E kis népességű falu Árpád-kori műemléktemplomáról ismert.
Közvetlenül a Kraszna somlyócsehi áttörése után következő völgytágulatban, melyet délről a Magura Ősi sziklatömbje, északról pedig a meredeken leszakadó Sutak-hegy határol, települt a vidék egyik legősibb falva, Somlyóújlak. Somlyóújlak a Nagykároly, illetve Szatmárnémeti felé vezető út mentén, Szilágysomlyótól 13 km-re, a Kraszna bal partján fekvő kisközség. Határában torkollik a Krasznába Kerestelek irányából érkező és az oklevelekben már a 13. században említett Vidonya-patak.
TÉRKÉP FELTÖLTÉSE FOLYAMATBAN…
A falu neve – Újlak – az új melléknév és az udvarház, lakóhely, otthon jelentésű főnév összetétele. Az Újlak, Széplak helynevek országszerte főnemesi udvarházat jelentenek a 11-12. században, tehát a falu ősi honfoglalásként szerzett birtok, bizonyára egyik legkorábbi alapítású települése a Kraszna mentének.
Somlyóújlakot egy 1259. június 10-én kelt királyi oklevél említi először. Petri Mór szerint 1281 táján Újlakot Meggyesi Miklós a Sudak családnak adományozza. Későbbi elnevezése (Sutakújlak) e birtokos családtól ered.
A 14. század végétől kezdve már bővült névalakokkal találkozunk: Sudakwylak (1388), Suthakfal-va (1444), Swthakwylak (1476), Sutakújlak (1493). A Somlyóújlak elnevezés az egyház tulajdonában levő ónkannán fordul elő: Somlio Vjlak.
A tiszántúli egyházkerület jegyzőkönyvében az 1673. szeptember 30-án tartott diószegi közzsinat részvevői között így tűnik fel az újlaki lelkipásztor: Paulus Vaczi Somlyó Ujlakinum. Az előtagjában szereplő Somlyó a Szilágysomlyóval való közeli szomszédságra utal, később lassan kiszorított minden más alakot.
A vidék kiváló természeti adottságait – a Magura védelmet nyújtó erdőségei, a völgy nádasai, a vizek és lápok gazdag állatvilága – felismerték az ideérkező honfoglalók, és megtelepedésre alkalmasnak találták.
A falu nem a Kraszna árvizektől veszélyeztetett völgysíkján, hanem a Templom-domb, valamint a Kis- és Belső-mező oldalán települt. A faluhoz tartozik a Kraszna jobb partján, a vasútállomással szemben épült, 10-11 házból álló Ellefalu is.
Valamikor a Somlyóaljának is nevezett völgytágulat, a Sutak-hegy közelében feküdt Szoros (1448: Zoros) nevű, néhány portából álló birtok, melyet korábban Suták István, később a Báthoryak bírtak. 1703 óta puszta és csak a jelen század elején népesült be újra. Ma Hídvéghez tartozik, néhány házból áll, románok lakják.
A tatárjárást követően a falu a Csolt-Watha nemzetség részbirtokaként a somlyói uradalomhoz tartozott. 1258-ban a Wathák e részbirtokukat a Rátót nembeli Roland nádornak és a Pók nembeli Móricnak, a Dunántúlon is birtokos királyi udvarbírónak, a későbbi tárnokmesternek adták el.
A falu birtoklástörténetében fontos időpont 1351, amikor Báthory Lászlóné, a Pók nembeli Meggyesi Anna leánynegyed fejében kapta a Somlyóhoz tartozó Újlak birtokot, a Kraszna melletti Somlyóvárat és a hozzá tartozó öt falut (Hídvég, Győrtelek, Somlyócsehi, Szécs, Badacsony).
A 15. század folyamán Újlak a Suták István és Suták János birtoka, majd 1486-ban Mátyás király Bélteki Drágffy Bertalannak adományozta, de úgy látszik, nem sokáig birtokolta, mert 1487-tól újra a Báthory, majd a Bánffy család tulajdona. 1755-tól Sutakújlakon Gencsi Zsigmondot és Gencsi Erzsébetet illető javakat írtak össze.
Az 1725-ös összeírásból tudjuk, hogy a falut jobbágyok (14 család) és zsellérek (11 család) lakják. Összlakossága ekkor 143 fő. A falu egyéb jobbágyszolgáltatásai közé tartozott a só szállítása Désaknáról Somlyóra.
A történelem viharait többször átélt Somlyóújlak a Kraszna mente kis népességű falvai közé tartozik. Az 1553-as tizedjegyzék szerint Sutakújlakon volt 5 adófizető egész jobbágyporta, adót nem fizető: bíró 1, szegény 10, servitor 4. Ebből következően népessége ekkor mintegy 45-50 fő lehetett.
Az osztrák idők kezdetén Lompérttal együtt a lakatlan falvak között említik. Jelenlegi lakosságának alaprétege a 18. század folyamán visszaköltözött néhány jobbágy családból és főleg a bevándorolt idegen elemekből formálódott. Újratelepülése gyors ütemben történhetett, mert 1725-ben lakossága már megközelíti a 150 főt. Ettől az időtől kezdve népessége fokozatosan gyarapodik, a szabadságharc táján már eléri a 470 főt.
Gyorsabb lakosságnövekedést a múlt század utolsó és a jelen század első évtizedeiben tapasztalunk: 1890-ben 548; 1910-ben 680; 1930-ban 700 fő. Az 1992. évi népszámláláskor a faluban 516 lélek élt, ennek közel 83%-a magyar anyanyelvű, 17%-a pedig görögkeleti vallású román.
http://szilagysag.eloerdely.ro/telepulesek/somlyoujlak
Major Miklós: Somylóújlak, 464-468. old., in.: Szilágysági magyarok, Kriterion, 1999.
| Népesség | 442 fő (2011. okt. 31.) |
| Magyar lakosság | 378 |
Somlyóújlak Árpád-kori templomának és egyházának történetéről forrásadatok hiányában alig tudunk valamit.
A templom építése egy igen régi, kultikus helyen, a Sutak-hegynek egy délre kiugró, a környezetet uraló és a völgyet innen könnyen szemmel tartható hegyfokán, a mai Templom-dombon kezdődött el.
Lévén a Wathák birtoka, a vidék igen gyér lakossága még sokáig őrizhette a pogány hitet. Némelyek szerint a templomot a régi hit védelmében 1045-ben kitört Watha-féle pogánylázadás leveretése emlékére építették.
A templom jóval a tatárjárás után épült, építtetője a már említett, Dunántúlon is birtokos Móric lehetett. Ez annál inkább valószínű, mert a templom sok tekintetben határozott rokonságot mutat a dunántúli falusi templomokkal (Őriszentpéter, Kallósd, Szigliget), melyeket szintén Móric építtetett. Entz Géza szerint a templom építése Móric újlaki birtokán 1258 után kezdődhetett el.
A templomhoz rendház is tartozott. Valószínű, hogy az Újlak és Kerestelek között fekvő gerlai kolostorról lehet szó, amely 1388-ban még állott. A kolostor létét bizonyítja a falu határában fennmaradt Tó-domb helynév az egykori halastó helyén.
A templom toronnyal épült, melynek alaprajza négyzetes. A második szinttől viszont nyolcszögbe megy át, a harmonikus átmenetet a négy sarkán elhelyezett félbevágott gúlák biztosítják, amelyek csúcsán kőkeresztek álltak. Ez a felépítés már a gótika kezdetét jelenti.
Az alsóbb szinten négy félköríves, román kori fejezetű oszlopokkal osztott ikerablakot találunk. A hajó belsejének két hosszanti oldalán folyosó vonul végig. Innen félköríves ablakok nyílnak a templomtérbe, melyeket olyan szögben helyeztek el, hogy a napsugarak egész nap besüssenek a hajóba. A két, jelenleg különálló folyosó valamikor egységes egészet alkotott, eredetileg az egész hajót megkerülte. A szentély lebontásakor ez az egység megszakadt.
Bizonytalan a falfolyosók eredeti rendeltetése. Egyesek szerint arra szolgált, hogy valamennyire megnövelje az amúgy is szűk templom befogadóképességét. Mások szerint ez a kialakítás kapcsolatba hozható a feltételezett építtetővel, Móric királyi udvarbíróval is, akinek magas rangja megkívánta egy külön hely kialakítását.
Közel fél évezred telik el anélkül, hogy a falu templomáról és egyházáról valamit is megtudhatnánk. A 18. század közepétől kezdve szaporodnak a templomra vonatkozó adatok. 1750 után igen változatosan alakul a templom története.
1751-ben kezdődött a templom általános javítása, de a munkálatok közben keletkezett tűz miatt a renoválás csak 1754-ben fejeződött be. Az égést és a templomújítás körülményeit a templom mennyezetén található tükörírásos feljegyzés örökítette meg: 1754. jul. 5.: Istenhez való buzgó / ságából a S. újlaki ref / ekla elsőben, építtették az magok köl / cségekból de tűz által elpusztulván / ismét 2cor építtette meg a szen / tek alamizsnájokból ez Istennek / sz. házat T: Ver(es) Ferencz ú / ram preadicator / ságában.
1775-ben épült meg a szószék a koronával együtt, valamint a karzat. Valószínű, ekkor készítette el a templom kazettás mennyezetét valamelyik környékbeli asztalosmester. A déli kapu elé épített előcsarnok gótikus toldaléképítmény és a hajó szentélyvégződése is újabb keletű hozzáépítés. A művészettörténeti szempontból értéktelen harangláb 1832-ben épült kőalapon.
Az egyházközségnek két harangja van, a nagyobbik 1930-ban készült Kudzsiron Klein Oszkár harangöntő műhelyében, a kisebbik felső részén cirádás indafonatok között felirat fut körbe: A Suta Újlaki reformata. sz. ekklesia öntetté anno 1792, alsó peremén pedig a harangöntő mester neve olvasható: Fuditme Georgius Lazar.
Építésének idejéről, építtetőjéről szinte semmit sem őrzött meg a szájhagyomány. Nem csoda, hiszen a falu eredeti lakossága a 18. század elején teljesen kicserélődött. Nem tudjuk, melyik szent tiszteletére épült, és mi indokolja különleges falfolyosós kiképzését.
1 szállás található Somlyóújlak közelében, a teljes régióban pedig összesen 41 szállást lehet ingyenesen lefoglalni. A környéken 41 vendégház biztosít elszállásolást, 30 közülük előleg nélkül foglalható, 36 szálláshelyen van étkezési lehetőség (reggeli, ebéd, vacsora, félpanzió, teljes ellátás vagy all inclusive), 2 szálláshely rendelkezik medencével. Somlyóújlak szállásai a térképen is megtekinthetők. 618 vendég átlagosan 95%-osra értékelte Somlyóújlak szállásait a Travelminiten. A szállások árai 26 lej és 100 lej között változnak.