Levelezési cím: Mátyás Király u. 4 sz. 400112, Kolozsvár
Telefonszám: +40-787-311-117, 0751-382-307
Email: hello@civilterkep.ro
Els\\u0151 \\u00edr\\u00e1sos eml\\u00edt\\u00e9se 1219-b\\u0151l sz\\u00e1rmazik, ekkor villa Chybur<\\\/em> n\\u00e9ven szerepel, k\\u00e9s\\u0151bbi nevei: Zybo (1460), oppidum Sibo (1564), Zsibou (1750) \\u00e9s v\\u00e9g\\u00fcl Jibau (1854). A t\\u00f6bbi helys\\u00e9gr\\u0151l csak k\\u00e9s\\u0151bb t\\u00f6rt\\u00e9nik eml\\u00edt\\u00e9s: Szil\\u00e1gyr\\u00f3n\\u00e1r\\u00f3l 1338-ban, Kucs\\u00f3r\\u00f3l 1388-ban, Hossz\\u00fa\\u00fajfalur\\u00f3l 1405-ben, Szamos\\u0151rmez\\u0151r\\u0151l csak 1469-ben. A falu nev\\u00e9t a k\\u00e1szoni Jakcsokt\\u00f3l val\\u00f3 megk\\u00fcl\\u00f6nb\\u00f6ztet\\u00e9sk\\u00e9nt haszn\\u00e1lt\\u00e1k (l\\u00e1sd B\\u00e1thoryak ecsedi \\u00e9s szil\\u00e1gysomly\\u00f3i \\u00e1g\\u00e1t).\\u00a0<\\\/p> \\u00a0<\\\/p> 1387-ben Aranyos, 1545-ben Hadad, 1553-ban K\\u0151v\\u00e1r v\\u00e1r\\u00e1hoz, 1564-ben ism\\u00e9t Hadadhoz tartozik. 1423-t\\u00f3l sz\\u00e1z\\u00f6tven \\u00e9vig a Kusalyi Jakcs csal\\u00e1d birtokolja.<\\\/p> A 16\\u201317. sz\\u00e1zadban uradalmi sz\\u00e9khely, mez\\u0151v\\u00e1ros, v\\u00e1s\\u00e1ros hely. Szerepe volt a s\\u00f3 \\u00fasztat\\u00e1s\\u00e1ban a Szamoson. 1570-ben jobb\\u00e1gy lak\\u00f3i 22 kapu ut\\u00e1n ad\\u00f3ztak. Az erd\\u00e9lyi orsz\\u00e1ggy\\u0171l\\u00e9s 1571-ben harmincad v\\u00e1mszed\\u0151 helly\\u00e9 nyilv\\u00e1n\\u00edtja. B\\u00e1thory Istv\\u00e1n Hadad v\\u00e1r\\u00e1val \\u00e9s tizenhat faluval egy\\u00fctt 1584-ben Wessel\\u00e9nyi Ferencnek adom\\u00e1nyozza, h\\u0171s\\u00e9ge jutalmak\\u00e9nt. Ett\\u0151l kezdve a Wessel\\u00e9nyi csal\\u00e1d uradalmi sz\\u00e9khelye. Tat\\u00e1r csapatok 1658-ban elpuszt\\u00edtj\\u00e1k. 1703-ban meger\\u0151s\\u00edtik hetiv\\u00e1s\\u00e1r tart\\u00e1s\\u00e1ra sz\\u00f3l\\u00f3 kiv\\u00e1lts\\u00e1g\\u00e1t. 1705. november 11-\\u00e9n a zsib\\u00f3i csat\\u00e1ban, a telep\\u00fcl\\u00e9s mellett szenved veres\\u00e9get a II. R\\u00e1k\\u00f3czi Ferenc \\u00e1ltal vezetett kuruc sereg L. von Herbeville t\\u00e1bornagy, cs\\u00e1sz\\u00e1ri f\\u0151parancsnok hadait\\u00f3l. A Rabutin parancsnoks\\u00e1ga alatt \\u00e1ll\\u00f3 szerb hat\\u00e1r\\u0151r\\u00f6k ezut\\u00e1n fel\\u00e9getik. A csata eml\\u00e9k\\u00e9re a Szamos jobb partj\\u00e1n emelked\\u0151, piramis alak\\u00fa hegy a R\\u00e1k\\u00f3czi-hegy<\\\/em> nevet viseli.<\\\/p> A v\\u00e1ros fejl\\u0151d\\u00e9s\\u00e9ben nagy szerepe volt a Wessel\\u00e9nyi csal\\u00e1dnak. Az \\u0151 nev\\u00fckh\\u00f6z f\\u0171z\\u0151dik az itteni, Erd\\u00e9ly egyik legszebb barokk st\\u00edlus\\u00fa kast\\u00e9ly\\u00e1nak \\u00e9p\\u00edttet\\u00e9se. H\\u00edres m\\u00e9nes\\u00e9t a Wessel\\u00e9nyi Istv\\u00e1n alap\\u00edtotta a 18. sz\\u00e1zad k\\u00f6zep\\u00e9n, id. Wessel\\u00e9nyi Mikl\\u00f3s tov\\u00e1bbfejleszti a m\\u00e9nest, lovard\\u00e1t \\u00e9p\\u00edt \\u00e9s n\\u00e9piskol\\u00e1t tart fenn, de a gazd\\u00e1lkod\\u00e1st elhanyagolja, jobb\\u00e1gyai robotj\\u00e1t vad\\u00e1szatokra pazarolja el. 1798 \\u00e9s 1808 k\\u00f6z\\u00f6tt nyolcszor l\\u00e1tja hosszabb id\\u0151re vend\\u00e9g\\u00fcl a kolozsv\\u00e1ri magyar sz\\u00ednt\\u00e1rsulatot. 1816-ban az akkorra 350 darabosra szaporodott m\\u00e9nest betegs\\u00e9g t\\u00e1madja meg, \\u00e9s az arab teliv\\u00e9rek kipusztulnak.<\\\/p> 1817-ben ker\\u00fclt Zsib\\u00f3ra Kelemen Benj\\u00e1min<\\\/em> gazdatiszt, aki az ifj. Wessel\\u00e9nyi Mikl\\u00f3s t\\u00e1mogat\\u00e1s\\u00e1val \\u00e9s megk\\u00fczdve \\u00f6zvegy Cserey Hel\\u00e9na konzervativizmus\\u00e1val bevezeti a vet\\u00e9sforg\\u00f3t, meghonos\\u00edtja a lucerna, a l\\u00f3here, a burgonya \\u00e9s a repce termeszt\\u00e9s\\u00e9t, gy\\u00fcm\\u00f6lcsf\\u00e1kat (alm\\u00e1t, k\\u00f6rt\\u00e9t, csereszny\\u00e9t, meggyet, ringl\\u00f3t) \\u00fcltet, \\u00faj juhmos\\u00e1si elj\\u00e1r\\u00e1st vezet be \\u00e9s rendezi a falvak hat\\u00e1r\\u00e1t. A kor\\u00e1bban n\\u00e9h\\u00e1ny sz\\u00e1z \\u00e1llatot sz\\u00e1ml\\u00e1l\\u00f3 juh\\u00e1szat az 1840-es \\u00e9vek elej\\u00e9n t\\u00edzezresre gyarapodik. Iparszer\\u0171v\\u00e9 fejleszti a selyemsz\\u00e1l \\u00e9s a hamuzs\\u00edr el\\u0151\\u00e1ll\\u00edt\\u00e1s\\u00e1t. 1831-ben a tizedb\\u0151l alap\\u00edtv\\u00e1nyt hoz l\\u00e9tre az \\u00e9h\\u00edns\\u00e9g megel\\u0151z\\u00e9s\\u00e9re. Gyakornokokat k\\u00e9pez \\u2013 Zsib\\u00f3 az 1830\\u201340-es \\u00e9vekben a mez\\u0151gazdas\\u00e1gi oktat\\u00e1s<\\\/em> erd\\u00e9lyi k\\u00f6zpontj\\u00e1nak sz\\u00e1m\\u00edtott. 1840-ben els\\u0151k\\u00e9nt hoz Erd\\u00e9lybe cs\\u00e9pl\\u0151g\\u00e9pet. A 19. sz\\u00e1zad els\\u0151 fel\\u00e9ben \\u00fajabb tizenegy k\\u00f6rny\\u00e9kbeli falu ker\\u00fcl a zsib\\u00f3i Wessel\\u00e9nyi-uradalomhoz. Wessel\\u00e9nyi mindek\\u00f6zben az uradalom valamennyi faluj\\u00e1ban iskol\\u00e1t alap\\u00edt, n\\u00e9h\\u00e1ny helyen pedig, \\u00edgy Zsib\\u00f3n, \\u00f3vod\\u00e1t is.<\\\/p> Zsib\\u00f3 lak\\u00f3i 1848 szeptember\\u00e9ben k\\u00f6veteket k\\u00fcldenek Nasz\\u00f3dra, ahol menlevelet k\\u00e9rnek \\u00e9s kapnak Karl von Urban cs\\u00e1sz\\u00e1ri-kir\\u00e1lyi alt\\u00e1bornagyt\\u00f3l, aki megtagadta az engedelmess\\u00e9get a forradalmi magyar korm\\u00e1nynak (B\\u00e9cset szolg\\u00e1lja). Okt\\u00f3berben a forradalmi hat\\u00f3s\\u00e1gok Szil\\u00e1gycseh helyett t\\u00e9ved\\u00e9sb\\u0151l Zsib\\u00f3ra k\\u00fcldenek egy h\\u00f3h\\u00e9rt. A zsib\\u00f3iak akaszt\\u00e1sokt\\u00f3l f\\u00e9lve felverik a k\\u00f6rny\\u00e9ket, megverik az Urb\\u00e1n menlevel\\u00e9t l\\u00e1z\\u00edt\\u00f3nak \\u00e9s \\u00e1m\\u00edt\\u00f3nak nevez\\u0151 reform\\u00e1tus lelk\\u00e9szt, majd a h\\u00f3h\\u00e9rt \\u00e9s a lelk\\u00e9szt megk\\u00f6t\\u00f6zve Nasz\\u00f3dra k\\u00fcldik. November elej\\u00e9n a D\\u00e9csey L\\u00e1szl\\u00f3 vezette honv\\u00e9dek \\u00e9s nemzet\\u0151r\\u00f6k megverik az itt gy\\u00fclekez\\u0151 felkel\\u0151ket. 1849. augusztus 13-\\u00e1n itt gy\\u00fclekezik Kazinczy Lajos \\u00e9s G\\u00e1l S\\u00e1ndor serege. Augusztus 24-\\u00e9n haditan\\u00e1csot tartanak a Wessel\\u00e9nyi-kast\\u00e9lyban, Kazinczy felolvassa G\\u00f6rgey Art\\u00far fegyverlet\\u00e9telt elrendel\\u0151 level\\u00e9t. T\\u00f6bben a harc folytat\\u00e1sa mellett sz\\u00e1llnak s\\u00edkra \\u00e9s elhagyj\\u00e1k a termet. M\\u00e1snap, 25-\\u00e9n Kazinczy t\\u00e1bora leteszi a fegyvert Grotenhjelm t\\u00e1bornok el\\u0151tt. T\\u00f6bb magyar tiszt \\u00f6ngyilkoss\\u00e1got k\\u00f6vet el. Kazinczy Lajos Kazinczy Ferenc fia, a fegyverlet\\u00e9tele az utols\\u00f3, vil\\u00e1gos ut\\u00e1n 13 nappal.<\\\/p> \\u00a0<\\\/p> A 19. sz\\u00e1zad m\\u00e1sodik fel\\u00e9ben tov\\u00e1bb fejl\\u0151dik Zsib\\u00f3n a selyemherny\\u00f3-teny\\u00e9szt\\u00e9s. 1862-ben gy\\u00f3gyszert\\u00e1r ny\\u00edlik. 1876-ban K\\u00f6z\\u00e9p-Szolnok v\\u00e1rmegy\\u00e9t\\u0151l Szil\\u00e1gy v\\u00e1rmegy\\u00e9hez csatolj\\u00e1k. Zsib\\u00f3 a j\\u00e1r\\u00e1si szolgab\\u00edr\\u00f3i hivatal sz\\u00e9khelye, j\\u00e1r\\u00e1sb\\u00edr\\u00f3s\\u00e1ggal, vas\\u00fattal, posta- \\u00e9s t\\u00e1v\\u00edr\\u00f3hivatallal, ipariskol\\u00e1val, mez\\u0151gazdas\\u00e1gi szeszgy\\u00e1rral. 1888-ban megalakul a Zsib\\u00f3 \\u00e9s vid\\u00e9ke Takar\\u00e9kp\\u00e9nzt\\u00e1r,<\\\/em> 1897-ben pedig a Selagiana<\\\/em> hitelint\\u00e9zet. 1890. okt\\u00f3ber 1-j\\u00e9n megnyitj\\u00e1k a D\\u00e9s\\u2013Zsib\\u00f3\\u2013Zilah vas\\u00fatvonalat, ezt n\\u00e9h\\u00e1ny \\u00e9v m\\u00falva Nagyb\\u00e1ny\\u00e1ig meghosszabb\\u00edtj\\u00e1k. 1909\\u20131913 majd 1920\\u20131944 k\\u00f6z\\u00f6tt nyomda m\\u0171k\\u00f6dik itt.<\\\/p> 1968-ban v\\u00e1ross\\u00e1 nyilv\\u00e1n\\u00edtj\\u00e1k, ezt k\\u00f6vet\\u0151en pedig t\\u00f6bb \\u00fczemet l\\u00e9tes\\u00edtenek: lenfon\\u00f3t, tej\\u00fczemet, 1980-ban ruhagy\\u00e1rat. Ezzel p\\u00e1rhuzamosan t\\u00f6bb \\u00faj, t\\u00f6mbh\\u00e1zas negyedet \\u00e9p\\u00edtenek.<\\\/p>\",\"_id\":\"61d5f42\"},{\"tab_title\":\"Demogr\\u00e1fiai adatok\",\"tab_content\":\" A 18. sz\\u00e1zad folyam\\u00e1n egy nagyobb, rom\\u00e1n n\\u00e9pess\\u00e9g\\u0171 vid\\u00e9k egyetlen magyar, reform\\u00e1tus lakoss\\u00e1g\\u00fa telep\\u00fcl\\u00e9se. 1715-ben 24 ad\\u00f3z\\u00f3 h\\u00e1ztart\\u00e1s\\u00e1b\\u00f3l 22 volt reform\\u00e1tus magyar \\u00e9s kett\\u0151 rom\\u00e1n, 1720-ban mind a 28 h\\u00e1ztart\\u00e1sa magyar. 1733-ban 14 g\\u00f6r\\u00f6g katolikus rom\\u00e1n csal\\u00e1dot is \\u00f6ssze\\u00edrt\\u00e1k. Lakoss\\u00e1gsz\\u00e1ma 1850 \\u00e9s 1992 k\\u00f6z\\u00f6tt t\\u00edzszeres\\u00e9re n\\u0151tt, az\\u00f3ta cs\\u00f6kken.<\\\/p> 1850-ben 1029 lakos\\u00e1b\\u00f3l 771 magyar, 196 rom\\u00e1n, 44 cig\\u00e1ny \\u00e9s 18 zsid\\u00f3 nemzetis\\u00e9g\\u0171; 807 reform\\u00e1tus, 194 g\\u00f6r\\u00f6g katolikus \\u00e9s 18 zsid\\u00f3 vall\\u00e1s\\u00fa.<\\\/p> 1891-ben 2279 magyar \\u00e9s rom\\u00e1n lakik itt.<\\\/p> 1910-ben 3047 lakos\\u00e1b\\u00f3l 2481 volt magyar \\u00e9s 532 rom\\u00e1n nemzetis\\u00e9g\\u0171; 1656 reform\\u00e1tus, 648 g\\u00f6r\\u00f6g katolikus, 485 zsid\\u00f3 \\u00e9s 231 r\\u00f3mai katolikus vall\\u00e1s\\u00fa.<\\\/p> 1920-ban 5271 lakos, 2746 rom\\u00e1n, 2127 magyar, 394 zsid\\u00f3.<\\\/p> 1930-ban 5995 lakos, 3280 rom\\u00e1n, 1837 magyar, 650 zsid\\u00f3, 192 cig\\u00e1ny.<\\\/p> 1941-ben 6140 lakos\\u00e1b\\u00f3l 3053 rom\\u00e1n, 2921 magyar, egy\\u00e9b \\u00f6sszesen 144.<\\\/p> 1956-ban 7268 lakos, 4744 rom\\u00e1n, 2393 magyar, egy\\u00e9b 128.<\\\/p> 1977-ben 8841 lakos, ebb\\u0151l 6532 rom\\u00e1n, 1956 magyar 345 m\\u00e1s, 334 cig\\u00e1ny.<\\\/p> 1992-ben 8954 lakos\\u00e1b\\u00f3l rom\\u00e1n 4150, magyar 4197, egy\\u00e9b \\u00f6sszesen 296.<\\\/p> 2002-ben 9632 lakosa volt, k\\u00f6z\\u00fcl\\u00fck 7628 rom\\u00e1n, 1449 magyar \\u00e9s 543 cig\\u00e1ny anyanyelv\\u0171; 6580 ortodox, 1502 reform\\u00e1tus, 516 p\\u00fcnk\\u00f6sdista, 390 baptista, 156 g\\u00f6r\\u00f6g \\u00e9s 153 r\\u00f3mai katolikus vall\\u00e1s\\u00fa.<\\\/p> 2011-ben 8751 lakosa volt, k\\u00f6z\\u00fcl\\u00fck 6818 rom\\u00e1n, 1151 magyar, 411 cig\\u00e1ny anyanyelv\\u0171.<\\\/p> A v\\u00e1ros \\u00e9s a hozz\\u00e1tartoz\\u00f3 telep\\u00fcl\\u00e9sek n\\u00e9pess\\u00e9ge az utols\\u00f3 n\\u00e9psz\\u00e1ml\\u00e1l\\u00e1si adatok szerint 11.306 f\\u0151, ebb\\u0151l 81,20% rom\\u00e1n, 13,29% magyar, 5,33% roma, 0,06% n\\u00e9met \\u00e9s 0,02% m\\u00e1s nemzetis\\u00e9g\\u0171. A v\\u00e1roshoz tartoz\\u00f3 falvakon gyakorlatilag nem \\u00e9lnek magyarok<\\\/p> Szil\\u00e1gys\\u00e1g legink\\u00e1bb sz\\u00f3rv\\u00e1nyosod\\u00f3 magyar k\\u00f6z\\u00f6ss\\u00e9ge, m\\u00e1ra mened\\u00e9ke \\u00e9s tal\\u00e1lkoz\\u00f3helye az egyh\\u00e1z. A mintegy h\\u00e9tsz\\u00e1z lelket sz\\u00e1ml\\u00e1l\\u00f3 reform\\u00e1tus \\u00e9s 70\\u201380 lelkes katolikus k\\u00f6z\\u00f6ss\\u00e9g a rendszerv\\u00e1lt\\u00e1s \\u00f3ta a kor\\u00e1bbinak egyharmad\\u00e1ra esett vissza. Szil\\u00e1gys\\u00e1gi viszonylatban egyedi jelens\\u00e9g az ekkora m\\u00e9rv\\u0171 n\\u00e9pess\\u00e9gfogy\\u00e1s. Ennek okai az elz\\u00e1rts\\u00e1g, a k\\u00f6rny\\u00e9kbeli magyar falvak hi\\u00e1nya, ahonnan ut\\u00e1np\\u00f3tl\\u00e1s \\u00e9rkezhetne. Zsib\\u00f3 magyar k\\u00f6z\\u00f6ss\\u00e9g\\u00e9nek elszigetelts\\u00e9ge nem \\u00faj kelet\\u0171, hiszen m\\u00e1r a 19. sz\\u00e1zadban rom\\u00e1n falvak vett\\u00e9k k\\u00f6r\\u00fcl.<\\\/p> \\u201eA mintegy h\\u00e9tsz\\u00e1z lelket sz\\u00e1ml\\u00e1l\\u00f3 reform\\u00e1tus \\u00e9s 70\\u201380 lelkes katolikus k\\u00f6z\\u00f6ss\\u00e9g a rendszerv\\u00e1lt\\u00e1s \\u00f3ta a kor\\u00e1bbinak egyharmad\\u00e1ra esett vissza.\\u201d \\u2013 egy\\u00e9rtelm\\u0171s\\u00edteni kellene: a jelenleg mintegy 700\\u2026 mert. 1992-ben 1170 reform\\u00e1tust sz\\u00e1ml\\u00e1ltak, mihez k\\u00e9pest egyharmad\\u00e1ra esett vissza.<\\\/span><\\\/p>\",\"_id\":\"cc00132\"},{\"tab_title\":\"Oktat\\u00e1s\",\"tab_content\":\" A Wessel\\u00e9nyi Mikl\\u00f3s b\\u00e1r\\u00f3 \\u00e1ltal az 1820-as \\u00e9vekben megalak\\u00edtott els\\u0151 erd\\u00e9lyi \\u00f3voda m\\u00e9lt\\u00e1n tette h\\u00edress\\u00e9 Zsib\\u00f3t<\\\/p> Zsib\\u00f3n a magyar tannyelv\\u0171 oktat\\u00e1s az Octavian Goga Szakk\\u00e9pz\\u0151 L\\u00edceumban szervez\\u0151dik. Az iskola az \\u00f6tvenes \\u00e9vekt\\u0151l kezd\\u0151d\\u0151en vegyes tannyelv\\u0171 iskolak\\u00e9nt m\\u0171k\\u00f6dik. Az iskol\\u00e1ban van magyar aligazgat\\u00f3, a vezet\\u0151tan\\u00e1csban egy magyar tan\\u00e1rral k\\u00f6z\\u00f6sen k\\u00e9pviselik a magyar oktat\\u00e1s \\u00fcgyeit.<\\\/p> A magyar tagozaton a gyermekl\\u00e9tsz\\u00e1m az 1999-2000-es iskolai \\u00e9vt\\u0151l kezd\\u0151d\\u0151en cs\\u00f6kkent olyan k\\u00fcsz\\u00f6b al\\u00e1, hogy az elemi oktat\\u00e1s \\u00f6sszevont oszt\\u00e1lyokkal m\\u0171k\\u00f6dik. Jelenleg 22 magyar gyermek tanul a magyar nyelv\\u0171 elemi oszt\\u00e1lyokban \\u00e9s 18 gyermek tanul az 5-8 oszt\\u00e1lyban. Az \\u00f3vod\\u00e1ban is van magyar csoport, ide 20, k\\u00fcl\\u00f6nb\\u00f6z\\u0151 koroszt\\u00e1ly\\u00fa gyermek j\\u00e1r. A fels\\u0151 tagozaton is \\u00f6sszevont oszt\\u00e1lyok m\\u0171k\\u00f6dnek: az 5-6. oszt\\u00e1ly \\u00e9s a 7-8. oszt\\u00e1ly ker\\u00fclt \\u00f6sszevon\\u00e1sra.<\\\/p> A rom\\u00e1n oktat\\u00e1sban magyar gyerekek is tanulnak.<\\\/p> Octavian Goga Szakk\\u00e9pz\\u0151 L\\u00edceum<\\\/em> (Wessel\\u00e9nyi Mikl\\u00f3s u 3, tel. 0260-644652, scoalagogajibou@yahoo.com<\\\/a>, www.ogogajibou.ro<\\\/a> ) Aligazgat\\u00f3 Csatl\\u00f3s S\\u00e1ndor.<\\\/p>\",\"_id\":\"4e31bdb\"},{\"tab_title\":\"Kultur\\u00e1lis k\\u00edn\\u00e1lat\",\"tab_content\":\" Zsib\\u00f3 kicsiny m\\u00fazeuma<\\\/em>, megfelel\\u0151 hely hi\\u00e1ny\\u00e1ban, a M\\u0171vel\\u0151d\\u00e9si h\\u00e1z<\\\/em> (1 Mai, 12, tel. 0260-644810) folyos\\u00f3j\\u00e1n kapott helyet. A ki\\u00e1ll\\u00edtott t\\u00e1rgyak k\\u00f6z\\u00fcl a n\\u00e9pm\\u0171v\\u00e9szetiek a k\\u00f6rnyez\\u0151 falvakb\\u00f3l val\\u00f3k, az \\u00fcvegszekr\\u00e9nyek t\\u00e1rgyai az elm\\u00e9leti l\\u00edceum m\\u00fazeum\\u00e1b\\u00f3l ker\\u00fcltek ide.<\\\/p> A v\\u00e1ros k\\u00e9t orsz\\u00e1gos rang\\u00fa rendezv\\u00e9nye a n\\u00e9pi humorfesztiv\\u00e1l \\u00e9s a b\\u00e1bsz\\u00ednh\\u00e1zak fesztiv\\u00e1lja.<\\\/p> Botanikus Kert \\u00e9s Biol\\u00f3giai K\\u00eds\\u00e9rleti \\u00c1llom\\u00e1s<\\\/em> m\\u0171k\\u00f6dik a v\\u00e1rosban. A Wessel\\u00e9nyi kast\\u00e9ly hajdani angolkertje az \\u00e1llamos\\u00edt\\u00e1s ut\\u00e1n k\\u00f6ztulajdon lett, azaz nem gondozta senki. 1959-t\\u00f3l kezdve Vasile Fati a kast\\u00e9lyban m\\u0171k\\u00f6d\\u0151 zsib\\u00f3i l\\u00edceum biol\\u00f3gia tan\\u00e1ra szerint a magas dombok k\\u00f6z\\u00e9 z\\u00e1rt ter\\u00fclet kl\\u00edm\\u00e1ja megfelel\\u0151 egy botanikus kert sz\\u00e1m\\u00e1ra. Az \\u00e1lomb\\u00f3l val\\u00f3s\\u00e1g lett \\u00e9s 1968-ban a botanikus kert csir\\u00e1i kibontakoztak. A zsib\\u00f3i Botanikus Kert \\u00e9s a Term\\u00e9szettudom\\u00e1nyi M\\u00fazeum<\\\/em> l\\u00e9tes\\u00edt\\u00e9s\\u00e9ben t\\u00f6bb jeles szem\\u00e9lyis\\u00e9g j\\u00e1tszott szerepet, t\\u00f6bbek k\\u00f6z\\u00f6tt a kolozsv\\u00e1ri Botanikus Kert alap\\u00edt\\u00f3ja, Alexandru Borza. 1978-ban, Rom\\u00e1ni\\u00e1ban el\\u0151sz\\u00f6r itt val\\u00f3s\\u00edtj\\u00e1k meg az akv\\u00e1rium \\u00e9s a p\\u00e1lmah\\u00e1z l\\u00e9trehoz\\u00e1s\\u00e1r\\u00f3l sz\\u00f3l\\u00f3 tervet, melyet Valentin Zisu \\u00e9p\\u00edt\\u00e9sz \\u00e9s Vir\\u00e1g K\\u00e1roly, Liviu Vasile Pop m\\u00e9rn\\u00f6k\\u00f6k dolgozz\\u00e1k ki. Mindk\\u00e9t \\u00e9p\\u00fclet k\\u00fcl\\u00f6nleges, geod\\u00e9ziai szerkezete miatt \\u00e9p\\u00edt\\u00e9se idej\\u00e9n egyed\\u00fcl\\u00e1ll\\u00f3 a hazai k\\u00f6zhaszn\\u00fa \\u00e9p\\u00fcletek sor\\u00e1ban.<\\\/p> 2014 \\u00f3ta a zsib\\u00f3i Wessel\\u00e9nyi-kast\\u00e9ly az \\u00f6r\\u00f6k\\u00f6s megb\\u00edz\\u00e1s\\u00e1b\\u00f3l m\\u00e1sf\\u00e9l milli\\u00f3 eur\\u00f3\\u00e9rt elad\\u00f3. \\u00c9lhetne el\\u0151v\\u00e1s\\u00e1rl\\u00e1si jog\\u00e1val az egykori kast\\u00e9lyparkban m\\u0171k\\u00f6d\\u0151 botanikus kert. Az oktat\\u00e1si t\\u00e1rca al\\u00e1rendelts\\u00e9g\\u00e9ben m\\u0171k\\u00f6d\\u0151 botanikus kert \\u00e9s biol\\u00f3giai k\\u00eds\\u00e9rleti \\u00e1llom\\u00e1s eur\\u00f3pai uni\\u00f3s forr\\u00e1sok bevon\\u00e1s\\u00e1val szerette volna megv\\u00e1s\\u00e1rolni a kast\\u00e9lyt, de p\\u00e1ly\\u00e1zat\\u00e1t elutas\\u00edtott\\u00e1k. A v\\u00e1rosh\\u00e1za nem tudja \\u00e9s nem is akarja megvenni.<\\\/p> A Zsib\\u00f3i Magyar Napok<\\\/em>at 2016-ban szervezt\\u00e9k meg els\\u0151 alkalommal.<\\\/p> A V\\u00f6r\\u00f6smarty szaval\\u00f3verseny<\\\/em>t a Wessel\\u00e9nyi T\\u00e1rsas\\u00e1g 1994 \\u00f3ta szervezi, 2008 \\u00f3ta megyei szint\\u0171.<\\\/p> Zsib\\u00f3 kultur\\u00e1lis k\\u00edn\\u00e1lat\\u00e1hoz tartozik: b\\u00e1bsz\\u00ednh\\u00e1z, humorfesztiv\\u00e1l.\\u00a0<\\\/p>\",\"_id\":\"c9ec013\"},{\"tab_title\":\"Helyi \\u00e9rt\\u00e9kek, nevezetess\\u00e9gek, eml\\u00e9kid\\u00e9z\\u00e9s\",\"tab_content\":\" Utols\\u00f3 gazd\\u00e1ja Teleki B\\u00e9la, az Erd\\u00e9lyi Magyar P\\u00e1rt eln\\u00f6ke volt. 1959-t\\u0151l az \\u00e1ltal\\u00e1nos iskola fels\\u0151 tagozata, 1971-t\\u0151l \\u00fatt\\u00f6r\\u0151h\\u00e1z m\\u0171k\\u00f6dik benne. Napjainkban itt szervezik a V\\u00f6r\\u00f6smarty szaval\\u00f3versenyeket.<\\\/p> A Wessel\\u00e9nyi\\u00a0<\\\/em>csal\\u00e1d kript\\u00e1ja: teljesen sz\\u00e9thordt\\u00e1k, m\\u00e1ra n\\u00e9hol m\\u00e9g maradt egy darab 40-50 cm magass\\u00e1g\\u00fa falr\\u00e9sz, ha valaki nagyon keresi, megtal\\u00e1lja a gaz \\u00e9s a bokrok k\\u00f6z\\u00f6tt.<\\\/p><\\\/li><\\\/ul>\",\"_id\":\"7725cc4\"},{\"tab_title\":\"Jeles szem\\u00e9lyek\",\"tab_content\":\" Itt sz\\u00fcletett:<\\\/em><\\\/strong><\\\/p> Id. Wessel\\u00e9nyi Mikl\\u00f3s<\\\/em>, b\\u00e1r\\u00f3, katona, a kast\\u00e9ly \\u00e9p\\u00edt\\u0151je, \\u201ezsib\\u00f3i b\\u00f6l\\u00e9ny\\u201d (1750\\u20131809). Itt is halt meg.<\\\/p> Ifj. Wessel\\u00e9nyi Mikl\\u00f3s<\\\/em>, b\\u00e1r\\u00f3, reformer, politikus, mec\\u00e9n\\u00e1s (1796\\u20131850), az \\u00e1rv\\u00edzi haj\\u00f3s. Sz\\u00edndarabokat \\u00edrt \\u00e9s ford\\u00edtott is \\u2013 angolul, olaszul, n\\u00e9met\\u00fcl \\u00e9s rom\\u00e1nul anyanyelvi szinten besz\\u00e9lt. Az MTA tagja. Itt halt meg.<\\\/p> Wessel\\u00e9nyi B\\u00e9la<\\\/em> b\\u00e1r\\u00f3, f\\u0151isp\\u00e1n, \\u00edr\\u00f3 (1847\\u20131904).<\\\/p> L\\u0151rinczi Gyula<\\\/em> (1929- ) matematikus, geod\\u00e9ta, egyetemi tan\\u00e1r, tudom\\u00e1nyos kutat\\u00f3.<\\\/p> Birtalan Istv\\u00e1n<\\\/em> (1948- ) vil\\u00e1gbajnok k\\u00e9zilabd\\u00e1z\\u00f3, a 1974-es vil\\u00e1gbajnoks\\u00e1g g\\u00f3lkir\\u00e1lya.<\\\/p> Itt \\u00e9lt, vend\\u00e9geskedett:<\\\/em><\\\/strong><\\\/p> 1821-ben j\\u00e1rt itt gr\\u00f3f Sz\\u00e9chenyi Istv\\u00e1n, ekkor kezd\\u0151d\\u00f6tt bar\\u00e1ts\\u00e1ga ifj. Wessel\\u00e9nyi Mikl\\u00f3ssal, majd egy\\u00fctt utaztak Angli\\u00e1ba (1821-22).<\\\/p> Pusk\\u00e1s Tivadar<\\\/em> m\\u00e9rn\\u00f6k, feltal\\u00e1l\\u00f3 (telefonh\\u00edrmond\\u00f3) 1886 ut\\u00e1n egy ideig.<\\\/p> A kast\\u00e9lyt sok jeles szem\\u00e9lyis\\u00e9g l\\u00e1togatta meg: Kazinczy Ferenc<\\\/em> (1805-ben \\u00e9s 1817-ben), Brassai S\\u00e1muel<\\\/em> (1820-as vagy\\\/\\u00e9s az 1830-as \\u00e9vekben rendezte a kast\\u00e9ly k\\u00f6nyvt\\u00e1r\\u00e1t), De\\u00e1k Ferenc, V\\u00f6r\\u00f6smarty Mih\\u00e1ly, Kem\\u00e9ny Zsigmond<\\\/em> (1845-ban voltak itt vend\\u00e9gek).<\\\/p> Zsib\\u00f3n intern\\u00e1lt\\u00e1k 1919-ben Nagy Vince<\\\/em> politikust, aki K\\u00e1rolyi korm\\u00e1ny\\u00e1ban \\u00e1llamtitk\\u00e1r.<\\\/p> B\\u00e9ldi (B\\u00e9ldy) K\\u00e1lm\\u00e1n<\\\/em> gr., politikus (1882\\u20131946).<\\\/p>\",\"_id\":\"af4e928\"},{\"tab_title\":\"Egyh\\u00e1z\",\"tab_content\":\" A katolikusok els\\u0151 temploma a 13. sz\\u00e1zadban \\u00e9p\\u00fclt, \\u00e1m a reform\\u00e1ci\\u00f3 hat\\u00e1s\\u00e1ra reform\\u00e1tuss\\u00e1 lett. A t\\u00f6rt\\u00e9nelem folyam\\u00e1n a templom t\\u00f6bbsz\\u00f6r megrong\\u00e1l\\u00f3dott, 1658-ban a tat\\u00e1rok, 1705-ben a labancok \\u00e9getik fel, majd falai be\\u00e9p\\u00fclnek a jelenlegi reform\\u00e1tus templomba. 1850-re m\\u00e1r csak 10 h\\u00edve van a katolikus egyh\\u00e1znak. Sz\\u00e1muk 1880-ban 110-re emelkedik, ennek hat\\u00e1s\\u00e1ra lengyel \\u00e9s olasz munk\\u00e1sok seg\\u00edts\\u00e9g\\u00e9vel elkezdik \\u00e9p\\u00edteni a templomot, amelyet 1886-ban fejeznek be. Belsej\\u00e9ben egy f\\u0151 \\u00e9s egy mell\\u00e9kolt\\u00e1r l\\u00e1that\\u00f3. A f\\u0151olt\\u00e1r a Wessel\\u00e9nyi csal\\u00e1d aj\\u00e1nd\\u00e9ka, k\\u00e9t oldal\\u00e1n Szent L\\u00e1szl\\u00f3 \\u00e9s Szent Istv\\u00e1n l\\u00e1that\\u00f3. A mell\\u00e9kolt\\u00e1r B\\u00e9csben k\\u00e9sz\\u00fcl. A templom mennyezet\\u00e9t \\u00e9s az olt\\u00e1r el\\u0151tti \\u00e1rk\\u00e1dot is festm\\u00e9nyek d\\u00edsz\\u00edtik. Orgon\\u00e1j\\u00e1t a budapesti H\\u00f6rl N\\u00e1ndor k\\u00e9sz\\u00edti. Torny\\u00e1ban h\\u00e1rom, a temesv\\u00e1ri Novotny Antal m\\u0171hely\\u00e9ben \\u00f6nt\\u00f6tt harang tal\\u00e1lhat\\u00f3.<\\\/p> A reform\\u00e1ci\\u00f3 t\\u00e9rh\\u00f3d\\u00edt\\u00e1sakor a reform\\u00e1tusok Zsib\\u00f3n is \\u00e1tveszik a katolikusok 13. sz\\u00e1zadi templom\\u00e1t. Az \\u00e9vek folyam\\u00e1n t\\u00f6bbsz\\u00f6r megrong\\u00e1l\\u00f3dik, 1658-ban a tat\\u00e1rok, 1705-ben a labancok \\u00e9getik fel. A t\\u00f6r\\u00f6k bet\\u00f6r\\u00e9s k\\u00e9t \\u00e1ldozat\\u00e1nak eml\\u00e9k\\u00e9t \\u0151rzi a torony fal\\u00e1ba falazott s\\u00edrk\\u0151. A templom jelenlegi alakj\\u00e1t 1749-ben nyeri el, Wessel\\u00e9nyi Istv\\u00e1nnak \\u00e9s feles\\u00e9g\\u00e9nek anyagi t\\u00e1mogat\\u00e1s\\u00e1val. Erre eml\\u00e9keztet a bej\\u00e1rat feletti dupla c\\u00edmeres felirat. A 13. sz\\u00e1zadi \\u00e9p\\u00fcletb\\u0151l ma csak egy g\\u00f3tikus szent\\u00e9lyablak l\\u00e1that\\u00f3. 1749-ben elk\\u00e9sz\\u00fcl a sz\\u00f3sz\\u00e9k, \\u00farasztala \\u00e9s kazett\\u00e1s mennyezet is, amelynek eredeti fest\\u00e9se csak a k\\u00f6z\\u00e9ps\\u0151 kazett\\u00e1n l\\u00e1that\\u00f3. Reform\\u00e1tus egyh\\u00e1za 1781-ben \\u00f6tsz\\u00e1z f\\u0151b\\u0151l \\u00e1llt, m\\u00edg 1785-ben \\u00f6sszesen 730 f\\u0151 lakta \\u2013 r\\u00e9szben zsell\\u00e9r, r\\u00e9szben jobb\\u00e1gy jog\\u00e1ll\\u00e1s\\u00fa \\u00e9s kev\\u00e9s nemes. Orgon\\u00e1j\\u00e1t 1885-ben, Kolonics Istv\\u00e1n k\\u00e9sz\\u00edtette. A templom f\\u0151bej\\u00e1rata melletti k\\u00e9t s\\u00edrk\\u0151 (Wessel\\u00e9nyi Istv\\u00e1n \\u00e9s feles\\u00e9ge, B\\u00e1nffy Kata s\\u00edrk\\u00f6ve), a Wessel\\u00e9nyi-kripta sz\\u00e1mos d\\u00edszes s\\u00edrk\\u00f6ve k\\u00f6z\\u00fcl az utols\\u00f3 kett\\u0151. A templomban van egy Wessel\\u00e9nyi eml\\u00e9kt\\u00e1bla. Mellette a Wessel\\u00e9nyi-c\\u00edmer l\\u00e1that\\u00f3. A ma l\\u00e1that\\u00f3 torony\\u00f3ra 1919-ben k\\u00e9sz\\u00fclt, jelenlegi \\u00f3raszerkezete modern.<\\\/p> A templom k\\u00fcls\\u0151 fal\\u00e1n lev\\u0151 egyik eml\\u00e9kt\\u00e1bl\\u00e1t id. Wessel\\u00e9nyi Mikl\\u00f3s t\\u00e9teti a kufsteini b\\u00f6rt\\u00f6nb\\u0151l val\\u00f3 szabadul\\u00e1sa eml\\u00e9k\\u00e9re (1790). 2004-ben a templom el\\u00e9 fel\\u00e1ll\\u00edtj\\u00e1k ifj. Wessel\\u00e9nyi Mikl\\u00f3s szobr\\u00e1t (Sepsi J\\u00f3zsef alkot\\u00e1sa).<\\\/p> A v\\u00e1ros f\\u0151ter\\u00e9nek k\\u00f6rbeker\\u00edtett templomkertje a zsib\\u00f3i magyars\\u00e1g megmaradt k\\u00f6z\\u00f6ss\\u00e9gi vagyon\\u00e1nak a magv\\u00e1t jelenti: a restaur\\u00e1l\\u00e1sra v\\u00e1r\\u00f3 reform\\u00e1tus templom, egy r\\u00e9gi, lerobbant par\\u00f3kia \\u00e9s a kisebb-nagyobb egyh\\u00e1zi \\u00e9p\\u00fcletek, illetve az el\\u0151z\\u0151 egyh\\u00e1zvezet\\u00e9s \\u00e1ltal \\u00e9p\\u00edtett papi lak, a m\\u0171eml\\u00e9kk\\u00f6rnyezetbe nem ill\\u0151 \\u00faj emeletes h\\u00e1z jelenti a magyar szigetet.<\\\/p> Reform\\u00e1tus par\\u00f3kia<\\\/em> (1 Decembrie 1918 20, tel. 0260-644830, mob. 0751-947787, szgorcson@gmail.com<\\\/a>), lelk\\u00e9sz H\\u00f6gye G\\u00e1l Roberto.<\\\/p> Katolikus pl\\u00e9b\\u00e1nia<\\\/em> (Libert\\u0103\\u021bii 8, tel. 0260-641199, http:\\\/\\\/zsibo.blogspot.ro\\\/<\\\/a>, pl\\u00e9b\\u00e1nos: Nagy Tibor.<\\\/p>\",\"_id\":\"ea2cb98\"},{\"tab_title\":\"Politika\",\"tab_content\":\" Polg\\u00e1rmesteri Hivatal<\\\/em> (1 Decembrie 1918 4, tel. 0260\\\/644558, primaria_jibou@yahoo.com<\\\/a>, www.primariajibou.ro<\\\/a><\\\/p> Polg\\u00e1rmester<\\\/em> Ghiurco Dan<\\\/p> Alpolg\\u00e1rmester<\\\/em> S\\u00e1rk\\u00f6zi P\\u00e1l (RMDSZ)<\\\/p> Jegyz\\u0151<\\\/em> Maria Opris<\\\/p> Helyi Tan\\u00e1cs<\\\/em> PSD 9 mand\\u00e1tum, PNL 4, RMDSZ 2 (S\\u00e1rk\\u00f6zi P\\u00e1l, Csatl\\u00f3s S\\u00e1ndor) ALDE 2 mand\\u00e1tum.<\\\/p> Parlament:\\u00a0<\\\/strong>Liviu Balint (PSD) zsib\\u00f3i illet\\u0151s\\u00e9g\\u0171 k\\u00e9pvisel\\u0151.<\\\/p>\",\"_id\":\"0bea8f9\"},{\"tab_title\":\"Civil szervezetek\",\"tab_content\":\" Alap\\u00edt\\u00e1s \\u00e9ve<\\\/em>: 2000<\\\/p> Eln\\u00f6k:\\u00a0Csatl\\u00f3s S\\u00e1ndor<\\\/p> El\\u00e9rhet\\u0151s\\u00e9g<\\\/em>: Zsib\\u00f3, Libert\\u0103\\u021bii 23. Tel. 0260\\\/642520, wesselenyi@yahoo.com<\\\/a><\\\/p> C\\u00e9l, tev\\u00e9kenys\\u00e9g<\\\/em>: Zsib\\u00f3 kultur\\u00e1lis \\u00e9let\\u00e9nek szervez\\u00e9se, Wessel\\u00e9nyi Mikl\\u00f3s \\u00f6r\\u00f6ks\\u00e9g\\u00e9nek \\u00e1pol\\u00e1sa.<\\\/p> Kapcsolattart\\u00f3<\\\/em>: M\\u00e1tyus \\u00c9va (eln\\u00f6k)<\\\/p>\",\"_id\":\"d779608\"},{\"tab_title\":\"Vend\\u00e9gl\\u00e1t\\u00e1s\",\"tab_content\":\" Sz\\u00e1ll\\u00e1s<\\\/em>:<\\\/strong> Hotel Alex, Casa Ando panzi\\u00f3, Eden panzi\\u00f3<\\\/p> \\u00c9tterem<\\\/em>:<\\\/strong> Andreeas, Curtea Veche, Glamur, pizz\\u00e1z\\u00f3k.<\\\/p>\",\"_id\":\"8d8de5e\"},{\"tab_title\":\"Forr\\u00e1s\",\"tab_content\":\" www.welcometoromania.ro<\\\/a><\\\/p> www.mek.oszk.hu<\\\/a><\\\/p> www.szilagysag.eloerdely.ro<\\\/a><\\\/p> www.lexikon.adatbank.ro<\\\/a><\\\/p>Forr\\u00e1s:<\\\/h3>