A környék még a paleolitikum korszakban is lakott volt, ezt pedig az ott talált leletek igazolják.

A honfoglalás korában a Túrterebesre érkező első magyar letelepülők az ősszlávoknak a “terebesét” azaz “irtást” foglalhatták el lakhelyül a Túr folyó mellett. A falu nevét 1216-ban a Váradi Regestrum mint Szatmár megyéhez tartozó települést említi, egy boszorkányság vádjával sújtott emberpár perével kapcsolatban. A tatárjárás miatt, 1241-ben nagyon megritkult a helység népessége, aztán később újra benépesült. A lakosok az ide települt görög katolikus vallású rutén és a római katolikus sváb családokkal is társultak. 13. és 15. század között a településnek több birtokosa volt.

1250-ben IV. Béla király, az akkori lakatlan földet, egy Erne nevű lovászmesternek adományozta. 1315-ben Jánki Tamás ugocsai főispán fiának, Dénesnek adományozták. 1397-ben Drág vajdáék kaptak itt adományt, akik birtokoltak máramarosi, ugocsai és szatmári földeket is.

1399-ben, Luxemburgi Zsigmond elvette Drág és Balk vajdáktól a terebesi birtokokat és Perényi Péternek adományozta. Így a Perényiek lesznek a későbbi évszázadokban is a birtokosok.

A 14. században Túrterebes népes falunak számított, csakhogy a történelem során lakosságát megtizedelték a törökök, tatárok és különféle járványok. A jelentősen megcsappant népességet előbb rutén beköltözőkkel, majd sváb telepesekkel pótolták.

A 15. század elején, a falu elég népes volt, ekkor még Ugocsa vármegyéhez tartozott, de a Perényi család által Szatmár vármegyéhez került és része maradt a trianoni békeszerződésig.

16. század második felében, a magyar települések reformátusvallásra tértek. A Perényiek hívei voltak a hitújításnak, így ők is áttértek, majd a település lakosa, szokás szerint, követte földesurát.

1540-ben, Szapolyai János halála után, Perényi Péter ismét I. Ferdinánd híve lett, aki őt jutalmul kancellárrá tette. De Perényi Péter ezzel sem elégedett meg, hanem török fennhatóság alatt ô akarta megszerezni a királyi koronát. Ezért Ferdinánd elfogatta 1542-ben és nem bocsátotta szabadon majdnem halála napjáig. A 19. században zsidók is telepedtek le Túrterebesen, emellett zsinagógát is fenntartottak. Perényi, János 1550. május 16-án Ferdinánd királytól Terebesnek 4 országos vásárra kapott engedélyt:

1691-ben Ugocsa egyes részeit, Terebessel együtt, újból Erdélyhez csatolják, majd 1699 után Ausztriához került. Ekkor az országban már javában dúlt az ellenreformáció.

Báró Perényi Károly, Ugocsa megye főispánja a fejébe vette, hogy az egész megyét visszakatolizálja. A sikeres ellenreformációnak volt egy másik oka is. 1703-ban kirobbant a szabadságharc II. Rákóczi Ferenc vezetésével. A minden oldalról elnyomott jobbágyok készek voltak a harcra. A túrterebesi jobbágyok is beálltak a kuruc hadseregbe remélve, hogy felszabadulnak a hűbéri elnyomás alól és vallásszabadságot nyernek. A hadjáratok súlypontja itt volt. Túrterebes hol a kurucok, hol a labancok kezében volt. Az 1711-es szatmári béke sem hozott nyugalmat a környék népe számára. 1717-ben tatár hadak törtek be Ugocsa megyébe és augusztus 29-30-án kifosztották Túrterebest is.

A 18. század második évtizedétől kezdve az uralkodó, és a fő- és köznemesek nagy kérdése: mit lehetne tenni az általános pusztulás után. Számtalan község felégetve, romokban volt. Lakosaikat leöldöste, vagy fogságra hurcolta a török, meg a tatár. Ennek a következtében alig volt munkaerő. Általánossá vált a nyomor és a szegénység. Tehát elsősorban munkaerőről kellett gondoskodni. Ez volt a sváb betelepítések háttere. A 19. század során zsidók is megtelepedtek itt, közösségük jelentőségét az is mutatja, hogy zsinagógát is fenntartottak.

A második világháborút követően előbb a zsidókat deportálták, majd a  svábokat vitték kényszermunkára a Szovjetunióba. Továbbá a 20. század első felében sokan Amerikába vándoroltak a kedvezőbb munka reményében.

1930-ban a községnek összesen 3856 lakosa volt. Ebből 461 román, 2075 magyar és 705 német volt.

1956-ban a 4555 lakosából, 1006 román és 3541 magyar volt. A magyarok száma, 26 év alatt, 1466-al növekedett.

1966-ban a 4650 összlakosságból, 1099 román, 3550 magyar és 1 német volt.

1977-ben a 4856 lakosságából 1222 volt román és 3361 magyar.

Az 1992-es népszámlálási adatok szerint, a 4142 lakosából, 1274 román, 2163 magyar és 516 német nemzetiségű volt. 15 év alatt, a magyarok száma 1198-al csökkent. Szintén 1992-ben, az összlakosságból, 1249 román, 2802 magyar és 71 német anyanyelvű. A vallási összetétel a következő: 1042 görög keleti, 2313 római katolikus, 169 református, 402 görög katolikus, 174 pünkösdista és 8 baptista.

2002-ben összesen 3845 lakosa volt. Ebből 1226 román, 2128 magyar, 350 roma, 137 német, 2 ukrán, 1 más és 1 nem nyilatkozott. Felekezeti megoszlás: 838 ortodox, 2036 katolikus, 201 református, 433 görög katolikus, 3 unitárius, 6 baptista, 1 ateista, 25 más, 8 felekezeten kívül és 1 nem válaszolt. Anyanyelvi megoszlás: 1220 román, 2614 magyar, 3 ukrán, 1 orosz és 1 nem nyilatkozott.

2011-ben a 3680 összlakosságból, 966 román, 2202 magyar, 321 roma, 79 német és 112 nem nyilatkozott. Felekezeti megoszlás: 653 ortodox, 2020 katolikus, 206 református, 400 görög katolikus, 245 pünkösdista, 4 baptista, 6 adventista, 14 jehova, 3 más és 127 nem válaszolt. Anyanyelvi megoszlás: 960 román, 2600 magyar, 8 német és 112 nem nyilatkozott.

Túrterebesi Általános Iskola, önálló magyar tannyelvű. Óvoda is tartozik hozzá. Sportteremmel is rendelkezik. Román nyelvű általános iskola Kisterebesen működik.

Túrterebesi Általános Iskola

Elérhetőség: Fő u. 13. Telefon 0261-836007. Villámposta: scoalaturlung@yahoo.com

Igazgató: Sárosi Tibor.

Óvoda – vezetője: Bauer Emília.

A községben a polgármesteri hivatal alárendeltségében működik:

Kultúrotthon – telefon 0261-836238, vezetője: Kovács István

Könyvtár – könyvtáros: Puskás Emese.

Falumúzeum-szoba – az egykori tornateremben alakították ki 2017-ben, kettős funkcióval: tanteremként és a hagyományőrzés intézményeként.

A faluban magyar (Túrterebesi Néptáncosok) és Hagyományőrző Sváb Néptánccsoport működik.

Rendezvények: A rendezvények főszervezője a polgármesteri hivatal, az iskola és az egyház szokott belépni társszervezőnek.

• Túrterebes Község Napjai – nyáron rendezik
• Turterebeschfest – sváb fesztivál, indult 2015-ben

• Római katolikus templom – században épült. Alapkövét 1814-ben tették le, 1818-ban elkészült a templomhajó is. 1828-ban elkészült a torony is. Klobusczky Péter püspök a szatmári székesegyház orgonáját adományozza a templomnak. Több alkalommal is javították. Az utolsó nagyobb javítása 1993 és 1995 között történt.
• Református templom – 1740-es években kezdték el építeni fából, faszegek használatával. A vitorlán az 1794-es évszám szerepel, ez a felújítás éve. A harangtorony a templomhajóhoz van kapcsolva. Az 1970-es években átépítik a templomot.
• Görög katolikus templom – 1868-ban kezdték el építeni egy Perényi család által adományozott telekre. Mivel kevés volt a pénz, az építkezés lassan haladt, így a falak 15 év alatt épültek fel. 1903-ban felépült a torony, mely magassága 34 méter, belsejében 3 harang volt annak idejében. Kettőt elvittek a háborúba és csak egy maradt meg mai napig. Renoválás 1926-ban történt. A festményeket Tóth Gyula készítette és a szobrászati munkát Szabó Sándor.
• Dónát kápolna (Túrterebesi szőlőhegy) – 1850-ben építették a svábok, különlegessége a forgó tabernákulum. Elődje fából készült 1762-1778 között.
• Perényi-kastély- valószínűleg a 16. században erősség épült a kastély helyébe, amit később, az 1661-es tatárdúlás idején lerombolták. A Perényi család egy vastag falú épületet emeltetett, majd köréje sáncot 1717-ben ástak, hogy bevezessék a Túr vizét. A Hesseistein grófi család megvásárolta az épületet a 19. században, emeletet húztak rá és előcsarnokot építettek. Feltételezések szerint az eredeti épületből csak a pince egy része maradt meg. Egészben maradt a spirál alakú lépcsője és egy faliszekrény. 1934-től iskola működött az épületben. Jelenleg fel van újítva.
• A tó – 3 hektár a területe és a Túri Természetvédelmi Terület szomszédságában van. 2006-től magánvállalkozás kezeli, azelőtt a helyi tanács fennhatósága alatt működött. Jó kikapcsolódási hely.

Mayer József – 1895-ben született Túrterebesen. Szülőföldjén végezte iskoláit és 1909-1914 között a szatmárnémeti tanítóképzőben végzett. Utána segédtanító majd tanító a Veszprém megyei Ugodon. 1957-től az iskola igazgatója. Számos tudományos kutatást végzett a falu történetéről és bekapcsolódott a község kulturális életébe.

Reizer Pál (Túrterebes, 1943 – Debrecen, 2002) – püspök. A rendszerváltás utáni Szatmári római katolikus egyházmegye első főpásztora (1990-2002).

Schönberger Jenő (1959 – ), a jelenlegi szatmári megyés püspök, aki 2003-től áll az egyházmegye élén.

Dr. Cserháti Ferenc (Túrterebes 1947 – ), az Esztergom-budapesti Főegyházmegye segédpüspöke 2007-től, a Magyar Püspöki Konferencia a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával bízta meg.

A római katolikus egyházközség

A 15. században Perényi báró templomot épített és papot tartott a faluban. Mivelhogy hitújításkor, az egész falu áttért az új hitre, megszüntették a katolikus plébániát. 1740-es években, Ugocsa főispánja, báró Perényi Károly áttért a katolikus hitre, elűzte a református papot és erőszakkal visszaszerezte a templomot 1744-ben. Ekkor a plébánia is újra kezdte működését és anyakönyvei is kezdtek lenni. A templom rossz állapota miatt, özvegy báró Perényiné Tövissi Bálintfi Klára új templomot kezdett építeni.

Túrterebeshez két filia tartózik: Túrterebes Hegy, 100 lélekkel és Bábony, ahol a romaközösség katolikus, összesen 160 lélek.

A 20. századból két plébános nevét érdemes megemlíteni. Ft. Barna József, aki 1942-1967 között volt plébános. Nyugdíjas éveit is itt töltötte, a helybeli temetőben nyugszik. Ft. Kirner Ferenc, aki 1973-1998 között működött plébánosként, ezelőtt 8 évig volt káplán a faluban. Az egyházközség keretében a következő szervezetek működnek: felnőtt és ifjúsági kórus, Mária Légió, Rózsafüzér Társulat, Jézus Szíve családja, Nőszövetség és Biblia csoport.

Túrterebesi Nagyboldogasszony római katolikus plébánia

Elérhetőség: Túrterebes, Park utca 267. Telefon:0261-836009.

Plébános: Seffer Dániel Antal

Tours-i Szent Márton Közösségi Központ – a Szatmári Egyházmegyei Caritas Szervezet által alapított és működtetett, akkreditált szociális szolgáltató intézmény. Alapítás éve: 1998. Befogadó képesség: 150 fő/nap.

Nappali Idősközpont – 2000-ben jött létre. (Túrterebes, Park u 267. Villámposta caritas@caritas-sm.ro) naponta 25 főt tud fogadni

A református egyházközség

Mivel a Perényi család katolizálása után a református egyház templom nélkül maradt, gondoskodni kellett új templom építéséről. A református egyház kicsi és szegény volt, ezért elég nehéz volt felépíteni a templomot. Önkéntes munkával, 1745 körül fából építettek templomot, befogadó helye 300 volt. Ez a Mária Terézia idején érvényben lévő törvények szerint épült, miszerint a református templom főútra vagy központi helyre nem nézhet. A jelenlegi református templom 1976-77-ben épült kőből, a korábbi vályogból emelt templom helyén. A 25 m magas fa torony gerendáit helyi mesterek faragták a 18. században.

Elérhetőség: Túrterebes, Park utca 272, telefon: 0261-836270.

Beszolgáló lelkipásztor: Varga Botond Endre.

Polgármesteri hivatal: Turulung/Túrterebes, str. Parcului, nr. 260, Villámposta: primtur@yahoo.com

Polgármester: Gyákon György (NDF)

Alpolgármester: Tepfenhárt Gellért

Jegyző/titkár: Ionescu Ioana

Helyi Tanács: RMDSZ 3 mandátum (Geng Alfonz-Csaba, Kornis Róbert, Májer Nándor), NDF 7 mandátum, PSD 2, PNL 1.

Kiss Kálmán: Túrterebes egyház- és iskolatörténete, Kálmán Partiumi könyvek sorozat, 59. Nagyvárad 2009.

https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%BArterebes

https://www.welcometoromania.eu/DN1c_Halmeu_Rastoci/DN1c_Halmeu_Rastoci_Turulung_m.htm

http://turterebes.hhrf.org/

http://www.kastelyerdelyben.ro/perenyi-kastely-turterebes-.html

http://nepszamlalas.adatbank.transindex.ro/?pg=etnikai&id=2409

https://library.hungaricana.hu/hu/view/NEDA_nemzetisegi_Erdely_1930_1992/?pg=227&layout=s&fbclid=IwAR1lFzl6axZk7EaNrOZPIVmxNWGUeqJ0nVJ1DiECtVLpIjsDX4iBWFzD6is&query=T%C3%BArterebes

https://www.szatmariegyhazmegye.ro/papsag-/

http://www.kastelyerdelyben.ro/perenyi-kastely-turterebes-.html

http://www.primariaturulung.ro/

http://kataszter.adatbank.transindex.ro/index.php?a=r&id=1039

http://www.mariaradio.ro/node/12392