Szilágyperecsen – Civiltérkép

Demográfiai adatok

Az 1847-ben végzett összeíráskor Perecsennek 1254 lakosa volt, melyből római katolikus 20, görögkatolikus 670, református 564 fő. 1890-ben 2181 lakosából 1197 magyar, három német, egy tót, 883 román, 69 horvát, 28 egyéb nyelvű, melyből 83 római katolikus, 889 görögkatolikus, kettő evangélikus, 1180 református és 27 izraelita. A házak száma ekkor 390 volt.A 2011-es népszámlálás szerint Szilágyperecsen lakossága 2785 fő, ebből magyar 2116, román 435, cigány 179. A község népessége a beosztott falvakkal együtt 3768 fő, többségében magyar.

Forrás:

Oktatás

Iskolája a legkorábbi alapításúak közé tartozik a Szilágyságban. 17-sz.-ban bukkannak fel róla adatok. Majd a 19. sz.-ra a faluban 2 népiskola működik, mégpedig egy négytantermes állami és egy egytantermű, a görög katolikus gyerekek számára. A templom melletti földszintes iskola 1897-ben, míg a 8 tantermes az 1960-as években épült.

Napjainkban a „Szilágyperecseni Általános Iskola”, román és magyar elemijébe több 100 tanuló jár. Osztályok tekintetében a román összevont, míg a magyar külön van. Bentlakása nincs. Igazgatója Filip Gyöngyi Anna, aligazgatója Király Enikő. Elérhetősége: http://www.scoalapericei.ro.

Forrás:

Kulturális kínálat

Falunapokon jellemzők a könnyű és népzenei programok (a helyi polgármesteri hivatal szervezésében), ugyanakkor megrendezésre kerülnek iskolai ünnepségek és bábszínházak is. Szilágyperecsenben van magyar művelődési élet.

A községnek van könyvtára, megtalálhatók benne magyar könyvek is. Igazgatója Panila Domina. Kultúrotthonának igazgatója Vígy Szabó Levente, akinek vezetésével működik a Cserkészek kultúrcsoport. De emellett jelen van a Somkerék Néptánccsoport, illetve a Gáspár Attila vezetésével működő Citerások csoport is.

Forrás:

Helyi értékek, nevezetességek, emlékidézés

Kiemelendő a baptista imaház, de emellett a református templom is. A faluban híres még a szilágyperecseni hagymaszobor: az embléma állítását a hagymabirodalomtűzte ki célul: Szilágyperecsen termelői úgy döntöttek, ország-világ tudomására hozzák, hogy a perecseni hagyma megállja helyét az európai uniós piacon, nyomatékosításul pedig hagymaemlékművet állítanak a falu határában, hogy mindenki tudja, hová érkezett.

Forrás:

Jeles személyek

Boér Miklós, a szilágyvármegyei Perecsenben született, 1857–ben. Író, pedagógus, újságíró.A Pesti Hírlap belső munkatársa, a Szilágy című hetilap egyik legnépszerűbb írója. Néprajzi gyűjtő, költő, aranytollú szépíró és kiváló vadász. Álnevei: Chariton és Vén Gazda.Munkái: Szilágy vármegye földrajza (1888), Emléklapok a Wesselényi-szoboralap javára (1894), Szilágyvármegyei Képes Kalendárium (1893)

Forrás:

Egyház

Vallások:A lakosság 45,7%-a református, ortodoxok 33,68%, baptisták 13,85% és görög-katolikusok 2,52%. A maradék 2,26%-nak vallási hovatartozása ismeretlen.

Templomok:

refomátus templom: A római katolikus templomot a település reformálása után 1658-ban átalakítják, ez egybeesik a tulajdonképpeni kőtemplom építés elkezdésével, amit a tatár-török betörések és dúlások miatt elhúzódott, mivel a templomot építeni akaró nép menekülni kényszerült.A falu 1660-1690 között a tatár-török dúlások áldozata, a korhű dokumentumok megemlékeznek arról, hogy a pusztításon felöl 450 főt felkoncoltak.Templomukat a Báthory kastély anyagából kezdik el építeni, az itt átvonuló hadak zavarása miatt csak a falakat és a csonka tornyot tudták elkészíteni. A félbemaradt csonkatornyú templom építését 1774-ben fejezik be.Csonka tornyára fatornyot helyeztek. Első templomi orgonája 1806-ban készült, Kolonics István orgonakészítő mester munkája. 1917-ben a templom harangja áldozatul esik, elviszik hadicélokra. A lelkes gyülekezet 1936-ban újra harangot öntett, ugyanekkor a régi orgonát is kicserélik, egy 10 regiszteres orgonát készíttettek a hívek adományaiból, Wegenstein Lipót temesvári cégével. Az alig 8 éves harangját újból elviszik, ugyanis hadicélokra rekvirálják a második világháborúba. 1955-ben Bukarestben egy 370 kg-os harangot öntettnek Templomhajójában három karzat helyezkedik el: legény, leány és gyermekkarzat/orgonakarzat/. Keleti és nyugati karzatát 1980-ban kötötték össze az új déli karzattal. A három karzaton 160 férőhely van.Az 1992-es népszámlálás szerint 1905 református vallásu élt a faluban. A templomtér 600 ülőhellyel szolgál a templomlátogató híveknek. A templom keleti oldalán hatszögfelével végzödik. Templomhajója 24 méter hosszú, 8,5 méter széles, magassága 6 méter. A templom cseréppel fedett, a torony lemezzel borított. Tisztán tartott toronyháza, és ebben gondozott harangjai páldakép lehetne Szilágyban, a többi református egyházaknak.Templomkertje kerítéssel körülvett, rendezett. Jelenleg a Szilágysomlyói Egyházmegyéhez tartozik.
baptista imaház: Szilágyperecsennek népes baptista gyülekezete is van. A baptizálás kezdetét a 20. század első évtizedének a végére tehetjük. A hittérítői munkát a szilágynagyfalui Király Sándor és Oláh Jenő végezte. Első bemerítkező Kulcsár György és Boncidai János volt, akiket egyben alapító tagoknak is tekintünk. A maga egyszerűségében szép és ízléses imaházukat 1930 és 1933 között építették.

Elérhetőségek:

Református lelkész: van, Nagy Bálint, helyben, 0787860199, nagybalint@yahoo.com

Katolikus pap: nincs

Más: baptista

Forrás: