A szóbeszéd szerint besenyő telep lett volna, Ágya környékén a 13. században még végeláthatatlan tölgyerdőségek, máshol ingoványok terültek el. Létezését a tatárjárás idejére viszik vissza. Az 1241-es tatárjáráskor a Váradról menekülő Rogerius kanonok, a Siralmas ének szerzője az ágyai mocsaras erdőkben talált napokig menedéket. Az ingoványoknak köszönhette az ágyai nép, hogy vajdája vezetésével átvészelte a tatárdúlást olyannyira, hogy az 1332-es pápai tizedjegyzékben saját pappal rendelkező temploma volt („sacerdos de villa Adya”). A Zsigmond korból oklevél említi Ágyát 1388-ban, majd Mátyás idején egy másik 1479-ben. A mohácsi vész után Czibak Imre birtokába került. 1552-ben Biharhoz, 1561-ben Zarándhoz tartozott. Az 1561-es portaösszeírás szerint a váradi püspök birtoka volt. 1590-ben Váradi Kis János, 1650-től a borosjenői vár tartozékai közé sorolták, 1732-ben Raynald modenai herceg kapta, mint elpusztult falut. Valószínű, hogy a 16. században keletkezett újra. A török elfoglalta. Az 1567-es és 1579-es defter szerint 34, illetve 42 családdal hozzá tartozott még Kengyelpuszta. Az adatok virágzó mezőgazdaságra utalnak.
Lakossága akárcsak az egész vidék, valószínűleg a Gyulán tanító Szegedi Kis István térítő munkája révén már 1550 körül kálvinizált. A 17. századból két papja nevét ismerjük: 1631-ben a nyírbátori zsinat Sajókeresztúri Györgyöt; 1654-ben a szatmári zsinat Jenei Györgyöt jelölte Ágyára papnak. A 17. század közepétől Ágya lakossága sokat szenvedett a török fosztogatások miatt, ezért 1645-ben panaszt emeltek a temesvári bégnél. A falu még többet szenvedett a 17. század végén, különösen a jenői vár ostromakor. Népe meg is szalad, ezért 1715-ben még csak 3, 1720-ra már 20 család tért vissza. Ekkor már a kamara birtoka volt, az 1742-ben végzett portaösszeíráskor 39, majd a négy évvel később végzett összeíráskor már 61 család élt itt. 1828-ban 32 jobbágy, 438 házas, 6 házatlan zsellér, 7 szolga és 2 mesterember lakta. (Részletek dr. Kovách Géza: Művelődés- és helytörténeti írások, 2017)
1479-ben Agya’ a váradi káptalan birtoka volt.
1650-től a borosjenői vár tartozékai közé sorolták.
A 18. század végétől József Antal János főherceg kisjenői uradalmának volt része.
1851-ben Fényes Elek Magyarország történeti földrajzában írta a településről: „…van 1400 református lakosa, s anyatemploma. Kiterjed 9309 holdra…lakosai szenet égetnek. Vize a Tőz folyam. Bírja István főherceg volt nádor”.
1895. szeptember 2-án az Ágya környéki erdőben szenvedett végzetes vadászbalesetet László főherceg, József Károly főherceg 20 éves fia.
1921 – a földreform alakalmával a falu jelentős földterületeket kapott, de ennek egy részére román telepeseket hoztak.
Egy alig felismerhető rom is van a helység közelében. Mecset vagy klastrom lehetett. Temető is volt ott, mert több csontvázat ástak ki. Említésre méltó határában az Ördög-árka, alkalmasint római-sánc volt.

A lakosság őseredetileg a Kunság-, Heves-, Békés-, Csongrád- és kiváltképen Biharból származott ide.
1851-ben a falu lakossága 1400 fő volt.
1857-ben 1425 lakos
1869-ben 1554 lakos
1880 összlakos 1514, román 19, magyar 1402
1890 összlakos 1656, román 4, magyar 1651
1900 összlakos 1734, román 38, magyar 1694
1910 összlakos 2082, román 35, magyar 2034. Felekezetek szerint 133 római katolikus, 1845 református, 40 izraelita.
1930 összlakos 1806, román 89, magyar 1707
1966 összlakos 1405, román 152, magyar 1405
1977 összlakos 1193, román 128, magyar 1021
Az utóbbi három népszámlálás adatai:

A 19. századig leginkább földműveléssel, szénégetéssel és famunkával foglalkozott. A fúrást-faragást, kerékgyártó munkát valamikor jól értették. Ágya község határának talaja általában elég jó, kivéve a déli részén fekvő s legelőnek használt területet, mely nagyrészt szikes s hozzá lapos úgy, hogy vizes esztendőben ezért kevésbé használható. A község határa nincs tagosítva. A mezőgazdasági parasztbirtok elaprózott, a nagyobb rész annyira letörpült, hogy tulajdonosa mellékkeresetre van utalva. Van közlegelő, a mi a parasztokra és a legkisebb birtokosokra is előnyös. A községi lakosok azon része, mely erre elég saját földet bír, a váltógazdaságot űzi s ezt szeretik betartani, a lakosok nagyobb része azonban egyszerű parasztgazdaságot folytat és saját csekély gazdálkodását az úgynevezett feles gazdálkodás által igyekeznek pótolni. Gazdasági épületeik elég jók s azok tatarozása és javítására gondot fordítanak. A tanyarendszer nem honos s a gazdálkodás inkább a községben van összpontosítva. A terményeket letakarítás után, kevés kivétellel, azonnal értékesíteni szokták a közeli heti piacokon. Az állattenyésztés erős fejlődést mutat, sajnos azonban, hogy a nemesítésre kellő gond nem fordíttatok. Különben lóból és szarvasmarhából az apró magyar alföldi faj tenyésztetik. Eddig leginkább alföldi magyar és erdélyi magyar-faj volt használatban. Községi közlegelő van. A takarmánytermelésre nagy gond fordíttatik. A méhészet elenyészőleg csekély. Fontos mellékkereset a szén-égetés, a talp, kerék, küllő, palló, híd, épület, kocsi, stb., famunkák készítése s az erdőirtási munkálatok, melyeket a közeli erdőkben igen előnyösen s e mellett kitűnően teljesítenek. Nem ritkán a második-harmadik vármegyébe is elmennek ily munkát végezni, vagy az itt végzettnek gyümölcseit ott érvényesíteni. Famunkálatok tekintetében minden egyes községi lakos egy-egy mester s így e miatt soha, vagy csak nagy ritkán fordulnak iparoshoz. Ezenfelül eljárnak a közeli és távoli uradalmakba napszámba vagy rész-munkára, nőik pedig vagy velük dolgoznak versenyt, vagy az általuk termesztett kenderből igen szép és jó lepedőt, törülközőt, asztalkendői, asztalterítőt, zsák- és ponyvaszöveteket készítenek. (Somogyi Gyula Arad vármegye és Arad sz. kir. város Monographiája Arad 1913)
Létezett a faluban Hangya Szövetkezet, helyi fiók, a tagoknak részvényeik voltak – államosításkor minden odalett.
A kollektivizálási kényszer ezt a falut sem kímélte. 1990 után a helyi téesz az akkori körülmények között igazságosan számolták fel: a ledolgozott évek és a beadott javak alapján kapott mindenki vagyonrészt.
A faluban viszonylag sok vállalkozó van, a cégjegyzékben 46 bejegyzett vállalkozás szerepel. Van közöttük építkezési vállalkozó, villanyszerelés, kereskedelem és vendéglátás, szabóság, szállítás.

2001-2005 között felújították, korszerűsítették az 1862-ben épült iskolaépületet. Az eredetileg 2 tanteremből állt, majd 1959-ben kibővítették, kapta meg a mai formáját. Az óvoda 1973-1974-ben épült, később még egy termet húztak mellé, a közelmúltban azt is korszerűsítették. Az iskola 2006. november 21-én vette fel a falu szülötte, Olosz Lajos költő nevét. 2015-ben az iskola műfüves pályával gazdagodott, A központi parkban, pályázati támogatással, játszószereken szórakozhatnak a gyermekek.
Miközben Arad megyében az elemi iskola szintjén a magyar gyermekeknek kb. 45% választja a magyar iskolát, Ágyán minden magyar gyerek magyar iskolába jár. A faluban nincs román nyelvű oktatás, az itteni román gyermekek a községközpontba járnak.

2011-ben az ágyai Olosz Lajos Általános Iskola a következő osztályokkal működött:
Elemi iskola: I. o. 14, II. o. 16, III. o. 20 tanuló, IV. o. 17 tanuló. Összesen 67 tanuló.
Általános iskola: V. o. 16, VI. o. 16, VII. o. 16, VIII. o. 12 tanuló, összesen 60 tanuló.
2022-ben az ágyai iskola helyzete a következő: a helyi magyar óvodába 26 gyermek jár, az elemi osztályok tanulóinak száma 55, az általános iskolai osztályokba 50 tanuló jár.

Cím: Olosz Lajos Általános Iskola, Ágya (postai irányítószám 317301).
Telefon: 0257-357667. Villámposta: scoalaadea@yahoo.com.
Igazgató: Kiss Anikó.

Szabó Magda Művelődési Ház Ágya.
Az ágyai művelődés házát 1904-ig vezetik vissza. A helyi kultúra háza felvette az ágyai gyökerekkel rendelkező Szabó Magda nevét. A helyi kultúra vezetője és mindenese hosszú évekig Hevesi (Mónár) József orvos volt, aki elődei révén ágyainak tekintette magát. Komoly szerepe volt az ágyai Olosz Lajos Emlékház létrehozatalában, amelynek nemes célja Olosz Lajos életútjának és munkásságának kutatása, valamint a Kossuth-díjas Szabó Magda életművének romániai megismertetése.
Helyi visszatérő, hagyományosnak mondható rendezvény az ágyai néptánctalálkozó (2022-ben szervezték meg a kilencediket. Ennek fő motorja a 2005-ben alakult Tőzike táncegyüttest (több csoportja van) vezető Erdős Márta, az együttes folyamatosan frissül és bővíti műsorát.
A helyi szervezésű programok között megemlítendő a Reffeszt, a reformátusok találkozója. Megünneplik a magyar kultúra napját. Helyi programok szereplője szokott lenni az általános iskola énekkara. Szerveznek hagyományos bálakat.
Vendégprodukciókat is fogadnak: az aradi Kamaraszínház visszatérő vendég, de fellépett itt a szegedi Látványszínház is.

Református egyház
Ágyán az első papról 1332-1337 közötti időkből van híradás, amikori Péter 12 garas dézsmát fizetett. Feljegyezték két 17. században élt papnak a nevét. A középkori református templom romjait a helybéliek eltakarították. A gyülekezet első temploma fából épült, melynek helyébe Dávidházy Mihály lelkipásztor idején, 1730-1740. között, a növekvő létszámú gyülekezet egy lényegesen nagyobb, 400 férőhelyes téglatemplomot épített. Az akkori templomot zsindelytető fedte, festett kazettás mennyezet ékesítette. A templom mennyezetén a híres freskó-kép van/volt. A templom jelenlegi alakját az 1908-as átépítés során nyerte Fogarassy Bálint lelkipásztor (45 évet szolgált Ágyán) szolgálati idején, amikor az épület falait megmagasították, tetőszerkezetét kicserélték és új bútorzattal látták el. Ebben az évben készítette el Wegenstein Lipót és fia a templom ma is jól működő orgonáját., és 1730-ban új templomot építettek a helyére. A falu lelkipásztorait Balta János könyvében olvashatjuk: 1918-tól 1945-ig Fogarassy Bálint volt a lelkipásztor. Utána Csép Gergely szolgálta a gyülekezetet, majd Tar István volt lelkipásztor 1984-ig. Őt Varsányi Rudolf követte 1991-ig. 1992-94. között Szabó Attila lelkipásztor szolgált, 1994 nyarától egymást követték, rövid ideig Felházi, majd 1995 és 1997 között Nagy Mihály lelkipásztor. Egy ideig beszolgált a simonyifalvi evangélikus lelkipásztor, Jakab Béla is. Utána Erdőhegyről szolgált be Kovács Gyula. 2002-től 2020-ig Módi József lelkipásztor, aradi esperes szolgált a faluban. Az elmúlt években presbiterek és gyülekezeti tagok önkéntes munkájával felépült a gyülekezeti ház.
Jelenlegi lelkipásztor Gál Ervin Gyula.
Cím: 317301 Ágya, Fő utca 429. Telefon: 0257.357.629. Villámposta: ervin_1127@yahoo.com.

Baptista gyülekezet Ágya
Dokumentumok az 1894-es évet jelölik meg az ágyai baptista misszió kezdeteként, amikor egy ismeretlen férfi kezdett az evangéliumi üzenetről beszélni. Érdeklődés mutatkozott. Az összejövetelt rendszeressé tették és ezzel Ágyán misszióállomás létesült Búzás László és felesége, Gécsi Mária házánál. A misszióállomásból 20 taggal gyülekezet alakult. A századfordulón 35 hivatalos tagról, gyermekekkel és hozzátartozókkal 45-50 taglétszámú közösségről beszélhetünk. A taglétszám és hallgatók számának növekedése miatt szükségessé vált egy imaház építése. A község fő utcáján vásárolt telekre 1912 tavaszán letették az alapkövet és június 2-án imaház megnyitó ünnepélyt tartottak bemerítéssel egybekötve. 1938 decemberében törvényrendelettel bezárták az imaházakat, amelyeknek a használatát külföldi nyomásra újra engedélyezték 1939 tavaszától. 1942-ben Ion Antonescu bezáratta az összes baptista imaházat. 1944 és 1953 között Vass János; 1953-1963 között Balla Gábor; 1963-tól 1977-ig Varga Lajos lelkipásztorok lelkiismeretesen végezték a szolgálatot. Kiss László lelkipásztor 1977-től kezdte a szolgálatát, ebben az időszakban épült az új imaház, amit 1992-ben avatták fel.
Cím: 317301 Ágya, Főutca 149.
Jelenlegi lelkész: Simon András

Római katolikus közösség
Az idők során a faluba római katolikusok is költöztek, jelenleg mintegy 30-an vannak. Szentmisét a református templomban szoktak tartani.
Beszolgál: Kapor János kisjenői plébános.

Olosz Lajos költő emléktáblája a róla elnevezett iskolában – 2006.
Egy alig felismerhető rom van a helység közelében. Mecset vagy klastrom lehetett. Temető is volt ott, mert több csontvázat ástak ki. Említésre méltó határában az Ördög-árka, alkalmasint római-sánc volt.

Kajtor Ferenc, neurológus, orvos, egyetemi tanár (Ágya, 1919. nov. 5. – 1975. aug. 9. Budapest) 1944-ben szerzett orvosi oklevelet a debreceni egyetemen, közben 1942-43-ban Bécsben a Collegium Hungaricumban is tanult. Letette az ideggyógyászi, majd az elmeorvosi szakvizsgát. 1940-ben gyakornokként kezdte egyetemi oktatói pályafutását, 1978-tól tanársegéd, majd adjunktus, 1962-72 között docens. Az orvostudományok kandidátusa, majd 1977-ben – posztumusz – doktora lett. Nevéhez fűződik a gócos epilepszia korszerű sebészeti kezelésének kidolgozása és a kvantitatív elektromiográfia magyarországi alkalmazásának bevezetése. F. m.: Evipan altatással aktivált görcspotenciálok elemzése halántéklebenyi epilepsziásoknál (Bp. 1956); A kibernetikáról (Az emberi test II. uo., 1962); A fejfájás természete és kezelése (uo., 1968); Néhány emberi ébresztő struktúra barbiturát érzékenysége és hierarchikus szervezettsége (uo., 1968)

Olosz Lajos költő, ügyvéd (Ágya, 1891. aug. 23. – 1977. ápr. 26. Marosvásárhely). Olosz Egon apja. Édesapja Ágyán volt jegyző, Olosz Lajos itt végezte elemi iskoláit. A gimnáziumot Nagykörösön és Szegeden járta, Kolozsváron szerzett jogi doktorátust a Ferenc József Tudományegyetemen (1917). Ügyvédi vizsgáját 1922-ben tette le Kolozsvárt, azt követően ügyvédi gyakorlatot folytatott Kisjenőn. Kezdettől fogva bekapcsolódott az akkor induló erdélyi magyar irodalmi életbe, megalakulásától kezdve tagja volt a Helikon íróközösségnek. Akkor jelent meg két első verseskötete. Az ő kisjenői házában alakult meg az Erdélyi Magyar Írói Rend (EMIR). Tagja volt az erdőhegyi református presbitériumnak, több éven keresztül a Királyhágómelléki Református Püspökség főgondnoka volt. A harmincas években visszavonult, csak a bécsi döntést követő időszakban kapcsolódott be ismét az irodalmi vérkeringésbe. 1943-44-ben az Aradon megjelent Havi Szemle szerkesztője volt. A háború befejezése után internálták. A kommunista hatalomátvételt követően teljesen visszavonult az irodalmi és közéletből. Az 1960-as években barátai biztatására kezdett újra írni, akkor adták ki három újabb kötetét. A zerindi irodalmi kör és az ágyai általános iskola viseli nevét. Zerinden felavatták mellszobrát, Vitroel Emil aradi szobrászművész alkotását.
Művei: Gladiátorharc (versek K-vár 1923); Égő csolnakon (versek, uo., 1926); Barlanghomály (versek, uo. 1931); Versek (Buk. 1968); O. L. legszebb versei (uo., 1971); Hattyúének (versek 1968-1971, uo.1972); Szeplőtelen oltár (O.L. istenes versei, Arad, 1997), Percek közt virágok. 200 „miniatűr remeklés”, Nagyvárad, 2004

Csép Sándor televízió-szerkesztő, riporter (Arad, 1938. máj. 1. – 2013. jan. 16., Kolozsvár) Noha Aradon született, apja, Csép Gergely Ágyán volt lelkipásztor, ezért a gyermekkorát ott töltötte, ágyainak vallotta magát. Aradon a vegyes líceumban érettségizett. Előbb Kolozsvárt a Protestáns Teológiai Intézetben (1962), majd a Babeş-Bolyai Tudományegyetem filozófia szakán szerzett diplomát (1968). Az egyetem elvégzésétől a médiában dolgozott: a kolozsvári rádió szerkesztője, majd a Román Televízió bukaresti magyar szerkesztőségének volt munkatársa 1983-ig. Kétévi kihagyást követően a kolozsvári Korunk szerkesztője, 1990-től a Kolozsvári TV főszerkesztője lett. Két nagy visszhangot kiváltott sorozatot készített Egyetlenem (1975, 1979, 1992) és Rhapsodia Demographica (1996) címmel. Dávid Gyulával és Mikó Imrével közösen készített dokumentumfilmet Petőfi erdélyi útjáról, egy tévéfilmjében pedig a kolozsvári Hóstátot örökítette meg. Társadalomrajzi riportot közölt az Utunk, Új Élet, Igazság, Vörös Zászló hasábjain. Több jelentős tanulmánya jelent meg a Korunkban. Színművei közül a Mi, Bethlen Gábor című drámájának 1982-ben volt az ősbemutatója a kolozsvári színházban, míg a Ne félj önmagadtól, avagy Mátyás a vérpadon című drámáját 1996-ban a Kolozsvári Magyar Operában mutatták be. Vezető tisztségeket töltött be a MÚRE-ben, 1999-től elnöke volt az egyesületnek. 2004-ben az Irodalmi Jelen Könyvek kiadásában Aradon jelent meg Két dráma című kötete. A Magyar Újságírók Szövetsége 2006-ban Aranytoll-díjjal tüntette ki.

Molnár Kálmán lelkipásztor, esperes (Ágya, 1939. júl.18.) Elemi iskoláit szülőfalujában, a középiskolát Aradon a Magyar Vegyes Líceumban végezte. A Kolozsvári Protestáns Teológián szerzett református lelkipásztori oklevelet. 1960-tól a Szilágyság több településén volt segédlelkész, majd 1966-tól lelkipásztor Sülelmeden, Szamosardón, végül Szilágycsehen. Kezdeményezte a szilágycsehi műemléktemplom (1516) felújítását, ugyanott híveivel az egész település által használt gyülekezeti házat épített. Tevékenységéért az Egyházkerületi Közgyűlés Pro Ecclessia-díjjal tüntette ki. Írásai a Szilágyság és a Harangszó c. lapokban jelentek meg. A Zilahi Szilágy Társaság és az Erdélyi Szépmíves Céh alapító tagja.
Hevesi József dr., családorvos, író (1948. máj. 5. Arad – 2015. nov.16., Arad) Elemi iskoláit Ágyán kezdte, a marosvásárhelyi orvostanhallgatóként egy írással Korunk-díjat nyert. Az egyetem elvégzését követően körzeti orvosként dolgozott Moldvában, közben Hevesi Mónár József írói néven elnyerte az RTV honismereti díját. Körzeti orvosi praxisa mellett folyamatosan írt. Miután sikerül hazatelepülnie, feketegyarmati, nagyzerindi, simonyifalvi és ágyai körzeti orvosként tevékenykedett. A közéletből is komolyan kivette a részét. A Simonyi Társaság elnöki minőségében nagy része volt abban, hogy Simonyifalván több alkalommal megszervezték a Regionális Simonyi Napokat. Ugyanott létrehozták a Simonyiak Házát, Simonyi Imre, a költő, valamint Simonyi József óbester, falualapító tiszteletére. Írásait az Aeskulap, Gînduri Studenţeşti, Athenaeum, Thália főiskolás lapok, a Fellegvár, Jövendő ifjúsági mellékletek közölte, versekkel a Művelődés, Igaz Szó, Ifjúmunkás hasábjain, jegyzeteivel, népgyógyászati tanulmánnyal A Hétben jelentkezett. Tagja volt a Szabó Magda Társaságnak és a Habsburg László Páneurópai Társaságnak. 2007-ben Magánúton címmel a Regionális Simonyi Társaság kiadásában interjú-kötete, 2014-ben Tegnapi üzenet címmel, az Irodalmi Jelen kiadó gondozásában jelent meg régebbi írásainak gyűjteménye. Ágyán van eltemetve.

Szabó Magda édesapja, Szabó Elek Ágya utolsó földesura volt. Szabó Magda (Debrecen, 1917. október 5. – Kerepes, 2007. november 19.) Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas Corvin-lánccal kitüntetett író, költő, műfordító. 1998-tól haláláig a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Érettségi vizsgáját 1935-ben tette le szülővárosában, 1940-ben a debreceni egyetemen szerzett latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. Ugyanebben az évben kezdett el tanítani is: két évig szülővárosában, majd 1942-től 1945-ig Hódmezővásárhelyen a Református Leánygimnáziumban dolgozott. 1945-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa 1949-ben történt elbocsátásáig. Ebben az évben visszavonták tőle a már odaítélt Baumgarten-díjat. 1947-ben házasságot kötött Szobotka Tibor (1913–1982) íróval. (Emlékeit Megmaradt Szobotkának című könyvében írta meg.) Ebben az időszakban írta meg első versesköteteit Bárány, illetve Vissza az emberig címmel. A háború után az élet újrakezdésének erkölcsi konfliktusait fogalmazta meg. 1949-től a kényszerű hallgatás időszaka következett. 1958-ig nem publikálhatott, ebben az időszakban alkotott műveit csak később adták ki. Ekkortól kezdett áttérni a regényírásra. Az 1958-as Freskó és az 1959-ben megjelent Az őz című regényei hozták meg számára a szélesebb körű ismertséget. 1959-től szabadfoglalkozású író. Lélekábrázoló regényeiben: a Pilátus (1963), A Danaida, a nőalakok emberi kapcsolatait, belső világát elemzi. Önéletrajzi ihletésű munkái az Ókút (1970), valamint a Régimódi történet (1971), melyekből hiteles képet kapunk a korabeli Debrecen múltjáról és mindennapjairól is. Történelmi színdarabjai közül a Kiálts, város! (1971) szintén Debrecen múltját jeleníti meg. A szemlélők (1973) vallomás a hazaszeretetről, az együvé tartozásról. Sokoldalú művész. Költő, műfordító, regény- és drámaíró, jelentős tanulmányok, esszékötetek szerzője. Elbeszélőművészetével a lélektani regény nagy hagyományait folytatja és újítja meg. Művei középpontjában legtöbbször értelmiségi nők állnak. Szabó Magda a legtöbbet fordított magyar író.

Polgármesteri hivatal: Sintea Mare/Nagyszintye
Cím: Sintea Mare, Str. Principală nr. 228. Telefon: 0257/357101. Honlap: www.sintea-mare.ro
Polgármester: Ciprian Ban (PNL)
Alpolgármester: Troiák Ioan (PNL)
Jegyző: Marius Frătean
Helyi Tanács: Nemzeti Liberális Párt (PNL) 5 tanácsos, Szociáldemokrata Párt (PSD) 3, RMDSZ 3 (Duka Julianna, Erdős Bálint, Curec Rita), Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) 1, Népi Mozgalom Pártja (PMP) 1. A PNL listáján szerepel: Troiák Ioan és Gali Jutka, a PSD listáján szerepel: Nagy Tibor.
Helyi RMDSZ-szervezete, elnök: Duka Julianna.

Pro Ágya Egyesület, elnök Hadi Erzsébet.

Az Ágya melletti erdőt a NATURA 2000 természetvédelmi szövetség védetté nyilvánította – faállománya és vadállománya okán.
Látnivalók: Olosz Lajos Emlékház. Ágyai református templom.