Kraszna egyik legszebb fekvésű, dicső történelmi múltat idéző, urbanizálódó nagyközsége Szilágynak. Területén, az ősi Krasznavár körül létesült a Szent István-i magyar állam egyik legkorábbi alapítású megyéje, Kraszna vármegye.
Mint helynévvel legkorábban 1090 körül találkozunk, Kraszon civitas név alatt, majd 1164-ben említik János krasznai ispánt. A Váradi Regestrumban mint Karaszna megye szerepel 1213-ban. 1249-ben, mint Kraszna megyében fekvő föl¬det említik Zoványt, Nagyfalut és Valkót. Az 1257. évi határleírásban Somlyó mint Kraszna megyei helység fordul elő. Ugyanebben a határleírásban említik a Kraszna folyót és Krasznavárt. A 14. század közepe tájától szinte mindvégig Karasznaként fordul elő a különböző forrásokban.
Csupán a 11. század folyamán jönnek létre állandó települések, így Kraszna is ekkor alakulhatott ki a már meglevő Krasznavár körül.
Írásos anyagok bizonyítják a megye tatárjárás előtti szervezetének teljességét. A vármegye ispánnal, udvarbíróval, hadnaggyal, várnaggyal, billogossal, várjobbágyokkal, száznagyokkal és várnépekkel rendelkezett.
Krasznavárhoz tíz várbirtok tartozott. A várispánsági rendszer a tatárjárásig (1241) marad fenn, amikor Krasznavár elpusztul, s helyét a IV. Béla által építtetett új kővár, Valkó veszi át és lesz a vidék közigazgatási és védelmi központja.
Az esperesség az erdélyi püspökséghez tartozott. Főespereseit, mint a gyulafehérvári káptalan tagjait, 1214 óta ismerjük. A krasznai főesperes a pápai tizedlajstrom szerint 1336-ban 52 garast fizet.
A későbbiek folyamán Kraszna a váradi püspökséghez, majd a Báthoryak Somlyójához (1445), 1546-ban és 1590-ben pedig Valkó várához tartozott. A krasznai uradalom, mint Somlyó várának tartozéka, 1493-ban bukkan fel, amelyhez mintegy 18 jobbágyszolgálatot teljesítő meszesalji és rézaljai falu tartozott.
Kraszna birtok egy részét 1445-ben a Bánffyak foglalják el, akik határjeleket állítanak fel, ez ellen a Báthoryak tiltakoznak. 1454-ben János váradi püspök visszafoglalja a korábban a váradi püspökséghez tartozó birtokot, de László magyar király kötelezi a váradi püspököt, hogy Krasznát adják vissza jogos tulajdonosainak, a Bánffyaknak. 1461-ben Mátyás király Kraszna fele részét Semsei Jánosnak és Vilmosnak adományozza, valószínű kiemelkedő érdemeik elismerése jeléül. 1523-ban Kraszna mezőváros részbirtokba Somlyói Szaniszlófi Istvánt iktatják be. A továbbiakban a Bánffyak és Báthoryak között Kraszna birtoklását illetően állandó pereskedés folyik.
Kraszna mezővárosi rangot 1450-1470 között kaphatott, vásárai is ettől az időtől kezdve ismeretesek. Főleg állatvásárai voltak jelentősek.
Krasznát az 1660-1690 közötti török-tatár dúlás teljesen megsemmisítette.
A múlt század folyamán és a jelen század első felében Kraszna jelentős kézműiparral rendelkező települése volt a Szilágyságnak. 1849-ben említés történik, hogy Kraszna mintegy 800 lakosa „kézműipar után él”. Főleg miután a zilahi céhek felbomlottak került sok iparos Zilahról Krasznára (szabó, gubás, lakatos, fazekas, csizmadia, tímár, szűcs). Valóságos iparos dinasztiák alakultak ki a községben. Az iparosok letelepedését elősegítette az a tény is, hogy a helység Kraszna vidékének legfontosabb vásároshelye volt.
Az 1876. évi országos közigazgatási átszervezés során Kraszna vármegye, közel 700 éves fennállása után megszűnik.
Mint járási székhelynek, gazdasági, közigazgatási és kulturális funkciója jelentősen kibővül. A községben kap helyet a Kraszna és Vidéke Takarékpénztár, szesz- és konyakgyár, két malom. A polgárosodás jele kaszinó, olvasóegylet, önkéntes tűzoltó egyesület. Megélénkül kézműipara, kibővülnek vásárai. Évente három alkalommal tartottak országos vásárt: vízkeresztkor (jan. 6.), fehérvasárnapkor (húsvét utáni első vasárnap) és Szent Miklós napján (dec. 6.).
Kraszna a főesperesség központja volt, tehát egyházas hely kellett hogy legyen. Erről 1214-ből van írásos adat (Compoltus archidiaconus de Carazna). Első vikáriusáról egy 1341-ben keletkezett okiratból tudunk: „Vincze, 1341-ben, amikor Dancs mestert a Valkó várához tartozó Nagyfalu birtokába akarják iktatni, tiltakozott.”
1556-ban megszakad a vikáriusok sorrendje és protestáns papokat hoznak helyettük. Kraszna korán áttért a református hitre. A Szilágyság kálvini irányú reformátorának az akkori krasznai papot, Szegedi Lajost tekintik.
Dávid Ferenc az unitárius hitet próbálta Krasznán és környékén terjeszteni. Sikerült is néhány helyen (Ilosva, Perecsen, Ráton) gyülekezetet alapítania, így Krasznán is. Ezek a gyülekezetek azonban nem voltak hosszú életűek, 1646-ban az unitárius gyülekezetek és híveik, esperesükkel együtt, beleolvadtak a református egyházmegyébe.
Az egyház legrégibb iratai 1746-ból valók. Krasznán jelentős számú katolikus is él. Templomukat 1857-ben szentelték fel.
Az első magyarországi népszámláláskor (1784-1787) Kraszna lakosságának száma 1534 fő volt. Ekkor Kraszna vármegye legnépesebb települése Nagyfaluval együtt. 125 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy népessége megduplázódjék.
1910-ben 3884 lakosából 3790 magyar volt.
1992-ben 6534 lakosából 4169 magyar, 2049 román és 305 cigány volt.
2002-ben 6373 lakosából 4066 magyar, 1786 román, 514 cigány és 7 egyéb volt.
2012-ben 6485 lakosából 4103 magyar, 1602 román, 561 cigány volt.
Krasznán már 1989 előtt is létezett magyar nyelvű 1-12 osztályos szintű oktatás (mezőgazdasági profilú lyceum) A 2006/2007-es iskolai évtől a tanintézmény felvette a Cserey-Goga Műszaki Líceum nevet és továbbra is kétnyelvű tanintézményként működik.
A 2013/2014-es iskolai évben összesen 899 diák tanul az iskola 0-12 osztályaiban.
A líceumi szinten 2-2 magyar osztály működik évfolyamonként: egy elméleti és egy szakosztály.
Krasznán két óvodában zajlik magyar nyelvű óvodai oktatás: 7 csoportban összesen 141 gyermek tanul. A krasznai magyar oktatás 50 magyar oktató segítségével valósul meg.
A Cserey-Gogában iskolában román-magyar vegyes családból származó gyerekek is tanulnak (10 fő), mindannyian román tagozaton. Az igazgató Anderlik István.
Városi intézmények:
Művelődési Ház (cím tel. 00-40-742-025352)Petőfi Sándor Művelődési Ház
Városi Könyvtár (cím tel. 00-40-260-636221)- Krasznai Cserey Farkas Könyvtár
Múzeum (cím, tel.)- nincs adat
Magyar művelődési élet: Bokréta Néptánc, Lelik Berta, Tini komédiások Színjátszás, Osváth Ilona
Református temploma a 14. század végén épült, amelyhez a 18. század elején négy fiatornyos tornyot építettek. Festett kazettás mennyezete a 17. században készült.
Az 1848-49-es szabadságharcban, illetve a világháborúkban elesett krasznaiak tiszteletére emelt emlékművek.
Testvértelepülések: Imrehegy, Akasztó – Magyarország
Krasznán születtek:
Gyöngyössi János (1741. november 4. – Újtorda, 1818. március 15.) református pap, költő
Kádár István György (1920. április 5. – Jugoszlávia, 1981. október 9.) költő, drámaíró
Juhász Erzsébet Éva (1961. szeptember 9.) szerkesztő, riporter
Lengyel Zoltán (1873 – Budapest, 1940. február 6.) ügyvéd, újságíró, országgyűlési képviselő
Méhes Gyula (1897. március 28. – Budapest, 1970. október 10.) gyógyszerész, biológus, egyetemi tanár
Nagy Dezső, kaáli (1868. május 17. – Siófok, 1940. március 22.) mérnök, a Balaton-part egyik vezető építésze.
Mitruly Miklós (1931. március 7. –) magyar folklorista, egyetemi oktató.
Darie Novăceanu (1937. április 8.) román költő, műfordító, esszéista.
Krasznán éltek:
Cserei Farkas (1773-1842): Nevéhez fűződik a krasznai füvészkert megszervezése. Több hold területen sok ezer szárazföldi és melegházi egzotikus növényfaj élt, és mesterséges tó szolgált a vízinövények életteréül.
Gyöngyössi János (1741-1818) több generációs papdinasztia sarja. Krasznán született, apja ottani lelkészkedése idején. A kolozsvári református kollégiumban végzett tanulmányok után 1767 és 1771 között a leydeni egyetem diákja.
Hazatérte után 1772-től lesz az újtordai református parókia segéd-, majd 1774-től állandó lelkésze. Itt hal meg 1818-ban. Verseit 1790-ben Szacsvay Sándor publikálja Bécsben, majd 1802-1803-ban a Kilián fivérek Pesten.
Kádár István György (1920-1981) romániai magyar költő, műfordító, színműíró. Középiskolai tanulmányait a zilahi Wesselényi Kollégiumban fejezte be (1940), egyetemi tanulmányait Kolozsvárt folytatta, majd Budapesten doktorált lélektanból (1944). A szilágysomlyói, krasznai és nagykárolyi líceumokban tanított (1945-52), később Nagybányán, Végváron és Vajdahunyadon református lelkész. Egy jugoszláviai kiránduláson feleségével együtt baleset áldozata lett.
Méhes Gyula (1897-1970) farmakológus, biológus, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1952). A kolozsvári egyetem orvosi karán megkezdett, de katonáskodása miatt félbeszakadt tanulmányait Szegeden fejezte be be. 1923-tól a szegedi egyetem Gyógyszertani Intézetében dolgozott. Az 1925-26. tanévben ösztöndíjasként a bécsi Gyógyszertani Intézetbe került, ahol 1932-33-ban első asszisztens. Hazatérve a tihanyi Magy. Biológiai Kutatóintézet munkatársa lett (1927). Az 1928-29. évben állami ösztöndíjasként Londonban tanult. Tihanyban 1940-ig működött. Tihanyi évei során általános biológiai, továbbá összehasonlító élettani és farmakológiai kutatásokkal foglalkozott.
Református egyház (Cserey Farkas, 2. számtel.0787899014), lelkész Sándor András. 0766-731992, krasznaref@yahoo.com.
Katolikus plébánia, plébános Duma Ferenc
Baptista egyház
Ortodox egyház
Polgármesteri Hivatal: Hősök tere, 13. szám, tel. 0260/636066, primaria@crasna.ro
2016-os választások óta:
Polgármester: Bogya Miklós (Romániai Magyar Demokrata Szövetség)
Alpolgármester: Torma Alexandru
Jegyző: Lazăr Veturia
Helyi tanács: RMDSZ 10, EMNP 2, PSD 2, PNL1
Alapítás éve: 1997
Elérhetőség: Cím: Kraszna, Hősök Tere 13.,
Telefon: 00-40724315885, Villámposta: sdimeny@yahoo.com
Célja: A falumúzeum létrehozása és működtetése, kulturális rendezvények szervezése.
Elnök: Dimány István
Alapítás éve: 1995
Alapítás éve: 1997
Elérhetőség: Cím: Kraszna, 552.41.6 /6 szám
Telefon: 00-40-260-636221
Főszerkesztő: Oláh Miklós
Alapítás éve: 2003 / nem bejegyzett
Telefonszám: 00-40-260-636221
Cél: Közművelés, ismeretterjesztés.
Kapcsolattartó: Oláh Miklós
Alapítás éve: 2003 / nem bejegyzett
Telefonszám: 00-40-260-636062
Cél: zeneművészet, ifjúsági
Kultúrigazgató: Dimény István
Alapítás éve: 2002
Elérhetőség: Cím: Kraszna, 457085, 28. szám
Telefon: 00-40-260-636010
Cél: A fiatalok szabadidejének hasznos megtervezése, információs központ létesítése.
Kapcsolattartó: Vékás Albert
Alapítás éve: 2007
Elérhetőség: Cím: Kraszna, 457085, 28. szám
Telefon: 00-40-260-636010
Alapítás éve: 2003
Telefon: 00-40-260-636066
Elnök: Pop Imre
nincs adat