A település nevének első említése oklevelekben az 1200-as évekből való. A 13. század elején Kristóf comes a nagyváradi egyházra hagyta. A tatárjáráskor, 1241-ben, elpusztult, majd 1266-ban V. István király, IV. Béla király fia, a Kaplon nembeli „ördög” Simon comesnek, a Vetéssy család ősének ajándékozta.

1312-ben iktatták be itt örökségükbe „zonga” Pétert a Vetéssy család megalapítóját, majd Endus fiait. 1325-ben csak Péter fiai vannak Vetés birtokosául megnevezve. 1366-tól egészen a 19. század elejéig a Vetéssy család tagjai a birtokosok. 1459-ben Vetéssy Miklós szabadalmat nyert a Szamoson hídra, révre és révbér szedésére.

1612-ben Kaszás Bálint kap részt egy Szamoson levő malommal, majd négy évvel később malmot kap adományba Pethő István is. Kökényesdi Péter is részt kap 1625-ben, habár a Vetéssyek ellentmondanak. Később ő Vetéssy lányt vett feleségül és leányai leánynegyedet kaptak a Vetéssy birtokból.

1703-ban, II. Rákóczi Ferenc kuruc seregei a mai település „Gorzás” nevű határrészében táboroztak. A hadsereg vetési táborában, Rákóczi szavakba foglalta a híres vetési pátenst, melynek fő motívuma a jobbágyok felszabadítása volt.

1769-ben a Vetéssy család leányági rokonai és birtokos társai a következő családok: Bottka, Szentlászlay, Szerdahelyi, Uray, Szigethy, Muray, Berey, Sződényi, Zálog és Nagy. 1810-ben még több család birtokol: Bagossy, Darvay, Pálóczy Horváth, Markocsán, Korda, Kerekes, gróf Teleki, Bakay, Kállay, Várday, Kengyel, Patay, Mátay Uszkay, Elek, Kelemen, és Korchma. Később még a gróf Eszterházyaknak, Nemes és Sántha családoknak is voltak itt birtokaik.

A 20. század elején Szerdahelyi Ágostonnak, Papolczy Gyulának, és Szent-Iványi Zoltánnak voltak itt nagyobb birtokai.

Vetés népessége, nemzetiség szerint, 1930-ban: 3528 lakosából 1514 román, 1853 magyar és 4 német volt.

1956-ban a lakosok száma növekedett, így összesen 4294 személyből, 2053 román és 2219 magyar volt, tehát a magyarok száma 366 fővel gyarapodott.

1966-ban az összlakosság 4348, amelyből 2139 román és 2075 magyar volt.

1977-ben a lakosság 4742, ebből 2486 román, 2147 magyar és 3 német volt.

1992-ben 4537 lakosából, 2290 román, 1940 magyar és 4 német volt, tehát 15 év alatt, a magyarok száma 207 fővel csökkent. Szintén 1992-ben, anyanyelv szerint a helyzet a következő: 1793 román, 2656 magyar és 6 német anyanyelvű. A 4537 személyből, 1793 görög-keleti, 198 római-katolikus, 1708 református, 624 görög katolikus, 155 pünkösdista és 7 baptista vallású volt.

2002-ben a község etnikai megoszlása: 4475 lakosból 2183 román, 2053 magyar, 116 roma, 115 ukrán és 5 német. Ebből 2067 ortodox, 197 katolikus, 1614 református, 181 pünkösdista, 293 görög katolikus, 8 baptista, 45 adventista, 1 unitárius, 7 óhitű ortodox, 2 ágostai evangélikus, 2 ateista vallású volt, 41 egyéb, 12 felekezeten kívüli és 5 nem válaszolt. Anyanyelvi megoszlás: 1770 román, 2645 magyar, 55 ukrán, 1 olyaz és 3 német.

2011-ben 4788 lakosából 2278 román, 1978 magyar, 261 roma és 70 ukrán és 5 német volt. Vallási összetétele: 2241 ortodox, 272 katolikus, 1622 református, 121 pünkösdista, 211 görög katolikus, 3 baptista, 47 adventista, 3 evangéliumi, 29 Jehova tanúja, 3 ateista, 6 felekezeten kívüli és 227 nem válaszolt. Anyanyelvi megoszlás: 1950 román, 2588 magyar, 7 roma, 32 ukrán és 209 nem nyilatkozott.

A helyi iskola: Vetés Általános Iskola/Școala Gimnazială Vetiș

Elérhetőség: Vetiş / Vetés Fő utca 185. Telefon: 0261820703

Igazgató: Hudácskó Gyöngyi

A 2018-2019 tanévben két magyar óvoda osztály indult el, 37 gyerekkel. Elemi osztályok: egy magyar elkészítő osztály indult el 12 gyerekkel, egy első osztály 13 gyerekkel és egy második osztály 12 gyerekkel. Az V-VIII osztályokban nincs magyar osztály, csak román. Általában a román osztályokból van több.

A községben kulturális központ működik, irányító Török József. A régi polgármesteri hivatal épületét alakították át kulturális központtá és 2018-ban volt felavatva

Az épületben könyvtár is működik, szépirodalmi és szakirodalmi anyaggal. A könyvespolcokat a helyi bútorgyárban készítették.

A központban helytörténeti múzeumot alakítottak ki, három részlegből fog állni: régészeti, etnográfiai és történeti részlegből.

Az épületben még található kiállító terem is.

A kulturális központban van a tíz éve alakult Vetési Albert Kultúrkör székháza is, helyi rendezvények szervezőjeként.

Helyi művelődési csoportok: Színi Táltosok színjátszó csoport és a Wethéssy Band zenekarnak. A faluban működik vegyeskar. Iskolásokból áll a Ribiszkék néptánccsoport.

Rendezvények – a Vetési Albert Kultúrkör és a polgármesteri hivatal társszervezésében:

• Falunapok, ennek keretében Gasztrokulturális fesztivál (indult 2017-ben)
• Kisasszonynap szeptemberi Mária nap
• Fogadj örökbe egy műemléket – program iskolásoknak
• Vetési pátens – emlékidéző műsor (2011-től).
• Vetési Albert Nap – 2010-től, július

• Református templom. A mai református templom először katolikus templommá építették. Részükre Vetési Albert veszprémi püspök építette 1450-ben, mert az az előtti Szent Miklós templom elpusztult 1241-ben. Később református templommá vált. 1792-ben újították fel, de két év múlva leégett, viszont hamarosan újra felépítették.
• Görög katolikus templom. Az 1800-as években épült.
• Rákóczi Ferenc szobor – Erdei István alkotása, 2011, a református templom mellett
• Vetési Albert emléktábla – a templom falán (2010)
• Emlékkő a reformáció 500 éves ünnepére. 2017-ben állították és mellette a megújulás erdeje: 500 hársfacsemete
• Tordai Demeter szobor (Óváron) – óvári lelkész, 1554-től református püspök (szuperintendens)

Vetési Albert (Vetés? , 1410 körül – ? , 1486) püspök, alkancellár, Mátyás király diplomatája

Vetés lakossága viszonylag korán, még 1545 előtt áttért a protestáns vallásra, 1570 körül pedig a lutheri irányzat helyét átvette a kálvini. A szatmári egyházmegyébe tagozódott egyházközsége a következő századok során a Kökényesdi, Iváncsy és Vetési családok pártfogása alatt fejlődött.

A Szent Miklós tiszteletére felszentelt középkori templom első közvetett írásos említése a pápai tizedjegyzékben található: 1333-ban Kozma, 1334-ben pedig Miklós nevű papja tűnik fel. Kegyúri jogokról is többször szó esik a 14. században. Az innen elszármazó Vetési Albert későbbi veszprémi püspök 1455-ben nyert búcsújogot a pápától Vetés egyháza számára. A település a XIV. században többször is helyet adott bírói és nádori közgyűléseknek, a Kaplony nemzetséghez tartozó, ám magát a faluról elnevező Vetési család pedig 1458-ban kapott a királytól rév és vámszedői jogot a Szamoson.

A községben már 1241 előtt állt a Szent Miklósnak szentelt templom. A mai református templomot Vetési Albert veszprémi püspök építtette 1460-ban a katolikusok számára. Vetés a reformáció kezdeteitől és 1460-ban Vetési veszprémi püspök által építtetett gótikus műemlék (reformátussá lett) templomáról ismert. 1792-ben renoválták, két év múlva leégett, de ismét felépítették. A hajó kazettás mennyezete 1794-ben készült, egy tűzvészt követő helyreállítás során. A templom 2014-ben történt felújítása alkalmával került elő a szentély északi falában egy eredetileg csinos, fiatornyos záródású, boltozott fülkéjű szentségtartó és a csúcsíves sekrestyekapu.

A 19. század második felének statisztikája azt mutatja, hogy az 521 református mellett élt itt, a többség más felekezetű: 728 görög katolikus, 57 római katolikus és 74 izraelita is.

Vetési református egyházközség

Lelkipásztor: Máthé Róbert, mobil 0741-014879, villámposta: matherob@freemail.hu.

Óvári (közigazgatásilag Vetéshez tartozik) református egyházközség

Lelkipásztor: Igaz Árpád, mobil 0745-545867.

2016-ban átadták a polgármesteri hivatal új épületét.

Polgármesteri hivatal: Vetés, Fő út, 437 sz. Telefon: 0261-820702, 0261-820741, 0261- 806016, 0261-820783. Villámposta: primaria@vetis.ro

Polgármester: Ilyés Gyula (RMDSZ), mobil 0769-046300, villámposta: primar@vetis.ro

Alpolgármester: Codrea Daniel (ALDE)

Jegyző/Titkár: Anca Maria Pop

Helyi tanács: RMDSZ: 7 képviselő (Biró Attila, Hudacskó Gyöngyi, Ianuczas Csaba, Kis Etelka, Nagy Enikő, Szénás Barnabás, Vékony Attila), Liberálisok és Demokraták Szövetsége /ALDE: 6, Szociáldemokrata Párt/PSD: 2.

Testvértelepülések

Csenger – Magyarország

Szamoskér – Magyarország

• Vetési Albert Kultúrkör

Alakulás: 2008, bejegyzett

Cél, tevékenység: Vetési Albert püspök emlékének ápolása, kulturális rendezvények, közösségépítés

Elérhetőség: székhely a vetési Kulturális központban

Elnök: Török József.

A szerdahelyi-kúriát, amelyet a helyiek egymás között csak „kastélynak” neveztek, 2010-ben lebontották.

Szállás:

Brigi Panzió, a központtól 2,8 kilométerre, fokozata: három margarétás. 10 szoba, állatbarát.

Szobafoglalás: 0040261820770, 0040744642227, 0040744603795

Villámposta: tiptopbob@gmail.com

Consiliul local

https://vetis.ro/wp-content/uploads/2016/09/HU-Elhelyezked%C3%A9s-k%C3%B6zs%C3%A9ghat%C3%A1rok-szomsz%C3%A9dok.pdf

https://scoli.didactic.ro/scoala-cu-clasele-iviii-vetis

http://nepszamlalas.adatbank.transindex.ro/?pg=telepuleslista&megye=6

http://www.frissujsag.ro/egyedulallo-kulturalis-kozpont-vetesen/

http://www.kiralyhagomellek.ro/kereses.php?kereses=Vet%C3%A9s&submit=Keres%C3%A9s

http://tiptopbob.ro/hu/

https://library.hungaricana.hu/hu/view/NEDA_nemzetisegi_Erdely_1930_1992/?pg=227&layout=s&fbclid=IwAR1lFzl6axZk7EaNrOZPIVmxNWGUeqJ0nVJ1DiECtVLpIjsDX4iBWFzD6is&query=vet%C3%A9s

https://hu.wikipedia.org/wiki/Vet%C3%A9s_(Rom%C3%A1nia)