Géres (románul Ghirișa) falu Romániában, Szatmár megyében. Szatmár megye déli részén, Krasznabéltektől északnyugatra és Szatmárnémetitől 29 km-re található. Közigazgatásilag Krasznabéltekhez tartozó falu. Trianonig kisközség volt az erdődi járásban.
Géres neve egyértelműen magyar eredetű. A régies névalak, amely már a 13. század elején ismert, „gyéres erdőt”, tehát ritkás fás területet jelentett, és ez a forma alig különbözik a maitól. A neve egy 1367-es okiratban Gyres formában jelenik meg. 1420-ban Gebres alakban szerepel Csáky István birtokaként. 1475-ben Geroz, 1489-ben Gyeres alakban írják nevét.
Géres neve a korabeli írásokban 1367-ben tűnik fel először Géresi Péter nevében, Gyres néven. Eredetileg a település királyi birtok volt, a daróci uradalom része, melyet Zsigmond király eladományozott majd.
1420-ban Csáky István birtoka, ez onnan tudható, hogy Vetési Jakab a Csáky által börtönbe vetett jobbágyokat kiszabadította. Ekkor Gébres alakban szerepel.
A 14. században és a 15. században a falu a királydaróczi uradalomhoz tartozott, és a Csáky család birtoka alatt volt. A 16. század végétől a 17. végéig a daróczi uradalmat, melyhez 1634-ben Darócz, Nántű, Terebes, Rákos, Oláhgyöngy, Géres, Gyürkefalva, Pusztatelek, Bajfalu, Nyegrefalva tartoztak, a szatmári vár birtokaihoz csatolták.
A 16. században a királyi kincstár foglalta le. 1592-ben az erdődi uradalommal a szatmári várhoz, a szatmári uradalomhoz tartozott.
1634-1642-ben a daróczi uradalom lajstromaiban fordul elő, viszont ekkor is a szatmári várhoz tartozott, majd később a Bethlen család birtoka lett és Zoltán Józsa vette meg Bethlen Gábortól 800 tallérért.
Az 1700-as években többen is szereztek itt birtokot.
A szatmári béke (1711) után gróf Károlyi Sándor kapta meg Gérest is, majd a későbbiekben birtokosok voltak itt a Rácz, Ottlik, Balogh és Kölcsey családok is, és ők maradtak urai a 19. században is. Akkor nem lakott nagyobb birtokos a faluban. A XIX. században is ezeknek a maradékai bírták. Most nagyobb birtokos nincs benne. A ref. egyház temploma 1803-ban épült. Körjegyzőség helyben van, postája, távírója és vasúti állomása Erdőd.
Körjegyzőség helyben volt, postája, távírója és vasúti állomása pedig Erdődön.
2002-ben 726 lakosából 27 román, 558 magyar és 141 cigány volt. Felekezeti megoszlás: 63 ortodox, 49 katolikus, 591 református, 13 evangéliumi és 10 más.
A 2011-es népszámlálás adatai szerint 724 lakosából 21 román, 533 magyar, 152 cigány, 6 német volt és 12 nem nyilatkozott.
Géresi Elemi Iskola. Párhuzamosan van magyar és román oktatás is. A bélteki Általános Iskolához tartozik.
Igazgató: prof. Badea Aurora
Református templom, amely 1803-ban épült.
Református egyház
Lelkész neve: Nagy Attila
Cím: 447042 Ghirisa nr. 219, jud Satu Mare
Elérhetőség: 0745-587101, 0261-867020
Polgármesteri hivatal Krasznabélteken: str. Principală, nr. 357, 447040 Beltiug, jud. Satu Mare
Tel: 0261-870071, E-mail: primaria.beltiug@yahoo.com
Polgármester: Bartok Gurzău Ioan- PNL
Alpolgármester: Funkenhauser Josef Edmond
Jegyző: Kovács Eugen
Körülbelül 7-8 km távolságra, Krasznamihályfalván a Pensiune Strand Mihăieni, magyarul is beszélnek. Cím: Krasznamihályfalva, Mihăienului 1 szám
http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0020/7.html
https://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%A9res
http://nepszamlalas.adatbank.transindex.ro/?pg=etnikai&id=2176
https://scoli.didactic.ro/scoala-cu-clasele-iviii-beltiug-2
https://ghidulprimariilor.ro/list/cityHallDetails/PRIM%C4%82RIA_BELTIUG/77915#
https://www.booking.com/hotel/ro/pensiune-strand-mihaieni.hu.html