– A rómaiak Salinae néven ismerték sóbányáit, amelyeket már ideérkezésük előtt is műveltek. A római visszavonulás után a bánya megszűnt.
– 9. században a dunai ősbolgárok, az Árpád-korban a magyarok folytatták a sómasszívum kitermelését. Később a Maros áradásai a sótelepet iszappal fedték el. A hordalékra erdő települt és hosszú időre elfelejtkeztek róla.
– 1296. Uyvar falu kőegyházzal rendelkezik.
– Vára már a 13. században állt. Felsőújvár a középkorban több birtokost cserélt.
– 1336. Az esztergomi érsek Újvár építésére 200 ezer marchát rendel.
– 1392-ben Bertalan alvajda a kolozsmonostori konventnek rendeli.
– 1405-ben Zsigmond király érdemeiért Lozonczi Istvánnak adományozza.
– 1601-ben Báthori Zsigmond Ribis Siegfridnek adományozza.
– 1620-ban Bethlen adománylevelével Marosújvár várát, a vár alatt fekvő hasonnevű mezővárossal, Miklóslakát, Csergedet s számtalan más vármegyei jószágokat, szimenfalvi Székely Mózes árván született Mózes fiának adományozta atyja érdemeiért.
– 1642-ben Rákóczi Györgytől Marosújvár város és kastély felét nejével, Paczolai Barbarával Mikes Mihály kapta.
– A marosújvári kastélyt és hozzá tartozó földeket a gr. Mikes-család bírta az újabb időkig. Tőlük vette meg 1854-ben gr. Mikó Imre.
– 1791–1793. Ruszbatzky bányamérnököt megbízta a kamara, hogy vizsgálja meg az ókori sóbányák helyét.
– Az 1790-es években megindult a sóbányászat, telepeseket hoztak, valamint cseh, lengyel, német és román bányászokat.
– 19. század: az első írásos forrásban még Marosaknaként olvashatunk róla. Mészáros György bányamérnök a 19. században folytatta ezt a feltárási folyamatot. Az ő nevéhez fűződik a spirális kosárrendszer elvén működő sófelvonó feltalálása. Ebben az időszakban Mikes János gróf rendkívüli befolyással rendelkezett itt, Széchenyi István látogatott el hozzá és naplójában a következőképp emlékszik meg a település akkori viszonyairól: „Marosújvár a legkiválóbb akna. Az új bányászati módszerek szerint 35 év óta művelik. Viszont találtak nyomokat, melyek azt sejtetik, hogy már a rómaiak ezekről a helyekről vitték a sót, azonban a bányászatban tapasztalatlanul, saját aknáikat beomlástól félve, hamarost el kellett hagyniok – vagy a sót esőnek, nedvességnek annyira kiszolgáltatták, hogy tönkrement.”
– A 19. századra egyre inkább állandósultak a románok felkelései. Egyik ilyen mozgalom Simion Prodan vezetésével kilencven idemenekült magyart és helyi bányászt mészárolt le, a települést pedig lángba borította.
– 19. sz. vége: a sóbánya mellett megnyitották Magyarország első, különböző betegségek kezelésére alkalmas sós gyógyfürdőjét, fürdőtelepét, ahová a bányából kiemelt sós vizet és a Marosújvár környékén fakadó sós források vizét vezették be. 1910-ben a klasszicizmus stílusjegyeit mutató fürdőépületet emeltek, amelyet az új tulajdonos 2011-ben lebontatott.
– 1912-ben a Maros nagyon megáradt, a víz behatolt a régi tárnákba, több beomlás következett, kráterek és tölcsérek jelentek meg a felszínen, amelyek évekig zavarták a helyi életet.
– A világháborúk között járási székhely.
– 1952-ben újabb katasztrófa megelőzésének céljával döntés született, hogy betemetik és elöntenek sós vízzel egy sor korábbi bányát (római bányák, József, Ferenc, Ferdinánd, Mária és Nicolae herceg bányák).
– 1956-ban nyilvánították várossá.
– 1978-ben újabb katasztrófa: kitermelési kényszer és műszaki hiba következtében egy tartópillér beomlott és a víz elöntött egy sor bányát. A baleset után beszüntették helyben a só bányászatát.
– Marosújvár 2010 karácsonya előtt vált szellemvárossá az egykori virágzó sóbirodalomból. Helyben úgy mondják: a várost a só adta, és a só vette el. A felelőtlen bányagazdálkodás miatt átfúrták a tárnák tartófalait, így veszélybe került a település. Megroppant 3 nagy épület, többek között egy áruház. Egy 200 méter átmérőjű, 10 m mély kráter keletkezett. Egy tó alakult ki, kb. 100 ezer köbméter vízzel.
– Napjainkban már Marosújvár városának több mint hatvan százaléka a régi bánya felett húzódik.

1880. Összlakosság 5812, románok 3561, magyarok 1701, németek 87, mások 463
1890. Összlakosság 7251, románok 4401, magyarok 2272, németek 197, mások 381
1900. Összlakosság 8297, románok 4967, magyarok 3097, németek 143
1910. Összlakosság 9515, románok 5210, magyarok 3889, németek 96, mások 320
1930. Összlakosság 10518, románok 6635, magyarok 3282, németek 103, mások 498
1966. Összlakosság 15283, románok 12709, magyarok 2500, németek 47, mások 27
1977. Összlakosság 16416 románok 13866, magyarok 2368, németek 34, mások 148
1990 után:

⃰ Nem nyilatkozott 461.

– A 19. század második felében a Maros medrét kiépítették. A sok pusztulás után elkezdődött egy fejlődési folyamat: Erdély legfontosabb sóbányájává vált, hajómalmokat építettek, heti vásárokat tartottak és Alsó-Fehér vármegye székhelye lett. Borászata virágzott, szóda és ammóniagyár létesült, fürdőtelep alakult ki.
– 1894-96. Létrejön az első szódagyár, ez lett később Románia egyetlen szódagyára: marószódát és zsírszódát gyártottak – a szappangyártás alapanyagai. A gyár a 2010-es évekig működött, aztán a termelést beszüntették.
– A 20. század során dohányfermentáló és bőrgyára alakult. A dohányfermentáló ma is működik.

A marosújvári Petru Maior Líceum és Blaga Általános Iskola honlapjain találunk néhány oktatástörténeti adatot.
– 1811-ben indul be az első iskola.
– 1876-től létezett a református elemei iskola, tanítója egyben kántor volt, ez később községi iskolává alakult.
– 1878-ban indult be az állami elemi iskola, 1912-ben a kereskedelmi iskola.
– A helyi általános iskolában 1921 és 1942 között létezett magyar tagozat.
– 1944-ben magyar gimnázium jött létre és 1948-ig működött, amikor magyar általános iskolává alakult. A román és a magyar általános iskolát 1960-ban egyesítik, a magyar tagozat maradt.
– 1954-ben hozták létre a középiskolát, ebből lett 1962-ben az elméleti líceum. A honlapon nincs erről információ, de a középiskolának kezdetben minden bizonnyal volt magyar tagozata.

Ma a városban működik elméleti és szaklíceum is – itt nincs magyar oktatás.

– Lucian Blaga Általános Iskola, Marosújvár.
Cím: str. Brazilor nr. 9. Telefonszám 0258-871141. Villámposta:
sc_blaga.ocna@mail.albanet.ro. Honlap: http://www.scoalalucianblagaocnamures.ro/
Igazgató: Elena Pop.
Az iskolában egy összevont magyar 1-4 osztály (elemi) működik. Beindult az ingyenes délutáni foglalkozás.
A helyi elméleti líceumhoz tartozik 1 magyar óvodai csoport.

Művelődési Ház
Cím: Str. Nicolae Iorga nr. 40. Telefon: 0258-871217. Villámposta: contact@primariaocnamures.ro
Vezető: Liana Carmen Stoica.
Kiemelt rendezvények: városnapok, megyeközi népdalfesztivál.

Városi Könyvtár
Létrejött 1946-ban. Könyvállomány 45 000 kötet. Rendezvények: hagyományőrzés, kiállítások, foglalkozások fiatalokkal.
Cím: Str. Nicolae Iorga nr.25. Telefon: 0258-871217
Könyvtáros: Maria Lucia Ispas.

Római katolikus egyház
Templomáról 1296-ból van oklevél, amely szerint Péter püspök megszerzi Újvárt a Maros mellett. Az oklevél arról is értesít, hogy a templomot Szent Mihály tiszteletére szentelték fel, és Újvárnak Kunced volt az előneve.
Az eredetileg román kori templom építésének idejét egyesek a tatárjárás előtti évtizedekre teszik, sőt sokkal előbbre. Ti. a csere kapcsán megemlítik, hogy Péter püspök István királytól nyerte a jogot Újvárhoz, s ennek alapján bizonyosra veszik, hogy a templom is sokkal korábbi, 11. századi. (Orbán: Székelyföld. V. 168.; Kovács: Magyar ref. templomok. 209, 218, 228.; Szőnyi: Régi magyar templomok. 225.) Hajója és tornya a legújabb időkig ebből a korból maradt fenn. A tornyon oszloppal elválasztott román kori ikerablakok voltak. A gótika idején a templomot átalakították: gótikus szentélyt kapott, csúcsíves és kőrácsos ablakokkal, a hatszög két oldalán záródó apszissal. Ezt az újítást a 15. századra teszik. A későbbi építkezéseket, átalakításokat a Báthori Zsigmond által kivégeztetett Gálfi Jánosnak tulajdonítják. Ebből az időből való a sekrestye ajtójának reneszánsz díszítéses kőkerete.
A kicsiny, de szép műemléktemplom a 19. sz. második negyedében a teljes romosodás útjára jut. Tornyának ikerablakai csak a nyugati részen maradnak meg. A sekrestye ajtókerete eltűnik, tető nélkül marad, s a templom belsejét bozót veri fel. A 20-as években a torony még épen állott.
Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció térhódításával előbb reformátusok, majd unitáriusokká lesznek, a fent említett Gálfi János idején és támogatásával. Az unitárius egyház 1593-ban megszűnik s a hívek ismét reformátusok. Sokáig Miklóslaka filiája. Az 1848. évi események nem kímélték ezt a templomot, sőt a templom alatti altemplom (kripta) síremlékeit sem.
1848 után a miklóslaki református pap ide költözik. A használhatatlanná vált templom helyett 1851-ben imaházat építenek, majd 1858-ban anyaegyházzá szervezik s Miklóslaka lesz a filiája. Új templom építését tervezik, de erre csak 1865-ban kerül sor.
A reformáció után a katolikusok számára 1767-től van kápolna, melynek helyébe 1820-ban templomot építenek. Előbb Felvinc filiája, majd 1899-től önálló plébánia.
A templomot 1819-ben építették a sóbánya akkori kamaraispánjai segítségével. 1880 és 1899 között Marosújvár segédlelkészi státusban szerepel. 1899-ben Marosújvár önálló egyházközséggé szerveződött, első plébánosa Magó Mihály volt. 1876-tól létezett királyi iskola, tanítója egyben a kántor volt. Nagy jelentőségű renoválást 1975-ben kezdtek el Faragó Ferenc plébános idejében, a templomot teljesen felújították, úgyszintén a plébániát, majd a maroscsesztvei templomot. 1984-től Marosújvár látja el Felvincet.
A templom műemlék.
Cím: Str. Nicolae Iorga nr. 14. Tel: 0258-871.016.
Lelkész: ifj. Bíró Károly,

Református egyház
A 800 lelket meghaladó református magyarság már 1811-ben egyházközséggé szervezkedett, a római töltésre bányanagy Gyujtó István segélyezésével csinos imaházat épített. 1813-ban épült a falu első temploma, „a tulajdon maga költségeivel és más sok kegyes keresztyének alamizsnájából.”
1848 után a miklóslaki református pap ide költözik. A használhatatlanná vált templom helyett 1851-ben imaházat építenek, majd 1858-ban anyaegyházzá szervezik s Miklóslaka lesz a filiája. Új templom építését tervezik, de erre később kerül sor. Felekezeti iskolát indítottak. 1878-ban a sótelep felett lévő területen új templomot épített a lélekszámban és anyagiakban gyarapodó gyülekezet. Az épület rövid idő alatt annyira tönkrement, hogy használata veszélyessé vált. Ezért templomépítésre adományokat gyűjtöttek. 1902-ben készült el a város főterén az új templom, amelynek tervezését, kivitelezését a Magyar Állami Kincstár anyagi támogatást is nyújtó bányamérnökei végezték. 1902. május 11-én tartották az első istentiszteletet a templomban. 1923-ban két harangot vásárolt az egyházközség. 1927-ben vásárolt az egyházközség új iskolaépületet. Ezt az 1947-es államosítás után csak 2007-ben kapta vissza. 1931-ben a felsőmarosújvári hívek karzatot építettek a templomba. Az 1890-ben vásárolt, ma is működő orgonát is erre a karzatra helyezték. A templom általános javítását 1968-ban végezte a gyülekezet. 1991-1992-ben, Isten segítségével, a gyülekezet áldozatosságából és kegyes adományozók hozzájárulásával, az épület újabb – az eredeti formákat megőrző –, teljes felújítása történt. A 2010. december 22-i marosújvári bányaomlás eddig a templomot – Istennek hála – nem érintette.
A templom műemlék.
Cím: Str. 9 Mai nr. 4. Telefon: 0040 (0) 258-871045, 0751-511733. Villámposta: konyatib@gmail.com.
Lelkipásztor: Kónya Tibor.

• római katolikus és református templom
• a sósfürdő századfordulós épülete – volt, lebontották
• Teleki kastély, ma rom. Az egykor virágzó bányavároskában áll a Telekiek magára hagyott kastélya, amely számos konfliktus, magyar–magyar belharc és tragikus történet gócpontja – napjainkban is. Az utolsó „várúr”, gróf Teleki Ádám megjárta a kommunista Románia börtöneit, meghurcolták a Márton Áron-perben, és még holtában sem nyugodhatott. A Ceaușescu-rezsim bukása után a marosújváriaknak az volt az érdekük, hogy továbbra is a hajdani angolpark felparcellázott területén lakjanak – de az már nem, hogy a kastélyt fenntartsák. A Teleki-kastély visszaadásáról 2018 végén született határozat. De a helyzet nincs megoldva.

Itt töltötte gyermekkora egy részét Mikó Imre.
Itt született:
• 1881-ben Kováts István fotóművész.
• 1903-ban Jancsó Béla publicista, orvos.
• 1905-ben Jancsó Elemér irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő, egyetemi tanár.
• 1911-ben Jelenik Imre szobrászművész.
• 1913-ban Molnár Árpád filozófiatanár, szerkesztő.
• 1917-ben Naftali Zoltán orvosi szakíró.
• 1920-ban Farkas László közgazdász, újságíró, műfordító
• 1921-ben Jancsó Adrienne színésznő, előadóművész.
• 1930-ban Botár Edit báb- és díszlettervező, textiltervező, grafikus, festőművész.
• 1938-ban Csire Gabriella gyermekíró, szerkesztő.
• 1975-ben Vranyecz Artúr színész, bábművész, rendező, tanár.

Polgármesteri hivatal
Cím: Str. Nicolae Iorga Nr. 27. Telefon: 0258-871-257 | 0258-871-217. Villámposta: contact@primariaocnamures.ro. Honlap: www.primariaocnamures.ro
Polgármester: Silviu Vențeler (PNL)
Alpolgármester: Pavel Gligor Podariu (PNL)
Jegyző: Simion Nicusor Pandor
Helyi Tanács: Nemzeti Liberális Párt (PNL) 11 mandátum, Szociáldemokrata Párt (PSD) 2 mandátum, Népi Mozgalom Pártja (PMP) 2 mandátum, RMDSZ 1 mandátum (Kiss Kinga)

RMDSZ-szervezet
Elnök: Kiss Kinga. Telefon: 0741-257214.

– Kozármisleny (Magyarország)

A városban magyar civil szervezet nem működik.