Kusaly (románul Coșeiu) falu és községközpont Szilágy megyében, Zilahtól 21 km-re, a Tövisháton, az E81-es jelzésű nemzetközi, majd a 110A jelzésű megyei út vonalán. Szilágyerked (Archid) és Szilágykirva (Chilioara) településsel együtt alkot közigazgatási egységet.
Első írásos említése 1345-ből való. Nevének változatai: Kusal 1345, Kwsal 1432, Kwssal 1450, Kussal 1505, Kwssaly 1541, Kwssäl 1543, Kwsaly 1549, Kusalj, Kussally, Kusaj 1591, Kusai 1805. 1570-ben szerzett munkájának utolsó versében (Ptolemeus királynak históriája) Ilosvai Selymes Péter Kusalkőnek írja – a versfőkben IN KVSAL alakban szerepel:
„Szerzé el-benn sován Szilágyországban,
Kusalkőben, az egy havas oldalban,
Egy cellában azaz egy füstös házban,
Elvégezte el-fenn egy som-bokorban.”
SZILÁGYERKED
Földrajzi betájolás
Szilágyerked (románul Archid) falu Szilágy megyében, Zilahtól északnyugatra. A várostól 25 km-re fekszik, az E81-es jelzésű nemzetközi, majd a 110A jelzésű megyei út vonalán. Kusaly községhez tartozik. Megközelíthető a Zilah-Szatmár főútról letérve, a 11-es km után a goroszlói vasútállomásnál jobbra, áthaladva Goroszlón és Kusalyon.
Története
Szilágyerked (Erked) nevét az oklevelek 1368-ban említették először Erked-birtok néven.
1383-ban a szomszédos Kirva határánál jelölt helyként tűnt fel ismét neve.
Az írásos források eltérnek annak vonatkozásában, hogy mikor kerültek a kusalyi Jakcsok birtokába. Csánki Dezső szerint 1475-ben, de ismeretes Zsigmond királynak 1423-ban kelt rendelete is, amelyben megparancsolja a váradi káptalannak, hogy Erked birtokába iktassa be a kusalyi Jakcs György fiait, Dénes papot, Jánost és feleségét, Annát, meg az ő gyerekeiket, Lászlót és Györgyöt.
A Kolozsmonostori Konvent jegyzőkönyvei nyolc bejegyzést tartalmaznak. 1461. március 23-án kusalyi Jakcs Péter erkedi birtokrészét 300 aranyforintban elzálogosítja familiárisának, Horváth Antalnak, majd 1466-ban újabb peres ügy kapcsán értesülünk a lelei Kaplyan testvérek, az ugyancsak lelei Kakas Gergely, a vérvölgyi Antal, a sándorházi Tolvaj Benedek és testvére, Albert kiegyezéséről a Medvestelek nevű erdő és kaszáló feletti vitájukban.
1519. április 11-én bizonyos erkedi Bozzási György kölcsön adott 500 forintot losonci Bánffy Lászlónak Anna lánya menyegzője alkalmával, és zálogként lekötötte annak 13 birtokbeli részét Kraszna megyében, majd még ugyanebben az évben a birtokokat minden tartozékával megkapja Bozzási György és testvére. Birtokai voltak itt még a sámsoni Körösi Lászlónak, Pázmány Péternek, majd 1540-től menyői Deésházi Lajosnak.
1570-ben I. Miksa császár új adományul adta Erkedet Jakcsi Boldizsárnak és Kusalyi Jakcs Mihálynak.
Báthory István 1584-es adományozó levele előtt Erked Hadad várához tartozott. Későbbi történelme megegyezik a többi adománylevélben foglalt falvakéval, tehát szinte háromszáz évig Wesselényi-birtok volt.
A lakosság számát tekintve Erked mindig a kicsi települések közé tartozott. A Jakcsok korában is csak 4-5 porta után adóztak, ami kevesebb, mint 100 lélek.
Az első világháború után Kusaly községhez tartozott ugyan, de a postahivatal Diósadon működött.
Lakossága
1715-ben 54 magyar lakott itt.
1847-ben lakosainak száma 130, valamennyien reformátusok. 1890-ben lakosainak száma 536 fő, ebből 445 magyar, 59 román, egyéb 32. Ebből református 450, görög katolikus 75, izraelita 7. római katolikus 2, unitárius 2. A házak száma: 99.
1911-ben 584, 1924-ben 481, 1970-ben 520, az 1992-es népszámlálás szerint 580.
A 2011-es népszámlálás szerint 465 lakosa van, 44 fővel kevesebb, mint 2002-ben. Ebből magyar anyanyelvű 459, román 3, egyéb/nem nyilatkozott 3 fő.
Oktatás
1896-ban még működik a falu felekezeti iskolája, melynek harangcsengője ma a templom tornyának alsó részében van felszerelve a nagyharangok alatt.
A szilágyerkedi iskolának nincsen jogi személyisége, a kusalyi iskolához tartozik.
A faluban csak magyar oktatás működik, a legközelebbi magyar tannyelvű iskola Zilahon van, magyar tagozatú iskola Magyargoroszlón is működik – megszűnőben.
Szilágyerkeden már a kilencvenes évek óta csak 1-4 osztály működött, az is többnyire két összevont osztályban. A 2005/2006-os iskolai évben volt annyi gyermek a faluban, hogy ismét három tanítóval működhetett: egy összevont és egy-egy önálló osztállyal. Ez két évig volt így, majd 2007/2008-tól ismét két tanerős lett a gyermeklétszám csökkenése miatt. Újabb két év múlva a – 2009/2010-es tanévben – csak egy tanító maradt.
A magyar felső tagozaton szintén összevont osztályok működnek.
Az Iskolák veszélyben projekt keretében készült elemzés szerint Szilágyerkeden a magyar elemi oktatásban a következő években a gyereklétszám stabilizálódásával lehet számolni, a megszűnés veszélye elvileg nem fenyeget. A 2014/2015-ös tanévre öt tanulót írattak előkészítő osztályba. Az óvodában összevont magyar csoportban tizenöt gyermek van, különböző korosztályhoz tartozók, így lesz utánpótlás az előkészítő osztályba minden évben. Emellett elvileg kusalyi gyerekekre is számítani lehet, azonban számolni kell azzal, hogy lesznek olyan szülők, akik nem hajlandóak ingáztatni gyereküket, és inkább az ottani román elemibe íratják őket.
Kultúra
A polgármesteri hivatal honlapja szerint az Erkedi falunapokat rendszeresen megtartják.
Egyház
Bunyitai Vince említi, hogy Erkednek 1470 körül volt egy fakápolnája. Evangéliumi református egyháza mindjárt a reformáció után keletkezett. Az első református templomát 1760 körül kezdték építeni, a Templomtér valamelyik felső részében, valószínű a mai iskola helyén. Kezdetben a szilágyszéri egyház leányegyházaként működött. Említésre méltó egyik legrégibb úrasztali terítője, amely 1733-ban készült. A helybeli gyülekezet 1770-től Kusalyhoz tartozott, és a kusalyi egyházközség leányegyháza lett.
Jelenlegi templomát égetett téglából Wolfart Mihály nagybányai mester vezetésével 1869-1885 között építették. A 26,5 méter hosszú és 10,5 méter széles templom építése a régi templom lebontása nélkül kezdődött. Az új templom falaival körbevették a régi, kis templomot, hogy amíg az új templom elkészül, a gyülekezet tudja megtartani a maga istentiszteleteit. Csak az új templom elkészülte után bontották el a régit.
Orgonája 4 oktávos és hat regiszteres, 1885-ben készült, Kolonics István kézdivásárhelyi mester 171. műve. Ebben az időben Erkeden 25 család élt.
1938-ban 463 református lélekből álló gyülekezete volt.
Az erkedi református egyház 1955-től válik önálló egyházzá.
1992-ben a falu összlakossága 584 fő volt, ebből 315 magyar református.
Nagyon sokan beszolgáltak vagy a kolozsvári teológiáról küldtek ki teológusokat szolgálni. A gyülekezet létszámának apadását az elvándorlással és azzal lehet magyarázni, hogy nem mindig volt választott papjuk.
Lelkipásztor: Balázs Zoltán, mob. 0740-576688, villámposta: erkedbalazs@yahoo.com.
1928-1930-as években megjelennek a baptisták a faluban.
Baptista gyülekezet, lelkipásztor: Bándi Sándor, tel: 0260 659226, mobil: 0724-088924.
Helyi politika (a hivatalok a községközpontban, Kusalyon működnek)
Polgármesteri Hivatal: Fő út, 134 sz., tel. 0260-653021.
Polgármester: Meseşan Ioan (PNL)
Alpolgármester: Boda Paul (PSD)
Jegyző: Gal Valentin.
Helyi Tanács: liberális párt (PNL) – 3 mandátum, RMDSZ – 3 mandátum (Varga Csaba, Gál József, Boda Pál), szociáldemokrata párt (PSD) – 2 mandátum, Erdélyi Magyar Néppárt) EMNP – 1 mandátum (Debreczeni Dezső).
A 17. században Kusaly lakossága csökkenő tendenciát mutat, ekkor tűnik el a zárda és a kolostor, amit az erre portyázó törökök és tatárok pusztíthattak el. 1715-ben, négy porta után fizettek adót, 1720-ban 11 után.
Kusalyban 1715-ben 4 jobbágyháztartás fizetett adót, mind magyar; 1720-ban 7 jobbágy-, 3 zsellér- és 1 taksás-, összesen 11 háztartás, melyekből 9 magyar és 2 oláh. A népesség száma 1715-ben 36 lélek, mind magyar, 1720-ban 99 lélek, 81 magyar és 18 oláh.
A görög katolikusokat 1715-1720 között telepítették a falu keleti oldalába. A faluban élő görög katolikusokat /ma ortodoxok/ Mária Terézia rendeletére telepítették erre a vidékre.
1750-ben a görög katolikus. lelkek száma 64.
1847-ben 497 lakosa van; görög katolikus. 292, református 200, római katolikus. 5.
1890-ben 770; nyelvre nézve magyar 274, oláh 495, egyéb {743.} nyelvű 1; vallásra nézve róm. kath. 1, gör. kath. 492, evang. reform. 253, izr. 24. Házak száma 160.
A lakosság felekezeti megoszlása az 1847-es összeíráskor már megváltozik, amikor egyébként szinte azonos a maival: 497 (480 a mai), ebből 292 volt görög katolikus román, a többi magyar, 200 református és 5 római katolikus.
1890-ben Kusaly falu lakóinak száma 770, ebből román 495, magyar 274
1910-ben 811, többségben román (525) lakosa volt, jelentős magyar (286) kisebbséggel.
A falu lakossága 1956-ban volt a legnagyobb: 1106 fő (az etnikai megoszlás nem ismert).
1992-ben összlakosság 498, román 344, magyar 154.
2002-ben ugyanez az adatsor: 455 – 293 – 162 – 0.
Kusaly falu lakossága 2011-ben 402 összesen, 243 román, 153 magyar, 5 roma.
1992-ben társközségeivel együtt 1409 lakosából 721 román, 672 magyar és 16 roma volt.
2011-re megfordultak az arányok, a község népessége 1198 fő, melyből magyar 613, román 574.
Kusaly román többségű település. Lélekszámát tekintve enyhén csökkent a magyar közösség száma 2002 óta, arányait tekintve viszont 2,5 százalékpontos növekedés tapasztalható.
A községben a még szinte színmagyar településen, Szilágyerkeden élnek magyarok: 458 fő a magukat magyarnak vallók száma a faluban.
A kusalyi oktatás nagy múltú. A kolostor és zárda megszűnésével gyengülhetett a felekezeti oktatás, de létezett folyamatosan és 1863-tól napjainkig ismeretes a „rectorok” neve.
Kusalyban 1989 után magyar oktatás csak 1-4 osztályban volt, az 5-8 osztályok csak román oktatási nyelvvel működtek. Az utóbbi tizenöt évben összevont magyar osztály keretében zajlott magyar nyelvű oktatás. Az egytanítós magyar elemi a 2013-2014-es tanévben még elindult, 6 fős létszámmal: előkészítő osztályban és első osztályban egy-egy tanuló, másodikban és negyedikben két-két tanuló, harmadikos tanuló nem volt. Az iskolai év kezdete után egy héttel jött a rendelet, hogy az osztályt átköltöztetik a szomszédos Szilágyerkedre és az ottani szintén egy tanerős 0-4 osztállyal összekapcsolva két párhuzamos osztályt hoznak létre belőle. A nyereség az volt, hogy ebben a felállásban az egyik tanító két, míg a másik három osztályt taníthat. A kusalyi gyermekekkel együtt a szilágyerkedi elemi iskolában két összevont osztályban összesen 26 gyermek tanult akkor.
Az Iskolák veszélyben projekt keretében végzett elemzés szerint Kusalyban a román tannyelvű óvodában a 2013/2014-es tanévben még hat magyar gyermek tanult, közülük három 2014 őszén előkészítő osztályba megy, mindhárman a kusalyi román elemiben. Korábban úgy nézett ki, hogy egy magyar tanulót a szülők a kusalyi román előkészítőbe iratnak, hogy ne kelljen ingázni, és ketten a szilágyerkedi magyar elemibe járnak majd, időközben azonban a szülők úgy döntöttek, hogy mindhárom gyermeket a kusalyi román tagozatra íratják. Az óvodában maradó három magyar gyerek vélhetően szintén a helyi román elemibe kerül majd.
Annak a valószínűsége, hogy a későbbiekben Kusalyban újrainduljon a magyar nyelvű elemi oktatás, igen alacsony. Kusalyban a vegyes házasságból származó gyermekeket mind román osztályba íratják a szülők, magyar gyerek pedig nincs elég a faluban.
Mondahagyománya értékes, ma is kutatják (Magyar Zoltán: A Szilágyság mondahagyománya, Balassi kiadó, Bp., 2007)
Kusalyon 2010 óta megrendezik a falunapot. Szilágyerkeden is rendeznek falunapot.
Református temploma. Műemlék templom, 1422-beli, késő gót stílusú templom, amely mellé a 15. században ferences kolostort is építettek.
A templomot a helyi származású Jakcsi Dénes nagyváradi püspök építette a ferencrendi szerzetesek számára. Építésének pontos ideje nem ismert. Feltételezések szerint a püspök halálakor, 1432-ben már állt, hiszen a Jakcsi család sírhelye a templom alatt van. A reformáció hatására a templom 1564-ben reformátussá lesz és megkezdik az új vallásnak megfelelő átalakítását is: a környező épületeket lebontják, a faragott kőből készült ajtóboltozatokat befalazzák. A goroszlói csata során (1602) a templom falai és tetőszerkezete megsérült.
Több mint 100 éven át fedetlenül állt. A legenda szerint a templom közepén diófa nőtt ki, belőle készült a ma is látható Úr asztala. Márványlapján szereplő felirat szerint 1823-ban készült. A templom javítási munkálatai két éven át, 1796-1798 között tartottak.
A megsérült falakat kijavították, a gótikus mennyezetet kazettásra cserélték. Egyes boltívek, vagy boltkezdők megmaradtak, ma is láthatóak, a szentélyt pedig leválasztották a templomról. A 28 méter magas torony megmaradt eredeti állapotában. Rendkívül szép a templom nyugati falán látható gótikus bejárat. Orgonáját, használt állapotban, 1869-ben vásárolták Diósdról. A templom előtt látható harangláb 1891-ben épült.
Görög katolikus kőtemploma. 1872-ben épült. Anyakönyvet 1824-től vezetnek.
Itt élt:
Ilosvai Selymes Péter Kusalyban tanítóskodott (1570-1574) itt írta verses művet a Ptolemeus király históriáját, és itt dolgozta fel a Toldi-mondát. Minden bizonnyal a település leghíresebb tanítója.
Születésének évét nem ismerjük, 1520 körül születhetett Ilosván, a Perényiek birtokán. 1548-ban említik először, mint oskolamestert Nagyidán. Később, úgy látszik, megunta a helyhez kötött tanító foglalkozást, inkább vándor lantos deákká lett. 1564 augusztusában Szatmáron, 1568-ban Szántón, 1570 nyarán Kusalkőben (Kusaly) fejezte be egy-egy művét. Műveiből jelentékeny műveltség és a klasszikai és keresztény irodalomban való jártasság tűnik ki. Históriás énekeket és dogmatikus verseket szerzett.
A Toldi versfejeiben neve Petrus Ilosvanus, egyéb versfejekben Sericeus Ilosvanusként fordul elő. Ez magyarra lefordítva Ilosvai Selymes.
Műveit más-más helyen írta. Szatmáron: História Alexandri Magni (1548); Az Nagy Szent Pál apostolnak életéről és haláláról való szép história a Szentírásból (1564); Szántón: Az híres neves Tholdi Miklósnak jeles cselekedeteiről és bajnokságáról való história; Sokféle neveknek magyarázatja (1568), Kusalkőn (Kusaly): Ptolemeus királynak históriája (1570).
A ma is használt református templom a 15. század elején épült. 1422. október 12-én V. Márton pápa a Kusalyi Jakcsok kérésére megengedte a ferences szerzeteseknek, hogy elfogadják azt a házat, amelyet „a Jakcs család tagjai a Szentlélek nevében és tiszteletére Kusaly faluban építettek, az ecclesiával, czinteremmel, toronynyal, haranggal, kolostorral, hálószobával és más helyiségekkel együtt.” A kolostor közelében apáca kolostor is működött, 1501-ben Drágffy Bertalan erdélyi vajda özvegye, Héderváry Dorottya ide költözik. A kolostor utolsó gvárdiánja 1554-ben Pápai Gergely, 1556 környékén a ferencesek javaikat kimenekítik.
A reformációra való tömeges áttérés így 1556 környékére tehető. 1570-ben már Ilosvai Selymes Péter valószínűleg, mint református tanító tevékenykedik Kusalyon.
A templom műemlék, késő gótikus stílusban épült, tengelye DK-ÉNY-i. Főbejárata szamárhátíves. A templom a gótika egyik remekműve, bizonyítja ezt a nyugati ajtó építészeti kiképzése, mely a gótika virágkorából való. A délkeleti sarokban, a már elpusztult szentélyhez ragasztott torony 28 méter magas. Belső tere 9,5×14 méter, 170 ülőhellyel. A 17. században a templom boltozat beomlik, jelentősebb felújításra 1796-1798 között kerül sor, a templomot befedték, a beomlott gótikus boltozat helyett kazettás mennyezet készül. Az úrasztal 1823-ban készült, felirata: „A kusalyi ref. eclának Isten dicsőségére készítette Ns. és Ntes. vitézlő Rátz László 1823 á 10 Nv.” Készítője Mészáros István. A templombútorzat készítésének pontos dátuma ismeretlen, az eredeti mintázatot három festékréteg fedi. A gyülekezet orgonáját 1869-ben vásárolja a szomszédos diósadi egyházközségtől némi pénz és építőanyag fuvarozás fejében. Átépíti szilágycsehi Papp János „órás és orgonakészítő mester”, a regiszterek száma 6-ról 4-re csökken. Jelenleg működésképtelen. A harangláb 1891-ben épült. A 140 kg súlyú harang felirata: „Isten dicsőségére B. Wesselényi Farkas, T. Balog Pál, T. Rácz Mózes urak és több buzgó adakozók segedelmével öntette a kusalyi ev. ref. eklesia MDCCCLV. Öntötte Andraschofszky Dániel Kolozsvárt, Somogyi András lelkész, Szilágyi István gondnok.” A harangláb 1891-ben épült. 1875-ben a tornyot és a haranglábat zsindellyel fedték be. 1888-ban általános javítást végeztek a templomon. A templombelső 9 x14 méteres, 170 ülőhellyel.
Van egy óntányérja 1783-ból, Bikfalvi Pál Ferenc ajándéka. 1796-ban királyi engedéllyel kijavítják a templomot, a javítási munkálatokat 1798-ban fejezik be. Az 1823-as egyházi leltár szerint összeírt úrasztali abroszok, terítők és keszkenők már tönkrementek. A jelenlegiek újkeletűek, és adományokból gyűlt össze.
1715-ben színtiszta magyar, 36 lelkes a település. A rendház pusztulása után, sajnos, a templom szentélye is elpusztult. Megmaradt azonban a szentély déli oldalán álló, párkányokkal négy emeletre osztott torony, melynek legfelső emeleti falát kettős osztású mérműves ablak díszíti.
1890-ben már 770 ember élt a faluban, ebből csak 274 magyar, ekkor a református egyház 253 lelkes. Népes református egyházközsége a legrégibbek közül való. 1891-ben építették a jelenlegi haranglábat. Szilágyerked Kusaly leányegyháza volt a 17. században, innen járt ki a pap az istentiszteletekre.
1992-ben a 480 fős Kusalyon 150 lelkes református gyülekezet van. Kinevezett papja évek óta nincs. Beszolgáló papok és teológusok látják el a gyülekezettel kapcsolatos feladatokat.
2000-ben a kusalyi eklézsia 191 lelkes, ebből a faluban lakó 178 fő, a többi már csak hazajáró városi. A kusalyi egyházközség a Zilahi egyházmegyéhez tartozik.
Lelkipásztor: Lugosi Dániel, tel.: 0260-653115, 0744-756721.
Polgármesteri Hivatal: Fő út, 134 sz., tel. 0260-653021.
Polgármester: Meseşan Ioan (PNL)
Alpolgármester: Boda Paul (PSD)
Jegyző: Gal Valentin.
Helyi Tanács: liberális párt (PNL) – 3 mandátum, RMDSZ – 3 mandátum (Varga Csaba, Gál József, Boda Pál), szociáldemokrata párt (PSD) – 2 mandátum, Erdélyi Magyar Néppárt) EMNP – 1 mandátum (Debreczeni Dezső).
nincs adat.
nincs adat.
SZILÁGYERKED
Földrajzi betájolás
Szilágyerked (románul Archid) falu Szilágy megyében, Zilahtól északnyugatra. A várostól 25 km-re fekszik, az E81-es jelzésű nemzetközi, majd a 110A jelzésű megyei út vonalán. Kusaly községhez tartozik. Megközelíthető a Zilah-Szatmár főútról letérve, a 11-es km után a goroszlói vasútállomásnál jobbra, áthaladva Goroszlón és Kusalyon.
Története
Szilágyerked (Erked) nevét az oklevelek 1368-ban említették először Erked-birtok néven.
1383-ban a szomszédos Kirva határánál jelölt helyként tűnt fel ismét neve.
Az írásos források eltérnek annak vonatkozásában, hogy mikor kerültek a kusalyi Jakcsok birtokába. Csánki Dezső szerint 1475-ben, de ismeretes Zsigmond királynak 1423-ban kelt rendelete is, amelyben megparancsolja a váradi káptalannak, hogy Erked birtokába iktassa be a kusalyi Jakcs György fiait, Dénes papot, Jánost és feleségét, Annát, meg az ő gyerekeiket, Lászlót és Györgyöt.
A Kolozsmonostori Konvent jegyzőkönyvei nyolc bejegyzést tartalmaznak. 1461. március 23-án kusalyi Jakcs Péter erkedi birtokrészét 300 aranyforintban elzálogosítja familiárisának, Horváth Antalnak, majd 1466-ban újabb peres ügy kapcsán értesülünk a lelei Kaplyan testvérek, az ugyancsak lelei Kakas Gergely, a vérvölgyi Antal, a sándorházi Tolvaj Benedek és testvére, Albert kiegyezéséről a Medvestelek nevű erdő és kaszáló feletti vitájukban.
1570-ben I. Miksa császár új adományul adta Erkedet Jakcsi Boldizsárnak és Kusalyi Jakcs Mihálynak.
Báthory István 1584-es adományozó levele előtt Erked Hadad várához tartozott. Későbbi történelme megegyezik a többi adománylevélben foglalt falvakéval, tehát szinte háromszáz évig Wesselényi-birtok volt.
A lakosság számát tekintve Erked mindig a kicsi települések közé tartozott. A Jakcsok korában is csak 4-5 porta után adóztak, ami kevesebb, mint 100 lélek.
Az első világháború után Kusaly községhez tartozott ugyan, de a postahivatal Diósadon működött.
Lakossága
1715-ben 54 magyar lakott itt.
1847-ben lakosainak száma 130, valamennyien reformátusok. 1890-ben lakosainak száma 536 fő, ebből 445 magyar, 59 román, egyéb 32. Ebből református 450, görög katolikus 75, izraelita 7. római katolikus 2, unitárius 2. A házak száma: 99.
1911-ben 584, 1924-ben 481, 1970-ben 520, az 1992-es népszámlálás szerint 580.
A 2011-es népszámlálás szerint 465 lakosa van, 44 fővel kevesebb, mint 2002-ben. Ebből magyar anyanyelvű 459, román 3, egyéb/nem nyilatkozott 3 fő.
Oktatás
1896-ban még működik a falu felekezeti iskolája, melynek harangcsengője ma a templom tornyának alsó részében van felszerelve a nagyharangok alatt.
A szilágyerkedi iskolának nincsen jogi személyisége, a kusalyi iskolához tartozik.
A faluban csak magyar oktatás működik, a legközelebbi magyar tannyelvű iskola Zilahon van, magyar tagozatú iskola Magyargoroszlón is működik – megszűnőben.
Szilágyerkeden már a kilencvenes évek óta csak 1-4 osztály működött, az is többnyire két összevont osztályban. A 2005/2006-os iskolai évben volt annyi gyermek a faluban, hogy ismét három tanítóval működhetett: egy összevont és egy-egy önálló osztállyal. Ez két évig volt így, majd 2007/2008-tól ismét két tanerős lett a gyermeklétszám csökkenése miatt. Újabb két év múlva a – 2009/2010-es tanévben – csak egy tanító maradt.
A magyar felső tagozaton szintén összevont osztályok működnek.
Az Iskolák veszélyben projekt keretében készült elemzés szerint Szilágyerkeden a magyar elemi oktatásban a következő években a gyereklétszám stabilizálódásával lehet számolni, a megszűnés veszélye elvileg nem fenyeget. A 2014/2015-ös tanévre öt tanulót írattak előkészítő osztályba. Az óvodában összevont magyar csoportban tizenöt gyermek van, különböző korosztályhoz tartozók, így lesz utánpótlás az előkészítő osztályba minden évben. Emellett elvileg kusalyi gyerekekre is számítani lehet, azonban számolni kell azzal, hogy lesznek olyan szülők, akik nem hajlandóak ingáztatni gyereküket, és inkább az ottani román elemibe íratják őket.
Kultúra
A polgármesteri hivatal honlapja szerint az Erkedi falunapokat rendszeresen megtartják.
Egyház
Bunyitai Vince említi, hogy Erkednek 1470 körül volt egy fakápolnája. Evangéliumi református egyháza mindjárt a reformáció után keletkezett. Az első református templomát 1760 körül kezdték építeni, a Templomtér valamelyik felső részében, valószínű a mai iskola helyén. Kezdetben a szilágyszéri egyház leányegyházaként működött. Említésre méltó egyik legrégibb úrasztali terítője, amely 1733-ban készült. A helybeli gyülekezet 1770-től Kusalyhoz tartozott, és a kusalyi egyházközség leányegyháza lett.
Jelenlegi templomát égetett téglából Wolfart Mihály nagybányai mester vezetésével 1869-1885 között építették. A 26,5 méter hosszú és 10,5 méter széles templom építése a régi templom lebontása nélkül kezdődött. Az új templom falaival körbevették a régi, kis templomot, hogy amíg az új templom elkészül, a gyülekezet tudja megtartani a maga istentiszteleteit. Csak az új templom elkészülte után bontották el a régit.
Orgonája 4 oktávos és hat regiszteres, 1885-ben készült, Kolonics István kézdivásárhelyi mester 171. műve. Ebben az időben Erkeden 25 család élt.
1938-ban 463 református lélekből álló gyülekezete volt.
Az erkedi református egyház 1955-től válik önálló egyházzá.
1992-ben a falu összlakossága 584 fő volt, ebből 315 magyar református.
Nagyon sokan beszolgáltak vagy a kolozsvári teológiáról küldtek ki teológusokat szolgálni. A gyülekezet létszámának apadását az elvándorlással és azzal lehet magyarázni, hogy nem mindig volt választott papjuk.
Lelkipásztor: Balázs Zoltán, mob. 0740-576688, villámposta: erkedbalazs@yahoo.com.
1928-1930-as években megjelennek a baptisták a faluban.
Baptista gyülekezet, lelkipásztor: Bándi Sándor, tel: 0260 659226, mobil: 0724-088924.
Helyi politika (a hivatalok a községközpontban, Kusalyon működnek)
Polgármesteri Hivatal: Fő út, 134 sz., tel. 0260-653021.
Polgármester: Meseşan Ioan (PNL)
Alpolgármester: Boda Paul (PSD)
Jegyző: Gal Valentin.
Helyi Tanács: liberális párt (PNL) – 3 mandátum, RMDSZ – 3 mandátum (Varga Csaba, Gál József, Boda Pál), szociáldemokrata párt (PSD) – 2 mandátum, Erdélyi Magyar Néppárt) EMNP – 1 mandátum (Debreczeni Dezső).
Testvértelepülés
Civil szervezet
Szálláshelyek, vendégfogadás