Szilágynagyfalu ősi magyar, Árpád-kori település. Első írásos említése a Váradi Regestrumban, az időrendbe szedett tüzesvaspróba-lajstromban található „villa NOG” bejegyzéssel 1213-ban.Mint királyi birtokot 1249-ben IV. Béla a Geregye nembeli Pál országbírónak adta érdemeiért. Krasznavár elpusztulása, 1241 után a tele­pülés a Valkóvár körül kialakult váruradalom szerves része a 14. század közepéig. A domínium nagy része ekkor Dancs mester, Kraszna megye főispánja kezébe jutott Valkóvárral és Szilágyzovánnyal együtt.Később, 1372-ben Gönyüi Jánoskirályi ajtónállómesteré, végül ennek leánya, Anna, Losonci Dénes felesége révén a Losonci Bánffy családhoz került. Így lesz több évszázadon át a Réz-, illetve a Meszes-hegység közét is magába foglaló óriási Bánffy-birtok uradalmi központja.A középkor folyamán több alkalommal a megyeszékhely szerepét is betöltötte, Kraszna vármegye gyakran tartotta itt gyűléseit. Bir­tokosa voltak még a Széchy, a Marton, a Nagyfalusi és a Komjátszegi család. A Bánffyak nevéhez fűződik a pálos kolostor megalapítása 1413-ban és a plébániatemplom megépítése. 1470 körül Nagyfalu országos sokadalmak tartására kapott jogot, ezt követően mezővárossá fejlődik, országos hírű állatvásárokkal.Nagyvárad 1660. évi eleste után a török hódoltság peremterületéhez tartozik. A folytonos háborús dúlások – kuruc-labanc összecsapások, tatár betörés, rácdúlás, pestis -, valamint a császáriak súlyos adóterhei következtében a falu elnéptelenedik, telkeinek fele lakatlanná válik.A 19. század második felében már érezhetők a polgárosodás jelei, igazi gazdasági fellendülését a vasút megépítése hozta el. Alapvető ágazata azonban továbbra is a mezőgazdaság – a gabona- és a gyümölcs­termesztés – mellett a belterjesebb állattenyésztés – szarvasmarha, juh és sertés tenyésztése – volt.Az ipari fejlődés fontos elemei a 20. század első évtizedeiben jelentek meg, amikor a néhány üzemet – fafeldolgozó, tégla- és cserépgyár, szeszfőzde – hoznak létre.

Szilágynagyfalu a legnépesebb falusi települése a Szilágyságnak, Sármaság és Kraszna után. A falu ma a közel hatezer főt kitevő településcsoport (Nagyfalu, Bagos, Borzas,Bürgezd) közigazgatási központja. A 2011-es népszámlálási adatok szerint Szilágynagyfalunak 3.600 lakosa van, ennek 69,28%-a magyar, 16,56%-a roma és 12,28%-a román anyanyelvű.A lakosság 1, 36%-ának etnikai hovatartozása ismeretlen.

A „Szilágynagyfalusi Petri Mór Általános Iskola” (I-VIII. osztály) magyar elemi általános iskola (címe: Petőfi Sándor utca, 16.), amelynek igazgatója Nagy Csaba, aligazgatója Major Gyöngyi.

Reformátusok, baptisták, római és görög-katolikusok, stb. lakják egyszerre. Többségben a reformátusok vannak (6o,36%), majd a baptisták (14,25%), őket követik az ortodoxok (12,14%), az evangélisták (6,11%), majd az adventisták (2,5%)és végül arómai-katolikusok. A lakosság 1,36%-ának vallási hovatartozása ismeretlen. A községben négy vallás temploma található meg:

• református templom: műemlékké nyilvánítása a millennium tájékán az épület alaprajzi, szerkezeti és formai vizsgálata alapján történt és annak építési idejét az 1450-1480 közötti időszakra helyezték. Késő gót stílusú temploma földesúri alapításának köszönheti keletkezését a XV. század második felében, melyet  a Losonczi Bánffy család építtetett a Piac téren. Ezt a római katolikus templomot vették át a Szilágyságot is meghódító reformáció után a helybeli reformátusok.Ma már műemlék templom, öt renoválás után is megőrizte a késő gótika stílus jegyeit.Említésre méltó, hogy híres személyiségek is megfordultak a faluban, mint I. Rákóczi György 1644-ben, Thököly Imre 1678-ban. 1859-es tűzvészben a torony, toronyóra, orgona, a templom két harangja és a templombelső berendezése elpusztult, a tűz martaléka lett. Ebben az évben Kolozsváron 450 kilogramos nagyharangot öntettek a megolvadt harang helyett. 1867-ben nyerte el mai alakját.Az utolsó renoválás a templomon 1995-ben történt, a hívek segítségével. A templombelső méretei: a hajó 10×20 m-es, a szentély 11×11 méteres. A nagyfalusi anyaszentegyház a Szilágysomlyói Egyházmegyéhez tartozik. Templomkertje bekerített, ápolt virágos zöld övezet.
• baptista imaház: a baptizmus terjeszkedése a Szilágyságban Kornya Mihály nevéhez fűződik. Kornya Mihály bihari missziós tevékenységét az 1890-es években teszi át Szilágy nyugati részére, így a Berettyó-felvidékre is. Munkássága során gyülekezetek jönnek létre mindjárt a századfordulón Kémerben, Ippen, Lecsméren, később Nagyfaluban is.Szilágynagyfaluban a baptizálás kezdetét a 20. század legelejére tehetjük. Alapítótagnak pedig a későbbi prédikátort, Szabó Lászlót tekintjük. Prédikátorsága idején, 1912-ben már 75-80 tagot tartanak nyilván. A hívők gyors gyarapodása szükségessé tette egy tágas imaház felépítését. 1912-ben Molnár Gyula építész tervei alapján épül meg a ma is álló imaház a Piactéren.1933-ban szakadás történt a nagyfalusi baptista gyülekezet soraiban. Kabai Sándor és Kabai Ferenc kiválásával megalakult az ún. kabaisták gyülekezete. Napjainkban Szabad Keresztény Gyülekezet elnevezés alatt szerepel, mintegy 240 taggal. Imaházuk az 1989-es fordulat után épült a Víz utcában.
• katólikus templom: a római katolikusok olasz körtemplomra emlékeztető temploma Jézus szíve tiszteletére épült 1938-ban
• görögkeleti imaház: Szilágynagyfaluban jelentős számú görögkeleti is él, immár több mint 250 éve. Ők a falu déli részén telepedtek le. Templomuk és temetkezési helyük is ott volt (van). Első templomuk fatemplom volt, melyet minden bizonnyal közvetlenül letelepedésük után, a 18. század második felében emeltek. Jelenlegi kőtemplomuk, mely a falu központjában áll, a II. világháború után épült.

Elérhetőségek:

Református lelkész: Lukács József, helyben, 0740879455

Katolikus pap: nincs

Más: baptista

• Bánffy-Kastély: a falu központi részén, a Nagyhídon átkelve a Bánffy család uradalmi épületeit pillanthatjuk meg, köztük elsőnek a Berettyó bal partján álló Bánffy Albert-féle emeletes kastélyt. A XIV.században kerültek falunkba Erdély legtehetősebb családjának egyike: a Bánffy család. Letelepedésüket követően a falu központjában kastélyt és körülötte gazdasági udvart építenek ki , melyekről 1417-ből származnak az első fennmaradt irásos adatok. A kastély helyén a középkor folyamán állott a Bánffy Zsigmond által épített reneszánsz stílusú udvarház. Ennek anyagából, valamint a pálos- kolostor köveiből épült az emeletes klaszicista-barokk stílusú kastély.A négy sarokbástyával ellátott kastélyban, délről kapu vezet be. A kastély körül teleptették az uradalom gazdasági épületeit. A kastély mögött angolkert mintájára kastélyparkot létesítettek a 18. század végén. Az emeletes kastély (ma a református egyház tulajdona) szomszédságában épült a Bánffyak födszintes-árkádos udvarháza a gazdasági épületekkel. Valamennyi épület magán viseli a barokk jellegzetes stílusjegyeit.Védelmi célokból a védőfalak körül vízárkot is ástak, ennek nyomai még ma is felfedezhetőek. 1936-ban a kastélyt Bánffy Albert a helybeli református templomnak adja el. Ettől kezdve kultúrház, mozi működött, a falu fiatalsága számára közkedvelt hellyé vált. A II. Világháború után szülőotthon, orvosi lakás és szellemi fogyatékos gyerekek iskolája kapott benne helyet.A régi nagy udvar része volt még a Bánffy kúria is, amely barokk és klasszicista elemeket őriz és a XIX. század második felében épült.
• Templomok (4 db)
• Arany János emlékszobor
• Kurgánok:ezeket a történelemtudomány szláv-avar temetkezési halmokként ismer, amelyek azt bizonyítják, hogy egykor itt szláv-avar népesség élt békésen egymás mellett.A legnagyobb halom (kurgán) a Nagyhalom, átmérője 38, magassága pedig 6,6 méter. A két kultúra az együttélés folyamán erősen összefonódott. A Kurganok szó, a halotthamvasztó helyek török elnevezése. Talán nem véletlen, hogy a szájhagyomány szerint a halmok alatt törökök nyugszanak és a halmokat sapkájukban hordták össze. A sírkamrát tölgyfagerendákból készítették, amelyet homokkal, apró kaviccsal és forgáccsal kevert földdel vastagon beborítottak.A XX. században még csaknem félszáz halom létezett, azonban a kihangsúlyozott mezőgazdaság miatt nagy részük elpusztult, néhányuk anyagát a helybéliek hordták szét.
• Udvarházak: a falu Bagos felöli oldalán a Simló Ferenc-féle udvarház, és a Bulyovszki-féle udvarház (épült a 18. század végén.) A szájhagyomány úgy tartja, hogy itt volt Toldi Miklós szülőháza és a közelben a nádas, ahol a farkasokkal viaskodott. Ma a Bagos felé vezető út viseli a nevét.
• Szentháromság-Hegye: Somlyó felé haladva, a falutól 2 km-re egy bekötőúton juthatunk el a vidék egyik legújabb látványosságához, a Szentháromság hegyére. A jól karbantartott  kavicsozott út az erdő alatt halad a Kócé völgyében. A hegyet több irányból is megközelíthetjük.A hegyet a környékbeliek Szóvár-hegyként ismerik, és elsősorban szőlőtermesztésre használják. A Szóvár-hegy legmagasabb pontja 315 méter magas. Ennek a magasságnak a közelében található a Millennium évében (2000) felállított szakrális kereszt, melyet Bara M. Éva állíttatott.A kereszt több oldalról megközelíthető, két oldalról kis utak vannak kialakítva, ahol táblák jelzik Krisztus keresztútjának állomásait. A kereszt mellett kis kápolna is rendelkezésre áll a látogatók számára. A kápolna 2005-ben teljesen új megjelenést kapott, amely így még látványosabbá, értékesebbé vált. Ma a szépen kialakított szakrális hely a környékbeliek zarándokhelye lett. A zarándokhelyet elsősorban a római katolikus vallásúak látogatják, de igen jelentős a más vallásúak számára is (református, ortodox), akik ugyanúgy lelki nyugalmat kaphatnak itt. A hegy tetejéről gyönyörű kilátás nyílik az egész vidékre, az egész Berettyó-felvidék megfigyelhető.

2. Kultúra

Helyi rendezvények: Arany János Napok, Falunapok, Farsangi előadások, Báró Bánffy György Kulturális Társulat – évente megszervezett György-napi rendezvénye, Holokauszt napok.

A községben van könyvtár, amelyet még 1953-ben alapítottak Kovács Mária és Fazakas Berta vezetésével (ők 3010 kötettel kezdtek). A kultúrotthon igazgatója 1990-tőlSomogyi Vengli Judit – egyébként az ő vezetésével működik a Vadrózsák Néptánccsoport is.

Testvértelepülések:Vámospércs, Tiszanagyfalu, Tuzsér, Csíkszentdomokos, Herencsény, Peder (SK)

1952-benitt születettSzabóÁrpádföldrajzi és honismeretiszakíró, illetve SchlettIstván budapesti politológusprofesszor.

A polgármesteri hivatalcíme:  BáróBánffy János út 12, Szilágynagyfalu, 457262,Szilágy megye, Románia.

E-mail: primarianusfalau@yahoo.com, Web: www.nusfalau.ro

1. Pártok: RMDSZ,PCM, PSD, PNL, ACDR
2. Polgármester: RaduMate
3. Alpolgármester: Torkos Csaba
4. Jegyző-titkár: Maria-ElisabetaRad
5. Képviselői testület: helyi tanács, 13 fő – RMDSZ 6 mandátum(Fórizs László, Bernát Elena, Somogyi Bálint, Fóris Csaba, Maier Elemér, Kincses Csaba), MPP 3 (Ősz András, Varga Mihály, Torkos Csaba), PSD 2, PNL 1 (Imre Simona), ACDR 1 (Kállai Viktor) mandátum

Báró Bánffy György Kulturális Egyesület

Elérhetőség: Szilágynagyfalu

Cél, tevékenység: Művelődés, szabadidős tevékenység, nevelés, kultúra képviselete.

Kapcsolattartó: László Zoltán, elnök

Szilágynagyfalusi Ifjúsági Tanács

Alapítás éve: – nem bejegyzett

Elérhetőség: Szilágynagyfalu

Cél, tevékenység: Művelődés, szabadidős tevékenység, nevelés, kultúra képviselete.

Kapcsolattartó: Szabó István, elnök

Vadrózsák NéptáncegyüttesSzilágynagyfalu

Alapítás éve: 2007 – nem bejegyzett

Elérhetőség: 457260 – Szilágynagyfalu,Petőfi Sán­dor utca 44.

Cél, tevékenység: a helyi kultúra képviselete és fellendítése, néptánc-oktatás.

Kapcsolattartó: Vengli Judit, elnök

Emellett a faluban működik az: Árvalányhaj Hagyományőrző Csoport, a Csengettyűsök, a Református Egyházközség Énekkara, Kéknefelejcs Multikulturális Társaság – LS THALIA, Tulipán Férfi Dalcsoport, illetve a Szilágynagyfalui Baptista Zenekar.

nincs adat

Tab Content

Forrás:

www.welcometoromania.ro

www.mek.oszk.hu

www.szilagysag.eloerdely.ro

www.lexikon.adatbank.ro

www.transindex.ro

www.booking.com