Zilah, románul Zalău, németül Zillenmarkt) municípium, Szilágy megye székhelye. Anonymus krónikájában Zyloc és Ziloc néven szerepel, 1220-ban a Váradi Regestrumban villa Ziloc. 1246-ban curtis pontificalis Zijlac, 1281-ben és 1318-ban Zylah, 1344-ben Zylach, 1473-ban oppidum Zylah, 1750-ben Zilach, 1601-ben Zila, népies alakja Zilaj, és később honosodik meg a ma is használt Zilah név.
Földrajzi betájolás: A Kolozsvártól 86 km-re északnyugatra, a Zilah-patak két partján fekszik (a DN19/E81 jelzetű főút mentén). A 20. században Vártelek (Ortelec) falut csatolták hozzá, ma Felsőnyárló (Stâna) is hozzá tartozik.
A város területe már a rómaiak által is ismert volt, erre utal a határában található őrtorony és római út maradványa. A települést 1150-ben Zyloc néven említik először. 1246-ban IV. Béla a várost az erdélyi püspöknek adományozza. 1263: István, Erdély hercege megerősíti IV. Béla adománylevelét, és bizonyos kiváltságokat biztosít a Szolnok vármegye területéről Zilah és Tasnád földbirtokaira bevándorolt telepeseknek. 1370-ben Nagy Lajos király védelmet biztosít az összes kereskedőnek, árusnak, akik áruikat Zilahra, a július 13-án tartandó évi nagyvásárra viszik. 1387-ben Imre, Erdély püspöke megerősíti Zilah kiváltságait, ugyanúgy határoz Miklós püspök is 1401-ben, ami azt bizonyítja, hogy ez a jog állandóan fennmaradt.1435-ben Zsigmond király megerősíti a város szabadságjogait és a püspök ítélő-bírói jogát. 1437-ben Erdély püspöke, Zilah város földesura, részt vesz a fölkelt parasztok elleni ütközetben. 1463-ban Mátyás király Zilah városának pallosjogot ad, 1472-ben pedig újra megerősíti a püspök ítélkezési jogát a város lakosai felett. 1473-ban Gábor püspök kérésére Mátyás király Zilahnak mezőváros címet adományoz, évenként nagyvásárokat tarthatnak, január 10-én és május l-jén. 1517-ben Zápolya János, örökös szepesi gróf és Erdély vajdája felmenti a lakosokat a vám fizetése alól.
Az 1569-es és az 1609-es összeírásokból következtethetünk a mezőváros népességének számára: 1569-ben mintegy 1100 (220 családfő: 6 nemes, 159 egésztelkes jobbágy, 55 féltelkes jobbágy), míg 1609-ben 875 lehetett a lakosok száma (165 családfő, 22 személy név nélkül).
1571-ben somlyói Báthory István, Erdély fejedelme, Zilah mezőváros bírájának és főjegyzőjének kérésére rendeletet ad ki a 33 tanácsos, a bírák és esküdtek megválasztását illetően, hogy rendet teremtsen a választások kérdésében. Az Erdélyi Fejedelemség megalakulása után mindenik fejedelem megerősíti Zilah vásárhelyi kiváltságait. 1594-ben tatár hordák kirabolják a várost, 1601. augusztus 3-án kifosztják Basta generális vallon zsoldosai és hajdúi. A csata után Mihály vajda augusztus 5-én a Zilah melletti táborból küld két levelet Prágába a goroszlói győzelemről. 1611-ben a városban állomásozik seregével Forgách Zsigmond. Az elkövetkező években a város nagyon sokat szenved: 1658-ban megtámadják a törökök, 1661-ben szintén, 1665-ben vallon zsoldosok kirabolják, 1684-ben és 1685-ben Caraffa osztrák generális zsoldosai feldúlják és kirabolják.
1676-ban Thököly Imrét fogadják Zilahon, 1677-ben Thököly hívei itt gyülekeznek. 1703-ban Zilahot és Szilágysomlyót elfoglalja II. Rákóczi Ferenc, Rabutin osztrák generális felégeti a várost.
1710-ben és 1742-ben pestisjárvány tombol. 1742-ben 1200 lakos hal meg a kórban.
1784 novemberében a város körüli nemesség Zilahra menekül, félve a Horea vezette felkeléstől. Máramaros, Közép-Szolnok és Kraszna vármegyék, valamint Kővár vidék elrendeli, hogy nyújtsanak segítséget a zarándi nemeseknek.
1848. május 17-én Wesselényi Miklós jelenlétében elhatározzák a város egyesülését Magyarországgal. Megszervezik a nemzetőrséget, a város minden önkéntes honvédjének 12 ezüstforint foglalópénzt adnak, illetve azoknak, akik nem a város polgárai, örökös polgárságot és két hold földet ígérnek a Récsecserén.
Wesselényi Miklós (1796–1850), a kor egyik legbefolyásosabb arisztokrata politikusa folyamatosan szabadítja fel Zilah és Zsibó környéki jobbágyait a robot és a dézsma alól, majd 1848-ban több száz jobbágycsaládot tesz szabaddá földet adományozva nekik és a modern mezőgazdaság elsajátítására ösztönzi őket. 1849 végén a várost elfoglalják az osztrák csapatok, a Magyarországgal kimondott egyesülést érvénytelenítik, és beállomásoztatnak egy császári huszárezredet, három gyalogos egységet. Zilahot előbb a dési, később a szilágysomlyói katonai körzethez csatolják, 1869-től a városnak saját állandó katonai parancsnoksága van.
1870-től Zilah megyei jogú, majd 1876-től rendezett tanácsú város, és a két vármegye, Kraszna és Közép-Szolnok egyesítésével megalakult Szilágy vármegye székhelyévé lesz. 1876-tól Közép-Szolnok vármegye és Kraszna vármegye egyesítése által létrejött Szilágy vármegye és Zilahi járásának székhelye a trianoni békeszerződésig.
1887-ben felavatják a Nagykároly-Zilah, 1890-ben a Zilah-Dés vasútvonalat.
1919. április 25. Hivatalosan bevezetik a román közigazgatást. 1921. március 31-én Zilahon tiltakoznak a román kormány tervezete ellen, amely szerint Szilágy megyétől 32 települést Szatmár, 13-14-et Doboka megyéhez akarnak átcsatolni, követelik, hogy a megye központja Zilah legyen.
Az 1921-es földreform következtében 1925-ig Zilahon 26361 hold birtokból 13391-et kisajátítanak.
1925. június 25. Az 1972. sz. Rendelet értelmében Szilágy megye 10 körjegyzőségből, 3 nagyközségből, 267 községből áll; 26 településnek megváltoztatják a nevét.
1940. szeptember 8-én a magyar csapatok bevonulnak Zilahra.
1944. október 17-én a 18. Gyaloghadosztály bevonul Zilahra az orosz csapatok előtt, október 24-én. Észak-Erdélyben bevezetik a szovjet katonai közigazgatást. Október 31. A belügyminiszter 16437. számú Rendelete értelmében Zilah második kategóriájú megyeközpont; Szilágy megye I. osztályú minősítést kap.
December 11-én a megyefőnök az autóbusz és a vasút igazgatóságához fordul a Kolozsvár-Zilah közötti műút és a Nagykároly-Zilah-Zsibó vasút megnyitásáért.
1947. augusztus 13-ig kisajátítanak 682 hektár földet; kiosztanak 354 hektárt. 1948. június 11. és 1950. április 20. között államosítják a pénzintézeteket, gyógyszertárakat, gyárakat, vendéglőket, a Kálvineumot, a mozit, valamint a város összes iskoláit, óvodáit és szállodáit.
1950-ben a történelmi Szilágy megyét a három szomszédos megye, Máramaros, Bihar és Szatmár között felosztják, a tartományok kialakításával Zilah Kolozs tartományhoz tartozik, 1952-tól rajoni központ (addig Zsibón volt).
1968 tavaszán az országos közigazgatási átszervezés keretében visszaállítják a volt Szilágy megyét, de nem tartják be történelmi határait, így a Szamos mentét, illetve a kalotaszegi Almás völgyét a megyéhez csatolják, elveszik viszont a gazdaságilag sokkal értékesebb Kraszna, Berettyó és a határ menti részeket.
Megkezdődik a megye gyors ütemű iparosítása, aminek következtében látványosan nő a városok lakossága. A város arculata teljesen átrendeződik a 9 új lakótelep felépítésével, felszámolják a hagyományos szőlőket és gyümölcsösöket. Ezzel megszűnik Zilah csendes, vonzó kertváros jellege.
Petri Mór szerint Zilah legrégibb lakosai határőrök lehettek. Emléküket őrzi a Bánkert és a Székely utca elnevezés. Németek is megtelepedtek (1150 körül, egy időben Déssel és Kolozsvárral), amit igazol a város immár elfelejtett Zillenmarkt, esetleg Walthenberg elnevezése és a magyar Németi szőlőhelynév.
Az 1850-es erdélyi népszámlálás szerint Zilahon (Vártelekkel és Felsőkékesnyárlóval együtt) 5669 ember élt. Ebből magyar anyanyelvű 4137; román Zilahon 20 (Kékesnyárlón 481, Vártelken 863); cigány 82; örmény 50; zsidó 11; református 3905; görög katolikus 880; ortodox 494; római katolikus 377.
Az 1910-es népszámlálás szerint Zilah lélekszáma 8098 fő.
Az 1920-as román népszámláláskor jelentős növekedés észlelhető. Ekkor az összlakosság 9369: magyar 7320 (78%), román 1306 (15%), zsidó 552 (5%), német 39 (0,5%), egyéb 152 (1,5 %).
Az 1927-es népszámlálás csekély apadást mutat. Összesen 9323 ember él Zilahon: magyar 5801, román 2518, zsidó 768, német 68, orosz 30, bulgár 30, délszláv 5, török 3, egyéb nemzetiségű 88. Közülük írni-olvasni nem tud 525 férfi és 619 nő. 1938-ban 1254 ház anyaga tégla, faház 236, patics 8, kő 402, kunyhó 58, bádoggal fedett 15, zsindelyes 1463, cserepes 400, szalmatetős 80, egyszobás 70, kétszobás 693, háromszobás 620, négyszobás 305 lakás.
Az 1940-es bécsi döntés előtt: az összlakosság 8365, ebből magyar 5614, román 2115, zsidó 411, német 50, szlovák 40, más nemzetiségű 135 személy.
1966-ban Zilah összlakossága 15144 lélek. A románok száma meghaladja a magyarokét: 8304, magyar 6746.
Az 1980-as adatok szerint a lakosság száma 40 896.
1992-ben az összlakosság 67869, ebből román 53555, magyar 13543, cigány 636, szlovák 29, más nemzetiségű 132.
2002: összesen 62927 lakós, román 50902, magyar 11016, roma 858.
2011: összesen 56202 lakós, román 42967, magyar 8662, roma 794, nem nyilatkozott 3779.
Zilahon magyar oktatás 9 óvodában és 8 iskolában létezik. Az elemi és általános iskolai oktatás öt intézmény között oszlik el: a Wesselényi Református Kollégium önálló magyar tannyelvű, és középiskolai tagozattal is rendelkezik, a másik négy iskola pedig vegyes tannyelvű. A Iuliu Maniu Általános Iskolában elemiben 2014-ben egyetlen negyedik osztály van a magyar tagozaton, a felső tagozaton viszont minden évfolyamon működik legalább egy osztály. A legnépesebb 0-8 osztályos magyar tagozat a Simion Bărnuțiu Általános Iskolában működik (párhuzamos osztályok azonban itt is csak az egyik elemi évfolyamon vannak). Az ötödik magyar tagozatos általános iskola a Mihai Eminescu, ahol 173 diák tanul a magyar osztályokban. A Zilahon magyar tannyelven tanuló elemi és általános iskolás diákok száma 2014-ben összesen 714, ebből 344 elemista (16 osztályban), 370 pedig felső tagozatos (17 osztályban.)
Középiskolai oktatás négy iskolában létezik magyar tannyelven, három líceumban és egy szakközépiskolában. A legnagyobb presztízzsel a Silvania Főgimnázium magyar tagozata bír, ahol 8 osztályban 235 diák tanul magyar nyelven (matematika-informatika és természettudományok szakokon). A Wesselényiben 11 osztályban 285 diák, a Gheorghe Șincai Elméleti Líceumban 7 osztályban 206 diák tanul. Magyar nyelvű szakoktatás egyedül a Gelu Vajda Szakképző Líceumban van, gazdasági profilú szakközépiskolai oktatás formájában. Ide mindössze 47 diák jár, 1,5 magyar tannyelvű osztályba (2014).
A lakónegyedi iskolák némelyikében akár a 20-25 százalékot is elérheti azoknak a magyar diákoknak az aránya, akik román nyelvű középiskolai oktatásba jelentkeznek nyolcadik osztály után. A román-magyar vegyes családokból származó diákok többsége, valamint a magyar gyerekek egy része nem magyar oktatásban tanul. (A német tagozaton pl. a magyar vagy részben magyar diákok száma meghaladja a 30 főt.)
A zilahi magyar oktatásban viszonylag magas a környező településekről (Nagydobáról, Szilágyfőkeresztúrról, Vérvölgyről, Egrespatakról, Magyarkecelből, Diósadról) ingázó diákok aránya, és ez nemcsak középiskolában, hanem már alsóbb szinteken is jellemző. Elemibe és felső tagozatra általában olyan településekről járnak be diákok, ahol az adott településen nincs magyar oktatás, de vannak olyanok is, akik a falusi magyar iskolák helyett inkább a városi magyar iskolákat részesítik előnyben.
Zilahi Református Wesselényi Kollégium (Zilah, Bdul Mihai Viteazul 25). tel: 0260-614881, Villámposta: liceulreformat@yahoo.com, http://www.wesselenyirefkol.com,
Facebook oldal. Igazgató Bara Lajos István, aligazgató Lakatos István.
Silvania Főgimnázium (Zilah, str. Unirii 1, tel, 0260-612598, villámposta: colegiul_zalau@yahoo.com, www.zalau.astral.ro/cnszalau. Aligazgató: Faluvégi Ervin
Gheorghe Șincai Elméleti Líceum. (Zilah, str. Crişan 15A, tel. 0260-662199. padagogiczalau@pedagogiczalau.ro.) Aligazgató Bántó Eszter.
Gelu Vajda Szakképző Líceum, turisztika szak magyarul, (Zilah, str. Simion Bîrnuţiu 51, Tel. 0260-617697, voevod_gelu@yahoo.com, www.voevodgelu.ro). aligazgató Gáspár Hajnal.
Mihai Eminescu Általános Iskola, (Zilah str. Crisan 15/a, tel. 0260-612263, sceminescu@samtv.ro, www.sceminescuzalau.ro). Aligazgató Béczi Csilla.
Iuliu Maniu Általános Iskola (Zilah, str. Mihai Viteazul 35, tel. 0260-613318, scimaniu@yahoo.com). Aligazgató Antal Annamária.
7. sz. Vasile Goldis Általános Iskola (Zilah, Aleea Torentului 9, tel. 0260-611595) Aligazgató Bodis Maria.
Simion Bărnuțiu Általános Iskola (Zilah, Bd- Mihai Viteazul 3. tel. 0260-616959, scoala_simion_barnutiu@yahoo.com, http.//scsbarnutiuzalau.freewb.ro) Aligazgató: Balogh Lucian.
Szilágy Megyei Tanfelügyelőség. Főtanfelügyelő-helyettes: Dari Tamás, kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelő: Rozs Rita, magyar óvónők és tanítónők tanfelügyelője: Hari Tünde-Hajnalka
– Zilahi Ref. Wesselényi koll. – nincs aligazgatója (mert csak 23 osztálya van, nem 25). Itt kellene megjegyezni, hogy óvodától érettségiig biztosítja a magyar oktatást, tehát vannak óvodai osztályok, elemi, általános iskolai és líceumi osztályok.
– a Gelu Vajda Ált. Isk.: szakoktatás: 1 osztály, vendéglátás (1/2 osztály pincér, ½ osztály szakács)
– Simion Bărnuțiu Általános Iskola, aligazgató: Pataki Ida
A kultúrával a Pro Zilah Egyesület foglalkozik, melynek elnöke Kerekes Edit.
Szilágy Megye Kulturális és Művészeti Központja (Zilah, Pta 1 Decembrie 11. Tel 0260/612870, office@culturasalaj.ro, www.culturasalaj.ro). Van magyar rész a honlapon.
Városi Kultúrház (Zilah, str. 22 Decembrie 3, tel. 0260/661600, cmczalau@yahoo.com).
Megyei Történelmi és Művészeti Múzeum (Zilah, str. Unirii 9, Tel. 0260/612223, muzeul.zalau@gmail.com)
I.S. Bădescu Megyei Könyvtár (Zilah, p-ta Iuliu Maniu 13, tel. 0260/632007, secretariat_bjs@yahoo.com)
Magyar kulturális kínálat:
1990 elején megjelenik a Szilágysági Szó, 1991-ben újraindul a Szilágyság c lap. Megalakul a Szilágy Társaság (elnöke Gáspár Attila zenetanár, akinek vezetésével figyelemre méltó kórusélet indul el a városban és a vidéken), 1992-ben újraalakul az EMKE Szilágy megyei szervezete (Lakó Éva), magyar közkönyvtárát működtet, éves eseménynaptára van; 1999-ben bejegyzik a Pro Zilah Egyesületet (elnöke Fodor István). Diáklapok serege (Gondolatszemek, Ifjúság, Maxi-Mix Sulimagazin, Nebuló, Terbete) igyekszik kielégíteni a diákszerzők közlésvágyát; indul rejtvényfüzet (Fűzfasíp), cserkészlap (Hegyen-Völgyön Át), baptista gyermekújság (Harmatcseppek). Még a megyei Művelődési Felügyelőség is két nyelven jelenteti meg egyes szakkiadványait (Caiete Silvane – Silágysági Füzetek, Limes). 2002-ben megindul Fejér László szerkesztésében a város és az egész Szilágyság irodalmi-művelődési folyóirata, a Hepehupa. Hepehupa negyedévenként megjelenő kulturális folyóirat, A4-es formátum, átlag 100 oldal.
Visszatérő rendezvények: Szilágysági Magyar Napok – szervezi a Szilágyság Kulturális Egyesület és a Szilágy Társaság. Évente megszervezik a Szilágyságkutatás találkozóját. Évente megszervezik a farsangi bált, a magyar majálist, szüreti napokat.
Kálvineum oktatási és művelődési központ és kollégium. Zilah város magyarsága 2017 őszén, 70 évvel a felépítése után birtokba vehette ismét a közadakozásból épített Kálvineumot.
Magyar Sajtó: Szilágyság c. közéleti, közművelődési hetilap.
Az első templomról 1246-ból van írásos említés. 1712-ben a régi templom helyére újat építenek. Zilah belvárosi templomát 1905-ben kezdik átépíteni, templomszentelés 1907. Erdély legnagyobb református templom, mintegy 1.600 ülőhellyel.
A római katolikus templomot 1878-1884 építették.
A ligeti református gyülekezet templomának alapkövét 1996-ban teszik le, 2004 szeptemberében avatják.
A Vigadó épületét több ízben bővítik, legrégebbi része a Dél-nyugati szárny a XVIII. században épült, eredetileg a Wesselényiek zilahi rezidenciája, később városháza. 1895-99 között átépítik és kibővítik eklektikus-szecessziós stílusban. Első emeleti báltermét díszíti az ország páratlan szecessziós stílusú mennyezeti freskója, amely mintegy 250 négyzetméternyi. A karzatos bálterem ma előadások, koncertek, konferenciák otthona.
A város főterének alaphangulatát az 1800-as évek végén indult építkezések határozzák meg. Ekkor épül a mai történelmi múzeum épülete, eredetileg az ipartestület könyvtára, klubja működött itt, majd állami fiúiskola működött benne. 1971-től múzeum.
Szilágy Megyei Művelődési és Művészeti Központ épülete 1854-ben készült el. Eredetileg laktanya volt, majd hadkiegészítő központ. 2010-ben restaurálták, azóta a kultúra fellegvára.
Zilahi Polgármesteri Hivatal (városháza): 1872-1889 között épült, eredetileg megyeháza volt. Első emeleti báltermét tükörteremnek is nevezték, hatalmas, 1.450 kilogrammos csillár díszíti.
A Vigadó előtti angyalkás kút 1854-ben épült, azóta többször átépítették.
Testvértelepülések: Gyula, Szentendre (Magyarország), Haegebostadt, Kvinesdal (Norvégia), Imola (Olaszország), Nagybánya (Románia), Imola (Olaszo.), Szentendre (HU), Sandwell (GB), Kamianets Podilskyi – Ucraina.
Itt születtek: Márton Gyula nyelvészprofesszor (1916-1976), Győri Illás István költő, újságíró (1892-1970), Lábass Juci színésznő (1896-1932), Daróczi Lajos újságíró (1903-1970), Mindszenti Nagy Ottó református lelkész, egyházi író, nyelvtörténész (1903-1946, itt is halt meg), Koós Kovács István költő, újságíró (1910-1937), Kövendi Sándor vegyész, gyógyszerkutató (1921- ), Seres Zsófia irodalomtörténész, nyelvész (1924- ), Győri Magda pedagógiai szakíró, tankönyvszerkesztő (1927-).
– Itt született Zilahy Kiss Károly költő, újságíró, műfordító (1838-1846)
Itt tanult:
– A Zilahi Református Wesselényi Kollégium diákja volt Ady Endre 1892-1896 között, itt, a Szilágy hetilapban jelentek meg első versei tanárának, Kincs Gyulának mentorálása alatt. (Itt tanult Kun Béla is, Ady volt a korrepetitora – nem szükséges megemlíteni…)
– Bíró Lajos természettudomány tudósa (1856-1931)
Itt élt, dolgozott Szikszai Lajos országgyűlési képviselő, alispán, királyi tanácsos (1888-1897 között). Itt alkotott Balázs Árpád zeneszerző, dalköltő (1888-1919 között).
Itt hunyt el Keményffy József magyar és amerikai szabadságharcos katona (1812?-1895).
Református egyház: esperesi hivatal (Zilah, Kossuth Lajos 16, tel. 0260-661495, mob. 0726-748433, refespzilah@gmail.com) és 3 gyülekezet (Zilah-Belváros, A. Saguna 7, 0360-401948, lelkész Püsök Sándor Csaba, mob. 0744-999537, pusokcsaba@yahoo.com / Zilah-Fenyves, Maxim D. Constantin 5, 0260-661454, lelkész és esperes Szász Bálint Róbert sámsoni lelkész, zifer@freemail.hu / Zilah-Liget Simion Barnutiu 40, tel. 0260-661524, Oláh Mihály és Szántó Júlia mob. 0721-219379, olahszantho@gmail.com )
A belvárosi templomot a belvárosi és a Fenyves-negyedi gyülekezet közösen használja.
Katolikus egyház: plébánia Zilah, Mihai Viteazul 6, tel. 0260-616254, mob. 0744-863887, plébános Sövér István, Fília Szilágyszentkirály.
Magyar Baptista Gyülekezet: Zilah, Nicolae Bălcescu 2, tel. 0360-103534, zilahibaptistagyulekezet@gmail.com, Baptista lelkész Nagy Ferencz – nagyferencz@gmail.com tel:0735/501-157
Unitárius egyház: Zilah, Mihai Viteazul E2/21, 0260-611233, Gondnok: Fejér László 0740-558930.
Polgármesteri Hivatal (P-ta Iuliu Maniu 3, Tel. 0260-610550, primaria@zalausj.ro http://www.zalausj.ro)
2016-os helyi választás óta polgármester Ionel Ciunt (Szociáldemokrata Párt, PSD), alpolgármesterek Fazakas Miklós (RMDSZ) és Teodor Balajel (PSD). Jegyző Stelian Potroviţă.
Helyi Tanács: Szociáldemokrata Párt (PSD) 9 képviselő, Nemzeti Liberális Párt (PNL) 5 képviselő, RMDSZ 3 képviselő, RMDSZ Szilágy megyei szervezete, elnök Seres Dénes képviselő, Népi Mozgalom Párt (PMP) 2 képviselő, Liberálisok és Demokraták Szövetsége Párt (ALDE) 1 képviselő Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt (PNTCD) 1 képviselő.
RMDSZ képviselők: Fazakas Miklós, Lakatos Sándor, Bogdan Zsolt.
Megyeháza, Megyei Tanács (Zilah, p-ta 1 Decembrie 12, tel. 0260-614120, 0746-179537, office@cjsj.ro, www.cjsj.ro )
Szilágy Megye Tanácsa
Elnök: Tiberiu Marc (PSD)
Alelnökök: Szilágyi Róbert-István (RMDSZ) és Sergiu Panie (PSD)
Jegyző: Cosmin-Radu Vlaicu
Tanács összetétele: Szociáldemokrata Párt (PSD) 13 képviselő, Nemzeti Liberális Párt (PNL) 10 képviselő, RMDSZ 8 képviselő.
RMDSZ képviselők: Szilagyi Róbert István, Csóka Tibor, Dari Tamás, Pop Imre, Berek István, Domokos Ferenc, Sojka Attila és Simonfi Mária.
Parlamenti képviselet:
Képviselők: Seres Dénes, zilahi (a megyei RMDSZ elnöke, 1992-től a parlamentben). További képviselők: Iuliu Nosa (PSD, Zilah), Liviu Balint (PSD, Zsibó), Lucian Bode (PNL, Zilah).
Szenátorok: Gheorghe Pop (PSD, Zilah), Cristian Lungu (PMP, Zilah).
Más magyar pártok
Erdélyi Magyar Néppárt Szilágy megyei szervezetének elnöke: Kui Attila Zsolt.
Alapítás éve: 2000
Elérhetőség: 450151, Zalău / Zilah, Gheorghe Doja / Dózsa György, D/99/79/4. Tel.: 40-260-661671. Villámposta: kurucjancsi@yahoo.com
Cél: Tudomány, oktatás, kutatás, ismeretterjesztés, A környék tudományos életének összehangolása és segítése.
Kapcsolattartó: Kovács Kuruz János (alelnök)
Alapítás éve: 2002
Elérhetőség: Zilah, tel. 0260-651661, mob. 0746-032432, villámposta: szaboattila31@yahoo.com
Cél: kulturális programok, keresztény értékek terjesztése, közösségfejlesztés.
Kapcsolattartó: Szabó Attila (elnök).
Alapítás éve: 1991
Cím: 450010, Zalău / Zilah, Kossuth Lajos 33. Tel.: 40-260-661685
Cél: Kultúra, információ, kommunikáció Ifjúsági, Diákok anyanyelvű kreatív tevékenységének ösztönzése és támogatása.
Kapcsolattartó: Fejér László (elnök).
Alapítás éve: 2001
Elérhetőség: Zalău / Zilah, 450010, Kossuth Lajos 33. Tel.: 40-260-661685, villámposta: szilagysag1883@yahoo.com
Cél: Részvétel Zilah kulturális életében, rendezvények szervezése; a zilahi Ady-ház megvásárlása, berendezése, fenntartása.
Kapcsolattartó: Seres Dénes (elnök).
Helyét a Szilágyság Kulturális Egyesület vette át, melynek elnöke Seres Dénes.
Alapítás éve: 1999
Elnök: Kerekes Edit
Cím: Zalău / Zilah, Kossuth Lajos 33. Tel.: 40-260-661685
Cél: Kultúra, információ, kommunikáció, sport, hobbi, szabadidő
Kapcsolattartó: Fodor István (elnök).
Alapítás éve: 2005
Elnök: Papp Lajos
Cím: Zalău / Zilah, Kossuth Lajos 33. Tel.: 40-260-661685, Villámposta: jozsefmate@yahoo.com
Cél: Kultúra, információ, kommunikáció, sport, hobbi, szabadidő. A Szilágy Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács (SzIT) 2005 óta hivatalosan is a szilágysági ifjúsági élet intézményesített formában való megszervezésével foglalkozik, mint a Szilágy megyei ifjúsági szervezeteket tömörítő ernyőszervezet.
Kapcsolattartó: Papp Lajos-Levente , tel. 0755/967-408, villámposta. papplajos@yahoo.com .
Alapítás éve: 1992
Elnök: Lakatos Sándor
Elérhetőség: 450010, Zalău / Zilah, Kossuth Lajos 33. Tel.: 40-260-661685, Villámposta: szilagytarsasag@gmail.com
Cél: Kulturális tevékenységek folytatása, információ, kommunikáció
Kapcsolattartó: Lakatos Sándor elnök
Alapítás éve: 2007
Elérhetőség: 450006, Zalău / Zilah, Andrei Şaguna 7. Tel.: 40-260-661487, villámposta: csillag_alparistvan@yahoo.com
Cél: Kultúra, információ, kommunikáció, nemzetközi tevékenység
Kapcsolattartó: Püsök Sándor Csaba (elnök)
Elérhetőség: 450006, Zalău / Zilah, Andrei Şaguna 7, Tel.: 40-260-661487, villámposta: pusokcsaba@yahoo.com
Cél: Vallás, tudomány, oktatás, kutatás, ismeretterjesztés, ifjúsági tevékenység: ifjúsági programok szervezése, a lelkiélet gondozásának megszervezése.
Kapcsolattartó: Püsök Sándor Csaba
10. Moldován Lajos Alapítvány
honlapja: moldovanlajosfoundation.org
1996-ban alakult a matematika oktatás fejlesztésére.
1999-től példatárat matematikai füzeteket ad ki, 2003-tól szervez matematika versenyeket.
Elérhetőség: Bara Lajos alelnök, telefon: 0747/784-897.
Szállodák (mindenik étteremmel): Hotel Royal, Hotel Porolissum, Hotel Griff, Hotel Brilliant Plaza, Grand Hotel Severus, Hotel Magnolia
Panziók: Ramona, Vila Vlad, Agroturisztikai, Amurg, La Trei Brazi, Soli Deo Gloria, Aramis, Steaua Nordului, Mary
Agapé Panzió Egrespatak határában (5-6 km-re Zilahtól), elérhetőség: Püsök Kálmán, telefon: 0733/089-830.