Első ismert birtokosai az 1400-as években a Mendzenthi család tagjai voltak. Később a Becsky, Gencsy, Pelei családok és azok leszármazottai a főbb birtokosok.

1641. június 9-én Érszentkirályi Istvánnak Mindszent pusztában levő birtokából Katalin nevű leánya osztályt kért testvéreitől és ezt június 27-én meg is kapta. Így lett 1641-ben Mindszent pusztából falu. Nem sokkal ez után, II. Rákóczi György lengyelországi vállalkozására következő török-tatár büntető hadjáratok további pusztítást okoztak.1660 nyarán, mikor Várad is a törökök kezére került, a környező településekkel együtt Mindszentet is már csak, mint pusztát tartották számon.

1701-ban a pusztulások során még megmaradt régi lakói Balásházi János, Ferenc és András, Kabay Mihály meg Nyiti (talán Nyíri) Sámuel kérvényt nyújtottak be, melyben az erdélyi országgyűléshez folyamodtak, tízévi adómentességet kérve. A rendek az adómentesség idejét sokallva, háromévi adómentesség engedélyezése mellett döntöttek. A 18. század elejének kuruc-labanc harcai megakadályozták az újabb betelepüléseket.

Az 1797 évi hadi összeíráskor főbb birtokosai Pelei Imre és gróf Andrási Károly voltak.

1890-ig a magyarság (333) nem tudta a románság (399) számát meghaladni. A román-magyar lakosság-változás okát a pusztítások nyomán keletkező telepítés jelzi, ami adómentességi kérvény keltének időpontjával közel egy időre eshetik.

Érmindszentet (Ady Endre születésekor kb. 750-en) református magyarok, római katolikus svábok és görög katolikus románok lakták.

Az 1700-as években lassan megindult a telepítés és szaporodás útján egyre növekedik a lakosság, valamint megjelennek a falu első román lakói is.

1715-ben a 12 jobbágy-háztartás közül 2 román, 1720-ban 31 háztartás közül 27 magyar és 4 román, lélekszám szerint 1715-ben 90 magyar és 18 román, 1720-ban 243 magyar és 36 román van a falu lakói között.

Ez a kezdeti román térfoglalás a század közepe körül erősödik, hiszen 1733-ban már 20 mindszenti román család van jelen. Alig két évtizeddel később, 1750-ben, már 377 görög katolikus lelket számoltak itt meg, ezek alighanem mind románoknak tekinthetők.

Egy századdal később, 1847-ben 252 magyar lakos mellett 560 a görög katolikus.

1890-ig a magyar lakosság 333, a románság meg 399 lakos.

Érmindszent lakossága az 1910-es évekre 789-re nőtt, ami közül, 413 magyar, 369 román. 1992-ben 175 lakosa közül 92 magyar és 83 román.

2002: a falu lakossága 177 fő, román 83, magyar 84, roma 10 fő.

2011-ben a népessége 124 fő, ebből magyar 84.

Érmindszent Ady Endrének köszönhetően, igen látogatott hely, Erdélyből, Magyarországról és az egész Kárpát-medencéből érkeznek ide érdeklődők, akik a költőóriás gyermekkorának környezetére kíváncsiak.

Az EMKE és a szatmárnémeti Kölcsey Kör 1990 óta szervezik az érmindszenti zarándoklat néven ismert hagyományos Kárpát-medencei Ady-megemlékezéseket. 2018-ban a 29. Zarándoklatra került sor.

Ady Endre Emlékmúzeum

 Ady Endre szülőháza

Az Ady-kúria a falu végén áll. Ady Endre szülőháza, valamikor a 19. század második felében készült. A régi, nádfedeles, háromosztatú parasztház jellegű épület három helyiségből – konyha, tisztaszoba, hálószoba – állt, az épületben láthatók a család régi bútorai. A szülőház 1953-ban leégett, de visszaállították az eredeti állapotát. Ady emléktábla a szülőház falán.

1900-ban (más források szerint 1907-ben) bővült a telek a kúriával, amely nagyságrendekkel nagyobb kényelmet biztosított a család számára. Öt látogatható terme számos eredeti állapotban megőrzött tárgyat őriz. A két épület között húzódó udvaron még megtekinthető a család gémes kútja, illetve Ady Endre bronz mellszobra.

A két épület Popp/Papp Aurél festőművész közbenjárásának köszönhetően 1957 óta emlékmúzeum, a kertben és a parasztház homlokzatán egy-egy szobor állít emléket a település híres szülöttének.

Az emlékmúzeum számos Ady Endre magánéletéhez köthető dokumentumot, fényképet mutat be, köztük az eredeti keresztelési anyakönyvet. Ady költői és újságírói tevékenységéhez köthető dokumentumokat, tárgyakat is felvonultat a múzeum; eredeti kiadású verses köteteket, korabeli újságokat, fényképeket, magán- és hivatalos leveleket.

Görög katolikus fatemplom 1773-ban épült.

Műemlék a „Háborúban elesettek tiszteletére”

Itt született Ady Endre.

• Ady Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. Hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai. A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az emberi létnek, mint a szabadság, az egyenlőség, a hit vagy a mulandóság kérdéseiről írott költeményei.

A partiumi Érmindszenten született egy elszegényedett nemesi családban. Édesapja diósadi Ady Lőrinc (1851-1929), kisparaszti gazdálkodó, édesanyja tiszaeszlári Pásztor Mária (1858–1937), református lelkipásztorok leszármazottja volt. Egy nővére (Ilona, aki még egyéves kora előtt meghalt) és egy öccse volt, Ady Lajos (1881–1940), aki magyar-latin szakos tanárként ábrándos nyelvészkedéssel nevüket Ond vezér nevéből eredeztette.

Tanulmányait az érmindszenti református elemi iskolában kezdte 1883-ban. Szülei gimnáziumba szánták, ezért tanulmányait 1886-tól a katolikus népiskolában folytatta. Az elemi befejeztével, 1888-ban a nagykárolyi piarista gimnáziumba került. Ebben az iskolában voltak saját bevallása szerint a legszörnyűbb diákévei, ugyanakkor itt erősödött meg fizikailag az addig gyengécske gyerek. Itt írta első költeményeit is, amelyek többnyire verses csúfolódások voltak. Ezekből az évekből származik barátsága Jászi Oszkár későbbi társadalomtudóssal és politikussal, akivel együtt jártak hittanra. 1892-től a zilahi református kollégium diákja volt, ahol 1896 júniusában jelesen érettségizett. A liberális szellemű zilahi „ősi schóla” a szigorú szerzetesi iskolából kikerülve a szabadságot jelentette számára: itt szabad volt nyilvánosan is cigarettázni és itt váltak rendszeressé a szombat esti kocsmázások is; emellett itt érték első – iskolai – irodalmi, és szerelmi sikerei is. Itt ismerte meg az újságíró Kun Bélát is, aki egy ideig privát tanítványa volt.

Beíratták a debreceni jogakadémiára. A várost nem sikerült megszeretnie: szülei beleegyezését megszerezve a második évre már a pesti jogi karra iratkozott be, majd Temesvárra ment, ahol délelőtt a királyi táblánál írnokoskodott, délután magánórákat adott. Temesvárról nagy betegen vitte édesanyja haza 1897 karácsonyán. Később Zilahra utazik, ahol ügyvédbojtár. Ekkor születik meg egy önálló verseskötet kiadásának gondolata. Ősszel az egyetem folytatásának szándékával ismét Debrecenbe ment, azonban az előadásokat hanyagul látogatta, sokkal jobban érdekelték a lapok (Debreceni Főiskolai Lapok, Debreceni Ellenőr, Debreceni Hírlap). Előbb a Debreczeni Hírlap, majd 1899-től a Debreczen című folyóirat „hivatásos” munkatársa lett; a soron következő félévre már be sem iratkozik, ezzel vége szakadt egyetemi karrierjének. Ugyanebben az évben megjelent első verses kötete, Versek címmel, aminek nem volt sikere.

1899 végén Nagyváradra ment, ahol gazdag kulturális élet volt ekkor. 1900. január elején a kormánypárti Szabadságnak lett a belső munkatársa: ekkor ez volt Nagyvárad legtekintélyesebb és anyagilag legerősebb lapja. A társadalmi igazságtalanságról és a munkásnyomorról írt kritikus cikke 1901. április 22-én jelent meg a Friss Újságban. Egy kis séta címmel, amely azonban világnézeti ellenszenvet gerjeszt ellene lapjánál, így május 23-ától a lapversenytárs Nagyváradi Napló kötelékébe lépett. Jó újságíróvá vált, magyar prózai stílusa itt fejlődött ki. Új verskötetet is kiadott 1903-ban Még egyszer címen, azonban ez is komolyabb visszhang nélkül maradt. Ady Nagyváradon bohém éjszakai életet élt, amelyben Halász Lajos és Szűts Dezső voltak állandó partnerei.

Életében az áttörést 1903 augusztusa hozta el: ekkor ismerkedett meg Diósyné Brüll Adéllal, egy Nagyváradról elszármazott gazdag férjes asszonnyal, aki ekkor Párizsban élt és látogatóba jött haza. Léda (Ady így nevezte őt el) lett a múzsája; az ugyanebben az évben megjelent Még egyszer című kötetében A könnyek asszonya című költeményt már ő ihlette. Lírai kibontakozásában Léda iránti szerelme és nála tett párizsi látogatásai segítették. A Léda-kapcsolat 9 évig tartott: 1903–1912-ig. Léda 1907-ben halott lánygyermeket hozott világra, vélhetőleg a költőtől. Kapcsolatuk 1912-re teljesen megromlott: Ady a Nyugatban publikált Elbocsátó szép üzenet című versével végleg szakított Lédával.

Hétszer járt Párizsban 1904 és 1911 között. Első, egy évig tartó párizsi útja után az ellenzéki Budapesti Naplónál helyezkedett el, ahol 500 cikk és egy sor költemény jelent meg az ő tollából. A rövid idővel a hazatérése után tartott választásokon a nem várt ellenzéki siker – amely 30 év után váltotta a kormányzó Szabadelvű Pártot – a lapot kormánytényezővé tette azzal, hogy annak főszerkesztője, Vészi József, a miniszterelnök sajtófőnöke lett. 1906-ban a Fejérváry kormány lemondott, és mivel Ady pozíciót töltött be sajtótudósítóként, méltatlan támadások érték, ami elől előbb Érmindszentre, majd júniusban Párizsba „menekült”.

A második párizsi tartózkodása és a kapcsolódó földközi-tengeri utazás időszaka termékeny korszaka a költészetének. 1906-ban megjelent harmadik verseskötete Új versek címmel – ez a könyv mérföldkő a magyar irodalomban, a modern magyar költészet születését jelzi –, de a negyedik kötete, a Vér és arany hozta meg az igazi sikert és a kritikusok elismerését.

Itt született:

• Diósadi Ady Lajos, írói álnevein Al. Bence, Nagy János (1881 – Budapest, 1940). irodalomtörténeti és pedagógiai író, főgimnáziumi tanár, tankerületi főigazgató, Ady Endre öccse.

Érmindszenten református elemi iskola működött, Ady Endre itt kezdte tanulmányait 1883-ban. Érmindszenten ma nincs iskola. A szomszédos községközpont, Érkávás iskolájában román tannyelvű osztályok vannak.

Érmindszent katolikus temploma a 13-14. század között épült. A reformáció hatására mindenki áttért az új hitre, a templommal együtt. A katolikus vallás ezzel megszűnt. 1753-ban alapították újra, építtettek új templomot, amely 1953-ban leégett, 1957-ben állították helyre.

A templom mellett hajdanán még apáca kolostor is működött. 1711-ben épült, később paplakká alakították át. Jelenleg üresen áll.

Érmindszenti Református Egyházközség

Református lelkész Gál Sándor

Polgármesteri Hivatal

Elérhetőség: Érkávás, telefon 0261-873401.

Polgármester: Marius Andrei Roka

Alpolgármester: Vasile Bojan

Titkár/jegyző: Cireap Loredana

Helyi Tanács: 11 helyi tanácsos – nincs magyar közöttük.

Érmindszenten termálvíz található.

Legközelebbi szállás lehetőség:

Tasnád (12 kmre), Alexa Villa, Dalli Villa.

Szatmárnémeti – Csanálos (24 kmre), West Motel.

Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 397–399. o http://mek.oszk.hu/04700/04750/html/268.html

Érmindszent településtörténetéhez http://epa.oszk.hu/00900/00979/00409/pdf/EM-1943_48_03-04epa_538-540.pdf

https://travelminit.ro/hu/szallas/adyfalva?t=PNS

http://erdelyben.info/tag/adyfalva/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szatm%C3%A1rn%C3%A9meti_magyar_irodalmi_%C3%A9s_m%C5%B1vel%C5%91d%C3%A9si_%C3%A9lete

http://www.kolcsey.org/magyar-emlekek/partium/ermindszent-ady-endre-szulohelye/

https://www.utazzerdelybe.hu/varos/ermindszent

http://www.karolyirefegyhazmegye.ro/archivum/1314

http://www.karolyirefegyhazmegye.ro/archivum/1635