot a kincstártól. Utóda, Pikéthy István 1824-ben a helység egy részét eladta Rétháti Kövér Antalnak, Manónak és Mártonnak, mely család a helység határának egy részét sokáig birtokolta; a másik része még 1896-ban báró Appel János és neje szül. Asguthi Körtvélyesy Johanna tulajdona volt. Egy rész 1885-ben id. Jäger Gusztáv tulajdonába ment át, mely 1893 óta Kapp Lászlóé és neje Jäger Gertrudé lett.
1848 okt. 21-én Máriássy János honvédőrnagy hada, az aradi őrséghez tartozó dzsidásokat, akik a faluban foglaltak állást, megtámadta, de onnan kiűzni nem tudta. E harc nyomait mutatja az a három ágyúgolyó, melyek közül kettő a templom homlokzatába, egy pedig Dittinger János házának falába van falazva.
1873-ban Ferenc József tesz látogatást a faluban és részt vesz a katolikus istentiszteleten. 1884-ben újból ide látogat a császár.
A község lakosai hitelszövetkezetet, temetkezési egyesületet, tejszövetkezetet és állatbiztosító egyesületet tartanak fenn. Van ezenkívül a községben egy téglagyár, egy gőzmalom, mely Kapp Jánosé.
1945-ben 161 sváb lakosát elhurcolták a Szovjetunióba, akik közül 42-en ott haltak meg. 1960-ban kezdődött meg a svábok kitelepülése Németországba, elhagyott/elkobzott házaikba Máramaros, Bihar, Beszterce-Naszód megyei és moldvai románok, jóval kevesebben magyarok és Bihar meg Szilágy megyei szlovákok költöztek.

A 20. század elején jelentős volt ló- és szarvasmarhatartása, téglagyára is működött. Napjainkban is főleg a mezőgazdaság nyújt helyben munkát, de gyártanak bútort, van vasfeldolgozó műhely, varroda és a határban kőbánya.

Angyalkúton 8 osztályos általános iskola működik. Nemrég még volt magyar tagozat. Egy összevont elemi (I-IV) osztállyal – ez 2010 előtt megszűnt. A magyar gyermekek a Csiky Gergely Főgimnáziumba járnak autóbusszal.
1961-ig az iskola kizárólag német tannyelvű volt. Szlovák nyelvű tagozata 1990 és 1997 között működött.

A községben kultúrotthon és könyvtár működik, ahol a tevékenység román nyelven folyik. Magyar műkedvelő csoportot létrehoztak a 90-es években, de nem volt iránta igazi érdeklődés. A falunapot rendszeresen megszervezik.

Az első katolikus keresztelő a faluban 1768-ban volt, a templomot 1778-ban kezdték el építeni és 1780 avatták fel. A helyi katolikus templom későbarokk stílusban épült. 1813-ban a csanádi püspök, Kőszeghy László járt itt vizitációban, amikor harangot avatnak. A papilakot 1895-ben újjáépítik.

1900-ban 1580 lakosából 1486 volt német, 74 román és 19 magyar anyanyelvű; 1508 római katolikus és 66 ortodox vallású.

A római katolikus plébánia 1768-ban keletkezett és a templom 1780-ban épült. Napjainkban az újaradi plébános (Dirschl Mates) a katolikus lelki gondozó. Helyben csak román nyelvű misét tartanak.

A helyi ortodox parókiát 1946-ban létesítették.

Az angyalkúti református gyülekezet főleg a Szilágyságból ide telepedett munkát keresőkből jött létre. Az 1970-es években kaptak engedélyt vallásuk közösségi gyakorlására, a helyi gyülekezet 1992-ben jött létre. Templomuk alapkövét 1993-ban helyezték el, főleg önkéntes munkával épült, és 2000-ben avatták fel. Harangjuk 2005-ös. A gyülekezet lélekszáma 170 körüli.
Címe: Angyalkút 106 szám. Lelkész Mpofo Kitata Szilvia (elérhetőség: 0720.541808, villámposta annaxeres@yahoo.com)

Van a faluban magyar baptista gyülekezet is. Az első baptisták az 1800-as években jöttek, a helyi gyülekezet 1990 elején jött létre, imaházuk is van. A kisszentpéteri lelkipásztor jár ki a kicsiny gyülekezetbe.

2011-ben a faluban 1561 ortodox, 288 római katolikus, 171 református, 105 pünkösdista és 83 baptista vallású élt.

Római katolikus temploma 1780-ban épült későbarokk stílusban. A templomkertben, az egykori angyalos kút helyén bádog angyalszobor áll kitárt szárnyakkal egy talapzaton.

Két klasszicista kastélya is van a 19. század első feléből: a Kövér-Appel és a Porcia családoké, illetve később mindkettő gróf Porcia Lajos és felesége Fábián Ella tulajdona volt. Az egyikben a községháza működik, a másikban egy gazdasági vállalkozás.

Itt született 1895. november 18-án Josef Zauner német eszperantista, a páneurópai gondolat előharcosa, meghalt 1959-ben Temesváron. Több évig Újpécsen tanított, majd könyvesboltot vezetett Temesváron. Munkái: Der Weg zur Europa-Partei (1931) és Genf oder Europa-Centro (1936) Temesvárt jelentek meg. 1930-37 között újságot adott ki (USHE-Echo). Utolsó munkáit Josef Düa élnéven jelentette meg.

Gróf Porcia Lajos. A magyar történelemben a család nevével először gróf (brugnerai és pratai) Porcia Lajos Ferdinánd (1605–1665) személyében találkozhatunk, aki I. Lipót magyar király és német-római császár nevelője, később kancellárja és első minisztere, a haditanács elnöke volt. Porcia hercege, Porcia, Brugnera, Ortenburg és Mitterburg grófja, számos uradalom birtokosa és az osztrák uralkodóház örökös tagja volt.
Porcia Lajos gróf (1875–1960) katonai pályára készült. A Ludovika Akadémia elvégzése után a honvéd lovasság kötelékébe lépett. A Képzőművészeti Főiskolán mozaik és üvegfestészetet tanult. Művei ornamentikák és figurális kompozíciók, továbbá bizánci s ónémet minták átstilizálása üvegre és mozaikra. A főhatalomváltozás után részben angyalkúti birtokán, részben Aradon élt. Csellista. Tagja az Aradi Filharmóniának. Porcia Lajos huszár főhadnagyként 1897-ben Aradon vette feleségül Fábián Ellát, az Arad megyei főispán lányát. Az aradi Porcia-házat a seprősi és angyalkúti családi birtokokkal együtt 1948-ban államosították. Lajos grófot és családját 1949-ben Dévára deportálták, ahonnan pár év múlva visszakerültek Angyalkútra, de az egykori birtokból akkorra már semmi sem maradt, s a helyiek jóvoltából kegyelemkenyéren éltek. A gróf 84 éves korában, egy nappal felesége halálát követően öngyilkos lett. 2007-ben Porcia Lajos gróf, herceg gyűjteményéből származó műkincsek kerültek árverésre. Nyolc értékes festményből álló kollekció kerül kalapács alá a bukaresti Alis aukciós ház árverésén. A 16–19. századi vásznak mindegyikét műkincs kategóriában tartja számon a vonatkozó jogszabály.

Polgármesteri hivatal: Comuna Fântânele nr. 115. Jud. Arad
Elérhetőség: telefon: 0257-456196, villámposta: primaria.fantanele@yahoo.com, honlap: http://primariafantanele-arad.ro/
Polgármester: Nicolae Dolha (PNL).
Alpolgármester: Daniel Adrian Bondea (PNL).
Jegyző: Luciana Stoi.
Helyi tanács összetétele: Nemzeti Liberális Párt (PNL) 6, Szociáldemokrata Párt (PSD) 4, Pro România Párt 3, RMDSZ 1 (Wild Rozália).
Helyi RMDSZ-szervezet létezik, elnök Wild Rozália.